Oldalak

2018. március 9., péntek

Ahonnan Pásztorék példát vehetnének:

Szerveződik a székely szabadság napja

 

Izsák Balázs SZNT elnök úgy vélte: a tömegrendezvénynek azt kell bizonyítania, hogy nem sikerült megfélemlíteni a székelyeket.

 


Zavaró tényezők nélkül tarthatja meg szombaton a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) Marosvásárhelyen a székely szabadság napját, melynek résztvevői az elmúlt években kialakult forgatókönyv szerint megemlékezést tartanak a 164 éve kivégzett székely vértanúk obeliszkjénél, majd kinyilvánítják a Székelyföld területi autonómiája iránti igényüket, és az ezt rögzítő kiáltványt mintegy két és fél kilométert vonulva viszik a város főterére, a prefektus hivatalához. A szervezők az idei évforduló hétvégi időpontja miatt, és a magyar politikai pártok és szervezetek januári autonómiamegállapodása miatt, valamint a hatósági gáncsoskodás enyhülése miatt is
arra számítanak, hogy idén nagyobb számban vesznek részt Székelyföld minden részéről a megemlékezők és tüntetők a marosvásárhelyi rendezvényen, mint az elmúlt években.
A február elején közzétett felhívásában Izsák Balázs SZNT-elnök arra figyelmeztetett, hogy az idei marosvásárhelyi felvonulásra egy olyan évben kerül sor, amikor kibontakozása századik évfordulóját ünnepli a székely önrendelkezési mozgalom, amikor ötven év telt el azóta, hogy Nicolae Ceausescu kommunista diktátor megszüntette a Székelyföldre kiterjedő Magyar Autonóm Tartományt, amikor harmadjára került a román parlament asztalára a Székelyföld területi autonómiájának statútumtervezete, és amikor Románia – azóta leváltott – miniszterelnöke akasztással fenyegette meg a székelyeket. Izsák Balázs úgy vélte: a tömegrendezvénynek azt kell bizonyítania, hogy nem sikerült megfélemlíteni a székelyeket.
A rendezvény 2013-ban került a figyelem középpontjába, amikor a szervezők becslése szerint több tízezren vonultak a vesztőhelyről a prefektusi hivatalhoz autonómiát követelve. Az ezt követő években Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester és a rendfenntartó szervek megpróbálták megakadályozni, vagy korlátozni a felvonulást, erről azonban csak 2015-ben voltak kénytelenek lemondani a szervezők. A 2016-os és a későbbi tiltakozásokat egy évvel korábban bejelentették, hogy legyen idő pereskedni a felvonulás jogáért. 2016-ban a csendőrség közel száz szervezőt, résztvevőt és önkéntes rendfenntartót bírságolt meg csendháborításért, és szervezési hiányosságokért de később valamennyi bírságot érvénytelenítette a bíróság.
Az egy éve bejelentett idei felvonulást arra hivatkozva próbálta megakadályozni a polgármesteri hivatal, hogy a felvonulási útvonal egy kórház előtt is elhalad. Az emiatt indított perben ugyan felemás ítélet született, de
Dorin Florea polgármester csütörtökön azt közölte: szabad tiltakozni, csak a résztvevők “ne csináljanak cirkuszt a városban”
. Azt is hozzátette, hogy meglesz a városházi jóváhagyás a felvonuláshoz, de kikötésekkel.
Hasonló szellemben nyilatkozott csütörtökön Lucian Goga prefektus, aki azt ígérte, hogy a rendfenntartó szervek határozottan, de ugyanakkor belátással fognak eljárni. A prefektus ugyanakkor arra is kérte a megemlékezésre és tiltakozásra készülőket, hogy csendben tegyék, anélkül, hogy zavarnák a többi állampolgárt.
Az erdélyi magyar pártok vezetői januárban írtak alá megállapodást az autonómiatörekvéseik összehangolásáról. A rendezvényhez korábban kritikusan viszonyuló Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) háromszéki elöljárói bejelentették: hogy Kelemen Hunor országos elnök beleegyezésével maguk is részvételre biztatják szimpatizánsaikat, és autóbuszos utat szerveznek számukra Marosvásárhelyre. Az RMDSZ Hargita és Maros megyei szervezetei azonban nem tettek hasonló bejelentést. (mti)
2018-03-09

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése