Oldalak

▼

2018. április 15., vasárnap

Megszólal-e Áder János?



Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló (110.)

Április 6.
Megszólal-e Áder János?

A Magyar Mozgalom elnöksége (MM) ezúttal Áder János magyar köztársasági elnöknek küldött levelet.[1]

„A vajdasági magyarság sorsa, jövője, jogbiztonsága és önbecsülése iránt egyaránt elkötelezett szervezetként” két időszerű kérdésre hívta fel az elnök úr figyelmét. Az MM szerint Magyarország elnökének – „amely Alkotmányában rögzítette, hogy felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért – állást kell foglalnia és meg kell szólalnia”.
A két kérdés egyike a Nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítása, amelynek munkaváltozatát a Szerb Kormány Államigazgatási és Helyi Önkormányzati Minisztériuma 2017. november 27-én közvitára bocsátotta.
A munkaváltozatból időközben törvénytervezet lett, amelyet áttanulmányozva az MM megállapította, hogy az „észrevételei és javaslatai hiábavalónak bizonyultak, sőt, egyes esetekben a tervezet még a munkaváltozatnál is szigorúbb feltételeket, határidőket szab meg a nemzeti tanácsok esetében” – olvasható az MM Áder Jánosnak címzett levelében. (Ezekről az MM a 2015. december 15-i levélben értesítette Orbán Viktort, Magyarország miniszterelnökét is,[2] aki viszont – ismereteim szerint – válaszra sem méltatta a levelet.) 
– Értékelésünk szerint amennyiben a közvitára bocsátott megoldások törvényerőre emelkednek, megvalósul a nemzeti közösségi autonómia teljes állami gyámság alá helyezése. Emellett tovább szűkülnének a nemzeti tanácsok hatáskörei is, amelyeket az Alkotmánybíróság 2014-ben egyszer már erőteljesen megtizedelt – írja egyebek között a levélben.
[...] „A Magyar Mozgalom határozottan elutasít minden olyan törvényes változást, amely a szerzett jogok, a nemzeti tanácsok, így a Magyar Nemzeti Tanács hatásköreinek a további csorbításához vezet. Meggyőződésünk ugyanis, hogy a tervezetből visszaköszönő megoldások a történelem során legjobbnak minősített magyar-szerb államközi kapcsolatok megcsúfolását is jelentik. A napvilágot látott tervezet a Szerbiában élő kisebbségekre nézve egyszersmind sértő és megalázó” – hangoztatja az MM.
A másik kérdés, amelyben az MM Áder Jánost állásfoglalásra kéri, „Vajdaság napjának meghatározására vonatkozik, azaz annak a régiónak az ünnepnapját kívánja rendeletbe foglalni, amelyben a Szerbiában élő magyar közösség döntő többsége él. Az előterjesztés szerint ez a nap november 25. lenne,  azaz egy olyan eseményre – a szerbek újvidéki nagygyűlésére – utal, amelyen az akkortájt egyértelműen számszerű kisebbségek mondták ki – nota bene, a többség megkérdezése nélkül, és annak rovására – az elszakadást az addigi duális monarchia egy részétől, a Magyar Királyságtól”.
Az MM arra kéri az elnök urat, „vesse latba közjogi és politikai tekintélyét annak érdekében, hogy Szerbiában és Vajdaságban ne a vajdasági magyarok jogait csorbító és méltóságát sértő határozatok szülessenek, hanem a 21. századi Európához méltó megoldások érvényesülhessenek”.
Végezetül a levélírók azzal a kéréssel fordultak Magyarország elnökéhez, „egy alkalmas pillanatban fogadja a Magyar Mozgalom küldöttségét, hogy személyesen és részletesen is tájékoztathassa a fenti, és a vajdasági magyar közösség életét befolyásoló más időszerű kérdésekről”.
A (VMSZ által ellenőrzött) sajtó ez úttal sem számolt be az MM leveléről. Ez már szembe megy még a tájékoztatás kötelezettségével is. Vajon Áder megszólal-e a délvidéki magyarok érdekében?


Április 9.
EBESZ aggályok
A magyar parlamenti választások „technikai kivitelezést általában rendben találták, de nem kedvezett a környezet a tiszta versenynek” olvasható az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Nemzetközi Választási Megfigyelési Missziója (ODIHR) a választásról készült előzetes megállapításaiban.[3]
Douglas Wake misszióvezető

A dokumentum a legelején megállapítja, hogy az április 8-i választást „az állam és a kormánypártok anyagi forrásainak jelentős átfedése határozta meg”, magyarul a kampányban a kormányzati erőforrások is a Fidesz rendelkezésére álltak, ami aláásta az egyenlő versenyt. A választás technikai kivitelezését szakszerűnek és átláthatónak találták, és úgy vélték, a szavazóknak sokféle politikai választási lehetőségük volt, „ennek ellenére a megfélemlítő és idegenellenes retorika, a média elfogultsága és a nem átlátható kampányfinanszírozás szűkítette a valódi politikai vita terét, korlátozva a választókat abban, hogy teljes tájékozottság birtokában dönthessenek”.
Az EBESZ álláspontja szerint az alapvető jogok és szabadságjogok általában érvényesültek, de kedvezőtlen környezetben: korlátozva volt az információhoz való hozzáférés, a sajtó és az egyesülés szabadsága, többek közt közelmúltbeli jogi változások következtében.
– A mindenütt jelen lévő átfedés a kormányzati információ és a kormánykoalíció kampánya között, valamint az egyéb állami forrásokkal kapcsolatos visszaélések elmosták az állam és a párt közötti határvonalat, amely ellentétben áll Magyarország EBESZ felé vállalt kötelezettségeivel – áll többek között – a nem éppen kedvező jelentésben.

Április 11.

Šešelj háborús bűnös

Bűnösnek mondta ki a hágai Nemzetközi Törvényszék a háborús bűnökkel vádolt Vojislav Šešelj szerb ultra nacionalista politikust és 10 év börtönbüntetésre ítélte.[4]

 


Az ítélet szerint Vojislav Šešelj és követői 1992. május 6-án felolvasták annak a 17 katolikus vallású polgárnak a nevét, akiknek azonnal távozniuk kellett az akkor még horvát többségű szerémségi faluból.
A jól megszervezett megfélemlítési akció következtében három hónap alatt az Emberi Jogi Alap nevű civil szervezet adatai szerint 350 horvát és magyar család hagyta el Herkócát 1992-ben. Az ottani magyarok szerint 5-6 magyar család távozott, de az ottani történések a tágabb térségben is éreztették hatásukat. Szerémségből a kilencvenes években a horvát érdekvédelmi szervezetek becslése szerint 30-40 ezer horvát menekült el. Hogy a Délvidékről ötvenezer magyar ment el, ahhoz is köze volt a herkócai történéseknek.
Az ítéletet az ENSZ nemzetközi törvényszéki mechanizmusának (MICT) elnöklő bírája, Theodor Meron ismertette. Mivel majdnem 12 évet töltött Hágában, így Šešeljnek nem kell visszamennie leülni büntetését.
„Büszke vagyok minden háborús bűnömre, és kész vagyok megismételni azokat!” – kommentálta Šešelj a hágai ítéletet a Twitteren.[5] A belgrádi Blic napilapnak is azt nyilatkozta, hogy „intenzíven készül háborús bűneinek újbóli elkövetésére”, és mint hozzátette, „Tomislav Žigmanovval és Nenad Čanakkal fogja kezdeni”.[6] Zágráb a legélesebben elítélte a jogerősen elítélt háborús bűnös, Vojislav Šešelj újabb fenyegetéseit, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga (LSV) pedig a parlamenti mandátumának megvonását követeli.[7]
Sonja Biserko, a Szerbiai Emberi Jogok Helsinki-bizottságának elnöke nyilatkozatában elmondta, hogy „a Hágai Törvényszék az ítélettel valamennyire helyrehozta az eljárás során fennforgott hibákat”.
– Tekintettel arra, hogy az ügyészség bennfenteseit Vojislav Šešelj átvette, és hogy az ítélkezésben sorozatos hibák voltak, a tíz év relatív kielégítő büntetés. Ha az ítélkezés nem így történik, Šešelj biztosan legalább 30 évet kapott volna, nyilatkozta Biserko. Azzal a megállapítással kapcsolatban, hogy „Šešelj már letöltötte a büntetését”, úgy vélekedett, hogy más büntetés esetén „Hága nehezen kapta volna vissza Šešeljt”.[8]
Tomislav Žigmanov, a Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetségének (VHDSZ) elnöke üdvözölte a hágai döntést. Szerinte ezzel az ítélettel bebizonyosodott, hogy bűncselekményeket követtek el a vajdasági horvátok ellen is. Mint rámutatott, Vajdaság területén abban az időben 25 horvátot gyilkoltak meg, és mintegy 35 ezret tűztek el.[9]
Nenad Čanak, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga (LSV) elnöke kiemelte, a Szerb Radikális Pártot (amelynek Šešelj az elnöke – B. A.) be kellene tiltani, mint bármelyik bűnszervezetet. Hozzátette, ez az ítélet hatalmas előrelépés, és egy hatalma pofon azoknak, akik tagadták, hogy Slobodan Milošević idején etnikai tisztogatás történt.[10]
A hágai ítélet felveti a kérdést, joga van-e Šešeljnek ahhoz, hogy a köztársasági parlamenti képviselő legyen?
„A Köztársasági Választási Bizottság (RIK) 2003-ban meghozott határozata szerint az ártatlanság vélelme miatt a hágai gyanúsítottak is betölthetnek képviselői funkciót, a mandátumuk viszont automatikusan megszűnik, ha hat hónap szabadságvesztésre ítélik őket.”[11]
Szerbiában a politikai átvilágítást, habár 2003-ban ilyen törvényt hoztak,[12] de – akarat híján – soha nem alkalmazták, majd a tíz évre előlátott hatály lejárta után meg is szűnt.[13] A kérdés tehát: Háborús bűnösként elítélt személy Szerbiában lehet-e parlamenti képviselő? Reméljük, hogy nem!
BOZÓKI Antal
Újvidék, 2018. április 15.

[2] A nemzeti tanácsokról és a vagyon-visszaszármaztatásról. http://www.magyarmozgalom.rs/hu/hirfolyam/a-nemzeti-tanacsokrol-es-a-vagyon-visszaszarmaztatasrol, 2017. december 19.

[4] U. Z.: Bűnösnek találta a Nemzetközi Törvényszék Šešeljt Délvidékért.

http://delhir.info/2018/04/11/bunosnek-talalta-nemzetkozi-torvenyszek-seseljt-delvidekert/, 2018. április 11.
Lásd még: mh: Šešelj tíz évet kapott. Magyar Szó,  2018. április 12. 4.
[5] U.Z., a 4-es alatt.
[6] Tanjug. Zágráb elítéli Šešelj újabb fenyegetőzését, a LSV parlamenti mandátumának megvonását követeli. https://www.vajma.info/cikk/szerbia/25807/Zagrab-eliteli-Seselj-ujabb-fenyegtozeset--a-LSV-parlamenti-mandatumanak-megvonasat-koveteli.html, 2018. április 14. [ 15:58 ]
[7] Uo.
[8] J. Diković – S. Čongradin: Vojislav Šešelj neće ići u zatvor, ali postaje osuđeni ratni zločina [Šešelj nem megy börtönbe, de elítélt háborús bűnös lesz]. Danas, 2018. április 12. 7.
[9] mh: Šešeljnek nincs joga kártérítésre. Magyar Szó, 2018. április 13. 4.
[10] Uo.
[11] (Tanjug.) Képviselői mandátum nélkül maradhat Šešelj. https://www.vajma.info/cikk/szerbia/25802/Kepviseloi-mandatum-nelkul-maradhat-Seselj.html, 2018. április 12. [10:52 ]
[12] Ún. lusztrációs/lusztrálási/átvilágítási törvény. ZAKON O ODGOVORNOSTI ZA KRŠENJE LJUDSKIH PRAVA [Törvény az emberi jogok megsértését járó felelősségről]. "Sl. glasnik RS" [a SZK Hivatalos Közlönye,  58/2003 sz. és 61/2003 - javítás)
[13] Zakon o lustraciji od danas ne važi. https://www.b92.net/info/vesti/index.php?yyyy=2013&mm=06&dd=10&nav_category=12&nav_id=721720, 2013. június 10. [20:06]
dátum:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése