Oldalak

2018. május 9., szerda

BÁNÁT

Változnak a helységnévtáblák


Aki a napokban Bánátban utazgat, annak szembetűnhet, hogy folyamatban van az útjelző és helységnévtábláknak a cseréje. A csere pedig esetenként úgy néz ki, hogy az eddigi, többnyelvű helységnévtáblák egynyelvűekké lesznek.


Lázárföld egy hétig sem maradt „épen” (Fotó: Kecskés István)

A sokat emlegetett bánáti többnyelvűség mintha megint messzebbre kerülne az egykor virágzó gyakorlattól.
Így észrevettük például, hogy Kanak már csak a kétféle, szerb írásmóddal vannak kiírva, eddig viszont a táblán megvolt a magyar neve is a településnek. Szárcsa falu táblájáról pedig a román neve (Sarcia) hiányzik, amely eddig megvolt. Istvánvölgy (Hajdučica) helységneve pedig már csak szerbül és szlovák nevén van kiírva. Györgyháza (Velika Greda) egyik bejáratáról is lecserélték már a többnyelvű helységnévtáblát.
Egy kellemes meglepetés is ért bennünket a napokban. Lázárföld (Lazarevo) nevét az új helységnévtáblára kiírták magyarul is. De mint sejteni is lehetett, nem sokáig maradt olvasható. Gyorsan lefestették. Egyébként ebben a faluban tartóztatták le Ratko Mladićot, és azóta már többször is kezdeményezték a helybéliek, hogy a falu vegye fel a boszniai hadvezér nevét. A folyamatosan megrongált helységnévtáblát azonban mindig visszahelyezték. Így aztán várható volt, hogy a magyar megnevezése a településnek nem örvend majd nagy népszerűségnek. A településen egyébként már régóta nem élnek magyarok. A fenn említett többi településen (Kanak és Bóka kivételével) sem élnek nagyobb számban nemzettársaink.
Közép-Bánátban egy évtizeddel ezelőtt az elsők között helyeztek ki kétnyelvű helységnévtáblákat. Annak ellenére is, hogy a kisebbségi feliratokat időnként lefestették, elsősorban Nagybecskerek példaképül szolgált. A legnagyobb bánáti városban ugyanis a szerb mellett hivatalos használatban van a magyar, a szlovák és a román nyelv is. Egy korábbi álláspont szerint ki kell írni mind a négy nyelven a környező települések nevét is, függetlenül attól, hogy az illető településen élnek-e kisebbségiek nagyobb számban vagy nem. A jelek szerint azonban ez az álláspont már nem tűnik általánosan elfogadottnak.
A Nagybecskerek környéki, kisebbségek által (is) lakott falvak bejáratainál kétnyelvű táblákat helyeztek ki. Szentmihály, Lukácsfalva és Erzsébetlak nevét magyarul is kiírták, Écska, Jankahíd és Klek nevét a szerb mellett román nyelven is, Aradác és Erzsébetlak bejáratainál pedig helyet kapott az illető település szlovák nyelvű neve is. Ugyanekkor Nagybecskerek bejáratainál négynyelvű (szerb, magyar, román és szlovák) táblákat helyeztek ki.
A nagybecskereki jogvédő 2009 óta próbálja érvényesíteni a többnyelvűséget a helybeli közvállalatokban, közintézményekben és a városi közigazgatásban. Tekintettel arra, hogy a szerb nyelv mellett a város statútuma szerint hivatalos használatban van a magyar, a román és a szlovák nyelv is, első lépésként arra utasították a város fennhatósága alá tartozó közintézményeket, hogy székházukra helyezzék ki a többnyelvű táblát, és az egynyelvű bélyegzőket cseréljék négynyelvűekre. Ez a folyamat nagyjából be is fejeződött. Egyedül a Toša Jovanović Népszínház épületéről hiányzik továbbra is a többnyelvű fölirat.
K. I.
Magyar Szó, 2018. május 8. 5., vagy
2018. május 7. [18:44] >> 2018. május 7. [22:04]
 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése