Milyen a magyar közösség állapota?

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló (106.)

Március 4.

Szerb-magyar keverékpárt lett a VMSZ?

Az Aleksandar Vučić – Mert szeretjük Belgrádot lista, vagyis a Szerb Haladó Párt (SNS) és a köré csoportosuló pártok szerezték meg a szavazatok 45,60 százalékát, így Belgrád városi képviselő-testületének 110 mandátuma közül 64-et tudhat magáénak.[1]

A választás kuriózuma, hogy a fővárosi képviselő-testületbe került Nebojša Marjanović is (a felvételen), a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) képviselője, fővárosi szervezetének elnöke, aki a koalíciós megállapodás alapján a 43. helyen szerepelt Vučić pártjának választási listán.[2]

– Ez nem az első eset, amikor a VMSZ elhagyja saját nemzeti mivoltát, hiszen már a korábbi választások idején szerb nyelven is kampányoltak, több óriásplakátjuk csak szerb nyelven jelent meg, szerb nemzeti színeket választottak a kampányban, sőt a VMSZ egy parlamenti képviselői helyet a Délvidéken kívüli, zömében Közép-Szerbiából beérkezett szavazatoknak köszönhet.

A Kárpát-medencében láttunk már hasonlót, így például a Bugár Béla vezette felvidéki Híd-Most esetében, amelyet a magyar kisebbségi politikai kánonból épp ezen szlovák-magyar vegyespártisága miatt zárt ki Orbán Viktor, és kormányának nemzetpolitikája.

Mostantól már a VMSZ-t sem lehet magyar kisebbségi pártnak nevezni, hiszen 2018. március 4-étől fogva Pásztor István és pártja is hivatalosan szerb-magyar keverékpárttá vált – írja a DélHír az eseményt kommentálva.[3]

A VMSZ részvétele a belgrádi képviselő-testületi választásokon nem meglepő, hiszen – 2011. november 30-án 20 taggal, akik közöl 16-an nem magyar nemzetiségűek és nem is magyar származásúak[4] – megalakította a belgrádi (párt)szervezetét. Kérdés azonban, hogy szükségünk-e van egy olyan – a Szerb Haladó Párt színeiben fellépő – képviselőre, aki „se nem vajdasági, de még nem is magyar”?[5]  Nem kellene ezzel összhangba hozni/megváltoztatni a VMSZ elnevezését? Orbán Viktornak most meg kellene szüntetni a VMSZ-el való együttműködést is.

A pártok elvileg olyan koalíciókat köthetnek, és olyan választásokon vehetnek részt, amilyenen csak a kedvük tartja.  Kérdés viszont hogy a választói bázisuk – ez esetben a vajdasági magyar közösség – hogyan reagál majd erre az eseményre (is) a következő délvidéki/vajdasági választásokon?

Március 13.

Milyen a magyar közösség állapota?

Az újvidéki Regionalizmusért Központ (RK) az év folyamán kutatást végez több községben azzal a céllal, hogy fölmérje, miként befolyásolják a nemzeti közösségek, kisebbségek helyzetét a gazdasági körülményeik. A kutatást a bolgár külügyminisztérium támogatja, és a tartomány egy-egy településén végzik horvát, magyar, román és bolgár közösségben. A magyar nemzetiségűek körében Zentán gyűjtenek adatokat – adta hírül a sajtó.[6]

Zenta (Fotó: sentainfo.org)

– Olyan nemzeti közösségekről van szó, amelyek az országhatárhoz közeli területeken élnek, mely régiók gazdaságilag szabályszerűen kevésbé fejlettek. A kutatócsoport éppen ezért különös figyelmet fordít e kisebbségi közösségek pénzügyi-gazdasági állapotának a kutatására, mindazokra a közvetlen vagy közvetett úton megvalósuló beruházásokra, amelyek hatással lehetnek a kisebbségi közösségek jogainak a megvalósulására. Ez a program úttörő jellegű, hiszen Szerbiában sem a civil szektorban, sem akadémiai kutatás keretében nem végeztek még ilyen fölmérést, ami különleges kihívást jelent a kutatócsoport számára – nyilatkozta Aleksandar Popov, a RK igazgatója.

Regionalizmusért Központ logója

A projektum felöleli az infrastruktúra fejlettségére vonatkozó olyan adatok gyűjtését, amelyek kihatással vannak az alapvető kisebbségi jogok megvalósulására a helyi közösségben; továbbá magában foglalja mindhárom hatalmi szintről érkező pénzügyi forrásokat, az anyaországi támogatásokat, valamint azokat az eszközöket, amelyeket a kisebbségi közösség saját projektumai által valósít meg.

Az adatgyűjtést megelőzően a kutatócsoport megbeszéléseket folytat az érintett kisebbségi közösségek képviselőivel, a polgárok egyesületeivel, a helyi önkormányzat képviselőivel, a kisebbségi közösség intézményeinek és nemzeti tanácsának a képviselőivel.

A kutatás 2018 decemberében konferenciával zárul, amelyen ismertetik a kutatás eredményeit – tudtuk meg az idézett írásból.[7]

Az utóbbi években a nemzeti kisebbségi jogok megvalósulásáról – a magyar közösségre vonatkozó – egyetlen komoly intézményes kutatás nem folyt. Hogyan lehet ez nélkül bármilyen nemzeti kisebbségi politikát folytatni? Erre már nincs is szükség?  Vagy éppen ez a politika?

A RK legutóbb 2016-ban elemezte a 2004. június 15-én becikkelyezett magyar/szerb (és montenegrói) kétoldalú, a magyar illetve szerb kisebbség jogainak védelmére vonatkozó egyezmény megvalósítását.[8] Ismereteim szerint nem csak, hogy erre vonatkozóan sem volt más részéről kutatás, de jó formán még csak visszhangja sem a magyar sajtóban.[9] 

A mostani projektumból látszik, hogy RK kutatása is csak parciális/részleges jellegű, vagyis csak a zentai magyar közösségről gyűjtenek adatokat. Fontos lenne, hogy a helyi párt(ok) és civil szervezetek már most felvegyék a kapcsolatot a RK-al. Javasolni kellene azt is, hogy a kutatók között magyarok is legyenek. Vannak-e erre Zentán érdekeltek? Vagy már oda jutottunk, hogy semmi sem fontos?

Most is sajnálattal kell megállapítanom, hogy a saját dolgainkkal/helyzetünkkel nem törődünk. Miért nem lehet elvégezni egy, a magyarok által, magyar támogatással a magyar közösség egészére kiterjedő kutatást?  A hatalmi koalícióban részes (szerb-magyar) pártnak – úgy tűnik – nem érdeke, hogy a nyilvánosság valós képet kapjon a helyzetről.

BOZÓKI Antal

Újvidék, 2018. március 21.

---

[1] mh: Az SZHP-é az abszolút többség. Magyar Szó, 2018. március 6. 1. és 4., https://www.magyarszo.rs/hu/3620/kozelet_politika/179601/Az-SZHP-%C3%A9-az-abszol%C3%BAt-t%C3%B6bbs%C3%A9g.htm, 2018. március 6. [08:05] >> 2018. március 6. [19:49]

[2] R.P.: Hivatalosan is szerb-magyar vegyes párt lett a VMSZ. http://delhir.info/2018/03/05/hivatalosan-szerb-magyar-vegyes-part-lett-vmsz/, március 5.

[3] Uo.

[4] (MTI) Megalakult a VMSZ belgrádi helyi szervezete. https://szegedma.hu/2011/12/megalakult-a-vmsz-belgradi-helyi-szervezete, 2011. december 1. [13:48] Belgrádban körülbelül kétezerre tehető a magyar nemzetiségű lakosok száma – olvasható az idézett írásban.

[5] Lásd a 2-es alatti írást.

[6] (-): A kisebbségi jogok és a gazdaság.

 https://www.magyarszo.rs/hu/3626/vajdasag_zenta/179982/A-kisebbs%C3%A9gi-jogok-%C3%A9s-a-gazdas%C3%A1g.htm, 2018. március 13. [09:27]

[7] Uo.

[8] Zakon o ratifikaciji Sporazuma između Srbije i Crne Gore i Republike Mađarske o zaštiti prava mađarske nacionalne

   manjine koja živi u Srbiji i Crnoj Gori i srpske nacionalne manjine koja živi u Republici Mađarskoj [Törvény Szerbia

   és Montenegró és a magyar köztársaság közötti, a Szerbia és Montenegróban élő magyar kisebbség és a Magyar

   Köztársaságban élő szerb kisebbség jogainak védelméről szóló egyezmény becikkelyezéséről].

   Szerbia és Montenegró Hivatalos Lapja – Nemzetközi szerződések, 14/2004. szám.

   http://archiv.mnt.org.rs/689-Nemzetkozi-szerzodesek-ketoldalu-egyezmenyek és    

   http://www.podaci.net/_z1/3111696/S-madzpm01v0414.html

[9]  Analiza sprovođenja bilateralnih sporazuma o zaštiti prava nacionalnih manjina Srbije sa Hrvatskom,

   Mađarskom, Rumunijom i Makedonijom [Szerbia Horvátországgal, Magyarországgal, Romániával és

   Macedónival kötött kétoldalú kisebbségvédelmi egyezmény megvalósításának elemzése]. Centar za 
   regionalizam [Regionalizmusért Központ], 2016 58 p.