Emberi-
és nemzeti kisebbségjogi napló (103.)
Február 19.
Szerbiában a hatalom nem tartja tiszteletben a törvényeket – jelentette
ki Rodoljub Šabić, a közérdekű
információk és a személyi adatvédelem biztosa.
Rodoljub Šabić (balról a harmadik)
– Az gyakorolja hatalmat, aki megnyerte a választásokat, és ez teljesen
legitim. De a választásokon való győzelem senkit sem hatalmaz fel, hogy
megszegje a törvényeket. A politikai akarat csak a törvényhozáskor érhető
tetten. Értelmetlen azt mondani, hogy nincs politikai akarat a törvények
végrehajtására, mert akkor ez azt jelenti, hogy a törvények megszegésére megvan
a szándék – jelentette ki Šabić Újvidéken, a Vajdasági Újságírók Független
Egyesületének (NDNV) székházában megtartott, A nyilvánosságnak jogában áll elhallgatni
elnevezésű rendezvényen, amit a Peščanik és a Vajdasági Újságírók Független
Egyesülete szervezett, Hollandia belgrádi nagykövetségének támogatásával.
Šabić szavai szerint sok mindent, amit az állam és a polgárok érdekében
kellene tenni, azt a pártérdekek érvényesítésére használják.
– Ha a választási
kampányok során különböző adatbázisok kerülnek elő, akkor teljesen logikus azt
feltételezni, hogy azokat más célra is felhasználják, és ez minden esetben
visszaélés – mutatott rá az adatvédelmi biztos és hozzátette: bizonyos
intézmények semmibe veszik az információkhoz való szabad hozzáférésről szóló
törvényt.
A rendezvényen Nenad Sejdinović, a Vajdasági Újságírók
Független Egyesületének elnöke úgy fogalmazott, hogy meglehetősen biztos abban,
hogy Šabić távozásával összeomlik az adatvédelmi biztos intézménye, hasonlóan
ahhoz, ahogyan ez az ombudsman intézményével is megtörtént (Saša Janković 2017. február 7-i
lemondása után – B. A.).
– Az oknyomozó
újságírás nehezebb helyzetbe fog kerülni. De oknyomozó újságírás létezett az
információkhoz való szabad hozzáférésről szóló törvény meghozatala előtt is, és
ezután is megmarad – mondta Sejdinović és hozzátette: sok személyt, köztük
számos újságírót is közellenséggé nyilvánítottak, és úgy tűnik, csak egy jel
hiányzik, hogy leszámoljanak velünk.
Sejdinović
emlékeztetett, hogy a 23. EU-s csatlakozási fejezet (amelybe az emberi és a
nemzeti kisebbségi jogok is tartoznak – B. A.) fő tárgyalópartnere Čedomir Backović, az igazságügyi
miniszter segédje, akit annak idején a Vajdasági Ügyvédi Kamara méltatlannak
nyilvánított az ügyvédi munkára, miután belekeveredett egy kocsmai verekedésbe.
Hihetetlenül erős
szimbolikája van annak, hogy egy ilyen embert bíztak meg, hogy a legfontosabb
csatlakozási fejezetről tárgyaljon. Az ilyen üzenet nem vezet semmi jóra – véli
Sejdinović.[1]
Šabić és Sejdinović meglátásai hűen tükrözik a szerbiai állapotokat és elég
sötét képet vetítenek előre. Ezekhez csak annyit lehet hozzáfűzni, hogy az
emberi és a nemzeti kisebbségi jogok területére is érvényesek.
Február 21.
„Önkéntes lemondás”?
Az Elektronikus Médiumokat Szabályozó Testület (REM) figyelmeztetésben részesítette
a Pannon Rádió és Televíziót (Szabadka Age Mamužić utca 11/III.) Erre azért
került sor, mert a Pannon „megváltoztatta a tulajdonosi viszonyokat anélkül,
hogy ahhoz a REM előzetes belegyezését kérte volna” – közli a Magyar Szó.[2]
– A fent említett eset arra vonatkozik, amikor az egyik alapító
előzetes bejelentés nélkül, önként lemond alapítói tagságáról, amit a Pannónia
Alapítvány nem tudott egyeztetni a médiahatósággal – fűzte hozzá magyarázatként
a napilap.
A hírt a Magyar Szó – mivel a REM kötelezte az Alapítványt, hogy a
határozatban megfogalmazott határozatot hozza nyilvánosságra[3] – az
újvidéki oldalon, szinte elrejtve közölte. Az viszont már nem tartotta
fontosnak tudtul adni, hogy a Gazdasági Nyilvántartási Ügynökség [Agencija za
privredne registre – APR] 2017. szeptember 20-i (БЗФ 313/2017) határozata szerint Varga László, az alapítók egyike lépett ki a társaságból.[4]
A Gazdasági Nyilvántartási
Ügynökség (APR) adatai szerint a Pannónia Alapítvány (08851026) jelenlegi
alapítói (és a Pannon RTV/Rádió tulajdonosai is):
1. Gábrity Molnár Irén; 2. Korhecz Tamás; 3. Deli Andor; 4. Szilágyi
Dorottya; 5. Jeges Zoltán; 6. a Magyar Nemzeti Tanács; 7. a Református
Keresztyén Egyház, Bácsfeketehegy; 8. a Jedinstvo mađarske manjine [Concordia
Minoritatis Hungaricae – CMH?], 9. a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség,
Szabadka; 10. a Szabadkai Egyházmegye, Szabadka; 11. az Ágostai
hitvallású Evangélikus egyház Szerbiában, Szabadka és 12. a Szekeres
László Alapítvány, Szabadka[5]
Az APR azonban nem közli, hogy ki milyen arányban (rész)tulajdonos,
és hogy mekkora most az Alapítvány értéke.
|
A Goran Petrović, a REM
alelnöke által aláírt 2018. január 29-i, 05-2262/17/18-3 számú határozatából
azt is megtudjuk, hogy a 2005. november 10-én megalakult Pannónia Alapítvány
2017. március 09-én hasonló vétséget követett el, amikor ugyanúgy tulajdonosi
változásra került sor. Ekkor lépett ugyanis a tulajdonosok közé a Szerbiai
Református Keresztyén Egyház, a „Jedinstvo mađarske manjine” [Concordia
Minoritatis Hungaricae – CMH?], Szabadka, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség,
a Szabadkai Egyházmegye, az Ágostai hitvallású Evangélikus egyház Szerbiában és
a Szekeres László Alapítvány.[6]
(Az Igazgató Bizottság elnöke Kern Csaba.)[7]
Varga László, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) volt alelnöke és
köztársasági képviselője, vélhetően a párttal való szakítás miatt lépett ki a
Pannon TV alapítói közül. A „lemondás” –
a Magyar Szó magyarázta szerint – „önkéntes” volt. Ebből azonban még nem
egyértelmű, hogy mi lett Vargának az időközben rendkívül felértékelődött –
többnyire magyarországi juttatások/támogatások által – tulajdonosi részének a
sorsa? Kinek a javára mondott le, és milyen feltételekkel? Milyen arányban
részes a többi tulajdonos és milyen értéke van ennek most? Mennyivel lettek –
anyaországi pénzekből – gazdagabbak az alapítók?
Február 22.
„Figyelemmel kíséri”…
Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) alelnöke, köztársasági képviselő –
egyébként helyesen – fontosnak tartotta „ismét felhívni a figyelmet az ukrán
oktatási törvény visszásságaira” és kiállni a kárpátaljai magyarság anya
nyelvhasználati jogaiért.[8]
– Azzal
kapcsolatban, hogy az anyaország határain kívül élő magyarság sorában Szerbia
milyen pozíciót tölt be az anyanyelvű oktatásra való jog mértékével és
minőségével kapcsolatban, a VMSZ alelnöke kiemelte: a többi országhoz
viszonyítva a vajdasági magyarság helyzete meglehetősen jó. A szerbiai jogi
keret jó, viszont folyamatosan figyelemmel kell kísérni a különleges eseteket,
amilyenek például a kis létszámú tagozatok vagy a helyi igények – magyarázta
Kovács Elvira, hozzátéve: „Mi abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a
Magyar Nemzeti Tanács folyamatosan figyelemmel kíséri ezeket a kérdéseket,
ugyanúgy, mint az illetékes tartományi titkárság vagy az oktatási
minisztériumban tisztséget betöltő államtitkárunk. A szerb kormánnyal és a
Szerb Haladó Párttal fenntartott kiváló együttműködésnek és viszonynak
köszönhetően a folyamatosan csökkenő diákszám ellenére is sikerült megóvnunk a
kis létszámú tagozatokat.”[9]
Kovács Elvira (Ótos András
felvétele)
A képviselő asszony – úgy tűnik – nem túl jól tájékozott ebben a témakőrben (sem). Nem csak az ukrajnai, de a vajdasági magyar oktatás is problémákkal terhes.
A Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesületének (VMPE) 2017. december 9-én
megtartott évi közgyűlésén elfogadott a „Vajdasági oktatási gondok” c.
dokumentumban[10]
ugyanis ez olvasható:
„A kis létszámú magyar tannyelvű osztályok megnyitásával, illetve
folyamatos működésével kapcsolatban a Szerb Köztársaság Oktatási, Tudományos és
Technológiai Fejlesztési Minisztériuma (a továbbiakban Minisztérium) időről
időre bizonytalanságban tartja a diákokat és szülőket. A 2017/18-as tanév
kezdete előtt 13 magyar tannyelvű középiskolai szakot szüntetett be.” A
beszüntetett szakokat a VMPE tételesen is felsorolja.
A magyar nyelvű középiskolai tanszakok megszüntetése mellett számos más
probléma is van a magyar nyelvű oktatás területén, mint például az elavult
tankönyvek használata, hogy az egyes tankönyvek „szerb nyelvből történt
fordítása nem felel meg a nyelvi követelményeknek”, hogy Szentmihályon (a képviselő asszony
lakóhelyén) tavaly (2016-ban – B. A.) átadták
az iskola tornatermét, de még most sem használhatják komoly tervezési hibák
miatt”, hogy „az ötödik osztályos magyar tanulók számára csak november közepén
juttatták el az iskolákba a naplót”, hogy fűtési gondok miatt november 21. és
december 11. között szünetelt a tanítás a tordai általános iskolában (ami miatt
senkit nem vontak felelősségre), és hogy az utóbbi iskolával kapcsolatban
feledésbe merült az MNT 16/2011 számú (2011. április 5-i) határozata az
önállósulásról,[11]
stb.
A VMPE „követeli, hogy Oktatási, Tudományos és Technológiai Fejlesztési
Minisztérium biztosítson egyenrangú feltételeket a nemzeti kisebbségi nyelveken
folyó oktatás számára, tartsa tiszteletben a szerzett jogok intézményét,
valamint biztosítsa az oktatási intézmények zavartalan működéséhez szükséges
anyagai, műszaki és egyéb feltételeket”.
Mielőtt valaki nyilatkozik, tájékozódnia kell(ene). A tanügyet nem elég „figyelemmel kísérni”, hanem – ha már „szerencsés helyzetben vagyunk” – az észlelt problémákat meg is kell oldani! Vagy a VMSZ-nek ettől
fontosabb „a Szerb Haladó Párttal (SNS) fenntartott kiváló
együttműködés és viszony”?
BOZÓKI
Antal
Újvidék, 2018. március 4.
[2] Figyelmeztetés a Pannon RTV-nek. Magyar Szó,
2018. február 21. 10.
[3] Mera opomene Fondacija
Panonija 05-2262-17-18-3 [A Pannon Alapítvány elleni 05-2262-17-18-3
számú figyelmeztetési intézkedés]. Rešenje [Végzés], br. [szám]
05-2262/17/18-3, 2018. január 29. 1. http://www.rem.rs/sr-lat/registar-pruzalaca-medijskih-usluga/67
[4] Uo. 2.
[5] Vlasnička struktura PMU (pružatelja
medijskih usluga) [A médiaszolgáltató tulajdonosai]
http://www.rem.rs/sr-lat/registar-pruzalaca-medijskih-usluga/67
és Pretraga fondacija i zadužbina [Az alapítványok és adományok]. Osnivači
[Alapítók]. http://pretraga.apr.gov.rs/FoundationAndEndowmentWebSearch/FAEEstablishers.aspx?beid=5754129&type=&rnd=1433708CF356A4DA80CB492AFB6DA08D275E9CD4
Lásd még a Nemzeti
jelentőségű c., 2012. február 26-i (http://bozokiantal.blogspot.rs/2012/02/nemzeti-jelentosegu.html);
a Kik a Pannon Rádió/TV/Alapítvány tulajdonosai? c. 2015. október 22-i (http://bozokiantal.blogspot.rs/2015/10/kik-pannon-radiotvalapitvany.html);
valamint a Pártbefolyás, (ön)cenzúra c. 2017. augusztus 30-i írásom (http://delhir.info/2017/08/30/partbefolyas-oncenzura-sajtoban-mindent-es-mindenkit-meg-lehet-vasarolni/)
[6] Uo. 3.
[8] P.E.: A szolidaritás jegyében. Magyar Szó,
2018. február 22. 1 és 4., vagy https://www.magyarszo.rs/hu/3610/kozelet_politika/179007/A-szolidarit%C3%A1s-jegy%C3%A9ben.htm,
2018. február 22. [08:20] >>
2018. február 22. [20:13]
[9] Uo.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése