A kormányközi vegyes
bizottságok szerepe
Három év kihagyás után Belgrádban majd a Zomborhoz
közeli Monostorszegen ülésezett január 30-án és 31-én a szerb-horvát
kormányközi vegyes bizottság (KVB).
– Tekintve, hogy a bizottság legutóbbi
találkozójától máig három év múlt el, leszögezhetjük, hogy a korábban
megfogalmazott ajánlásaink egy részét mindkét fél megvalósította, ami
elismerést váltott ki a vegyes bizottság munkája iránt mindkét országban a
kisebbségek részéről. A továbbra is nyitott kérdésekről határozatokat fogadtunk
el – nyilatkozta dr. Ivan Bošnjak a szerb társelnöklő.
Zvonko
Milas horvát társ elnöklő már
kissé árnyaltabban fogalmazott és „rámutatott, hogy „a KVB 7. ülése után
további megbeszélésekre lesz szükség, nem csupán a bizottság ajánlásai
megvalósításának érdekében, hanem a határon átívelő együttműködés serkentése
miatt is”.[1]
A KVB ülését bizonyára Aleksandar Vučič szerb elnök
horvátországi (február 12-13-i) látogatása is „előre hozta”. Mindkét félnek
érdeke ugyanis, hogy kölcsönös eredményeket mutassanak fel a nemzeti
kisebbségek helyzetének javítása terén, mivel az „kihat az országok
kapcsolatára” (is). (Ez azonban fordítva is érvényes.) Annál is inkább mivel
Szerbia és Horvátország kapcsolatai „még nem nevezhetők barátiaknak”.[2]
Vučič látogatása alatt a
kér ország államfője „ígéretet tett arra, hogy ki-ki a saját országában tesz
lépéseket a horvát, illetve a szerb nemzeti közösség helyzetének jobbá
tételének érdekében”.[3]
Az ígéret szép szó, ha megtartják/betartják, úgy jó – hangzik a magyar közmondás.
A szerb-horvát
kormányközi vegyes bizottság üléséről (sombor.rs)
Szerbiának, Horvátországon kívül, Magyarországgal, Romániával és
Macedóniával van kétoldalú egyezménye a kisebbségek védelméről.[4]
A volt Szerbia és Montenegró, valamint a Magyar
Köztársaság közötti, a Magyar illetve szerb kisebbség védelméről szóló 2003. október 21-én, Budapesten
aláírt egyezmény[5]
16. szakasza szerint a magyar-szerb kormányközi kisebbségi vegyes
bizottság „szükség szerint, de évente legalább egyszer ülésezik”.
A Bizottságnak az Egyezményből a
következők feladatai erednek:
„– megvitatja a két kisebbséggel kapcsolatos időszerű kérdéseket,
– áttekinti és értékeli az Egyezményből eredő kötelezettségek megvalósítását,
– ajánlásokat terjeszt elő a kormányok számára az Egyezmény
megvalósításával, szükség esetén módosításával kapcsolatban”.
A KVB első ülését Budapesten
tartotta meg, 2004. december 13-án.[6] Ez után még négy ülést tartott (Szabadkán, 2005.
november 10-én;[7] Újvidéken, 2009. május 19–20-án;[8] Budapesten, 2011. június 20-án,[9] és Szabadkán, 2016. április 4-én).[10]
Több mint tizenhárom év alatt tehát – a politikusok fogadkozásai ellenére –
mindössze öt KVB ülésre került sor. A legutóbbit szabadkaira ötévi szünet után
tartották.[11] Ebből is látszik, hogy a két kormány
milyen fontosságot tulajdonított a kisebbségi kérdések rendezésének.
Pásztor István, Aleksandar Vulin, Nenad Ivanišević
és Kalmár Ferenc a KVB legutóbbi szabadkai ülésén
Fotó: subotica.com
Nem a kisebbségi vegyes bizottságok, hanem a kormányok feladata a
kisebbségek helyzetének rendezése, ugyanakkor a bizottságoknak fontos szerepe lehetne a kétoldalú kisebbségvédelmi egyezmények rendelkezéseinek
megvalósításában. Ez azonban rendszerint nem az előrelátott időközökben és az
országok közötti politikai viszonyok függvényében történik.
Kalmár Ferenc, Magyarország szomszédságpolitikájának
fejlesztéséért felelős miniszteri biztos, a magyar-szerb kisebbségi vegyes bizottság magyar társelnöke
2016-ban Szabadkán kiemelte: „a tervek szerint ezentúl évente legalább egyszer
ülésezik a testület”. Mint mondta: öt év alatt rengeteg téma összegyűlt,
amelyekről mindenképpen beszélni kell, de az előzetes tárgyalások pozitív
irányt mutatnak. „A szerb-magyar kapcsolatok történelmi csúcsponton vannak” –
szögezte le. A két nép sokszor okozott egymásnak fájdalmat, ugyanakkor most
„egy új Európát akarunk építeni”, és ebben, valamint a globális kihívásokkal
szemben közösen kell fellépni.[12]
A következő, hatodik ülésre azonban mind a mai napig
nem került sor. A két állam vezetői – a jelekből ítélve – meg vannak elégedve
azzal, hogy a „kapcsolatok történelmi csúcsponton vannak”. (Ez – Ana Brnabić szerb kormányfő szerint – „elsősorban a személyes barátságnak és elkötelezettségnek köszönhető”.[13] Hogy a KVB ajánlásaiból a gyakorlatban mi
valósult meg, és hogy az újonnan keletkezett problémák mikor oldódnak meg, az
már kevésbé érdekli őket.
Ezt látszik igazolni, hogy a legutóbbi szerb-magyar
kormányülés után, Orbán Viktor, magyar kormányfővel közösen tett sajtónyilatkozatában, a szerb miniszterelnök részéről csak az hangzott el, miszerint „Szerbia elkötelezett az együttműködés mellett a magyar kisebbséggel.[14] A magyar miniszterelnök pedig „példaértékűnek nevezte mindazt, ami Szerbiában történik kisebbségügyben”...[15]
BOZÓKI
Antal
Újvidék, 2018. február 16.
[1] szikics: A kisebbségek helyezte kihat az országok kapcsolatára. Magyar Szó, 2018. február 2. 6., vagy https://www.magyarszo.rs/hu/3592/vajdasag_zombor/178062/A-kisebbs%C3%A9gek-helyzete-kihat-az-orsz%C3%A1gok-kapcsolat%C3%A1ra.htm, 2018. február 1. [18:05]
[2] Marija Stojanović: Dve godine rok da se dogovori granica na Dunavu
[Két év határidő a dunai határról szóló megegyezésre]. Danas, 2018. február 13.
3.
[3] P. E.: A múlt helyet a jövőre voksolnak. Magyar Szó, 2018. február 13.
1.
[4] Lásd: Projekat "Analiza sprovodjenja
bilateralnih sporazuma o zaštiti prava nacionalnih manjina Srbije sa Hrvatskom
Madjarskom, Rumunijom i Makedonijom" [Projektum: Szerbia és Horvátország, Magyarország, Románia
és Macedónia kétoldalú kisebbségvédelmi egyezményeinek alkalmazása] Novi Sad,
11. január 2016. [Újvidék, 2016. január 11.] 58 p. http://www.centarzaregionalizam.org.rs/html/srp/vesti/v54.html
[5] Zakon
o ratifikaciji Sporazuma između Srbije i Crne Gore i Republike Mađarske o zaštiti prava mađarske nacionalne
manjine koja živi u Srbiji i Crnoj Gori i srpske nacionalne manjine koja živi u Republici Mađarskoj [Törvény a
Szerbia és Montenegró és a Magyar Köztársaság közötti,
a Szerbia és Montenegróban élő
magyar kisebbség és a
Magyar Köztársaságban élő szerb kisebbség jogainak védelméről szóló egyezmény becikkelyezéséről].
Szerbia és Montenegró Hivatalos Lapja –
Nemzetközi szerződések, 14/2004. szám.
[11] Öt év után újra ülésezett a magyar-szerb kormányközi kisebbségi vegyes bizottság. https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/19944/Ot-ev-utan-ujra-ulesezett-a-magyar-szerb-kormanykozi-kisebbsegi-vegyes-bizottsag.html, 2016. április 4. [16:09]
Lásd még a (Csaknem)
öt év semmittevés! c. írásom: http://delhir.info/delvidek/magyarsag-koezelet/53294-2016-04-11-07-58-43,
2016. április 11. [9:56] és Civitas Europica
Centralis: Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. április 11.
[12] Uo.
[13] Brnabić: Szerbia barátként tekint Magyarországra. (MTI.) https://www.vajma.info/cikk/szerbia/25621/Brnabic-Szerbia-baratkent-tekint-Magyarorszagra.html, 2018. február 9. [16:35]
[14] Uo.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése