Oldalak

▼

2018. május 27., vasárnap

„Kockázatos év”


Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló (116.)

Május 15.
„A legnagyobb szerb”[1]
A határon túl élő magyar nemzeti közösségek érdekképviselete továbbra is a külpolitika egyik legfontosabb feladata marad, ahogyan eddig is az volt – jelentette ki a Külgazdasági és Külügyminisztérium élére jelölt Szijjártó Péter az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának ülésén, kinevezése előtti meghallgatásán.
Hangsúlyozta, minden nemzetközi nyomástól függetlenül kizárólag a magyar érdeket lesznek hajlandóak figyelembe venni. Ezután is használják majd a nemzetközi politikai eszköztár minden létező kellékét a magyar nemzeti közösségek megvédése érdekében – szögezte le Szijjártó Péter.
Ne essen tévedés, ugyan arról a Szijjártó Péterről van szó, aki eddig is ellátta az említett minisztérium vezetői tisztségét (ezt megelőzően, 2012-től külügyi és külgazdasági ügyekért felelő államtitkár volt).  

Szijjártó Péter a Szerb Haladó Párt választási nagygyűlésén 2016. április 5-én, Pancsován, amikor szerb nyelven azt mondta: „Da sam Srbin, glasao bih za SNS” (ha szerb lennék, a Szerb Haladó Pártra szavaznék)

Hogyan is áll/miből is áll ez a – Szijjártó Péter által irányított –„érdekképviselet” a délvidéki/vajdasági magyarság tekintetében? Lehetne ezt hosszan elemezni, boncolgatni, csak éppen nem érdemes. Maradjuk annyiban, hogy Szijjártó külügyminiszterként semmi említésre valót nem tett az itteni magyarok érdekében. Arra emlékszünk, hogy Aleksandar Vučić és a Szerb Halasó párt (SNS/SZHP) mellett kampányolt: „Ha szerbiai magyarként szavazhatna a VMSZ-re, szerbként az SZHP-re adná voksát” – hangoztatta Szijjártó Vučić pancsovai válaasztási kampányrendezvényén.[2]
A május 18-án újraválasztott külgazdasági és külügyminiszter arról is ismert, hogy „a leghatározottabban támogatta Szerbia EU-csatlakozását”[3] és semmilyen feltételt, de még csak követelést sem támasztott Szerbiai iránt a magyarok helyzetének rendezése érdekében. Visszautasította, hogy uniós országok bírálják Szerbiát kisebbségi politikája miatt: „Szerbiában jobban bánnak a magyar kisebbséggel, mint a szomszédos uniós tagállamok”.[4]
Most az Ivica Dačić szerb külügyminiszter által „a legnagyobb szerbnek”[5] nevezett Szijjártó „használja majd a nemzetközi politikai eszköztár minden létező kellékét a magyar nemzeti közösségek megvédése érdekében”? Van-e még valaki – az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának Fideszes tagjain kívül – aki hisz/elhiszi neki?
A magyar külpolitikában – a Délvidéken/Vajdaságban élő magyarok vonatkozásában, tehát, sajnos, semmilyen változás nem várható. Vagyis marad, "ahogyan eddig is az volt"...


Május 23.
„Kockázatos év”
– Ez az év kockázatos lehet a jó nemzeti viszonyok megőrzése szempontjából – figyelmeztetett a Nagybecskereki Szociális Fórum (Zrenjaninski socialni forum/ZSF).
A figyelmezetés Vajdaság Szerbiához való csatolása 100. évfordulójának (november 25-ére tervezett) megünneplése alkalmából hangzott el, illetve, hogy a Tartományi Kormány elfogadta Vajdaság Napjának és az egyéb tartományi jelentőségű ünnepekről szóló határozatnak a tervezetét.
– Fennáll a veszély, Koszovó elvesztését úgy kompenzálják, hogy Vajdaságra erőszakolják a kizárólagos szerb identitást. Az ünnepséget nem szabad kihasználni a nagyszerb nacionalizmus kinyilvánítására, figyelmeztetett Miroslav Samardžić a Fórum aktivistája.
Javasolták, hogy november 25. legyen Vajdaság napja, amikor 1928-ban az újvidéki Nagy Népszkupstina kikiáltotta a vajdasági területeknek a Szerb Királysághoz való csatolását. A tartományi kormány javasolta még május 15., az 1848 évi Sremski Karlovciban megtartott Májusi Közgyűlés napjának, valamint december 10., az Emberi jogok napjának megünneplését, amikor az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) Közgyűlése elfogadta az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát.
– Szembetűnő, hogy csak egy, a szerb hagyomány legfontosabb dátumait jelölték meg, valamint hogy kihagyták a legfontosabb dátumokat és eseményeket, amelyek jelképezik az antifasiszta harcot a Vajdaságban. Az első két dátum nem vitás, de a harmadik furcsa. Ugyanis az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata a nemzeti kisebbségeket egyáltalán nem említi. A javaslat igenis indokolt, amelyet az autonomista (saját hatáskört, jogot követelő – B. A.) szervezetek és egyének tettek, hogy 1945. július 31. is legyen ünnepnap, amikor a vajdasági képviselők küldöttsége elhatározta, hogy Vajdaság legyen Szerbia része. A szocialista időszakban, a történelemben első alkalommal, érvényesült Vajdaságban a nemzeti egyenrangúság – magyarázta Samardžić.[6]

Miroslav Samardžić

A Magyar Nemzeti Tanács – az április 23-i 32. ülésén – megvitatta Tari István sürgősségi beadványát, amelyben a képviselő elítélő és elutasító állásfoglalás meghozatalát indítványozta a tartományi kormány azon március végi döntésével kapcsolatban, hogy kezdeményezi november 25-ének – Vajdaságot ezen a napon csatolták a Szerb Királysághoz – Vajdaság napjává nyilvánítását. Tekintettel arra, hogy a szóban forgó dátum a vajdasági magyarság tragédiájának szimbóluma, az MNT-nek kötelessége elutasítani, illetve sértőnek és elfogadhatatlannak minősíteni a tartományi kormány javaslatát – érvelt Tari.[7]
Hajnal Jenő, az MNT elnöke nem támogatta a beterjesztést. Döntését a következőképpen indokolta: „A tartományi kisebbségi titkárság a közelmúltban körlevélben fordult a nemzeti tanácsokhoz, egyebek mellett az MNT-hez is. Ebben arra kérte a nemzeti tanácsokat, hogy jelöljék ki azokat az ünnepeket, amelyeket szeretnének tartományi ünnepnappá nyilvánítani. Válaszlevelemben arról tájékoztattam a titkár urat, hogy az MNT már korábban határozat formájában döntött arról, hogy a vajdasági magyarság 3 legjelentősebb nemzeti ünnepe március 15., augusztus 20. és október 23. Ha elfogadnánk Tari István kezdeményezését, azzal az általunk szőtt szálakat is elvágnánk. Ebben a pillanatban számunkra sokkal fontosabb, hogy nekünk, Vajdaságban élő magyaroknak, legyenek saját, tartományi jelentőségű ünnepeink. Nyilvánvaló, hogy november 25. számunkra nem ünnepnap, számunkra az gyásznap, de az is nyilvánvaló, hogy az MNT vezetőjeként számomra az a legfontosabb, hogy a magyarság akarata, érdeke érvényesüljön. Ezekkel a dolgokkal kell foglalkoznom, nem pedig hatásköröket átlépve olyan dolgokba avatkozni, amelyeknek a végkimenetele bizonytalan.” Hajnal Jenő szerint nagyok az esélyek arra, hogy a Tartományi Képviselőház meghozza a döntést, amelynek értelmében a vajdasági magyarság számára fontos napok is bekerülnek a tartományi jelentőségű ünnepnapok közé.[8]
Joó Horti Lívia, a Magyar Mozgalom (MM) tanácsnoka szintén fontosnak ítélte a hivatalos napról szóló napirendi pontot, ugyanakkor kijelentette, hogy szerinte nem lehet azzal magyarázni annak elutasítását, hogy „nekünk megvannak a saját nemzeti ünnepeink”. A képviselő szerint elfogadhatatlan, hogy november 25-e legyen Vajdaság napja, és egyben minden Vajdaságban élő nemzeti közösség napja. Nem lehet mindnyájunk közös ünnepének napja az, amikor egy itt élő kisebbség döntött arról, hogy elszakítsa ezt a régiót – fogalmazott a képviselő asszony.[9]
Hajnal Jenő és a túlnyomó többséget alkotó véemeszes tanácstagok – az eddigi, az állásfoglalás elöli „megbújás”/„elbújás” politikáját követve, amikor a magyarokat érintő fontos témákról van szó – nem szavazták meg Tari javaslatát, illetve „nem volt bátorságuk hivatalosan is állást foglalni”.[10] „Gyáva népnek nincs hazája”…[11]


Május 23.
Törvénytervezetről „zárt körű tárgyalás”?
Szabadkán, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) székházában tárgyalt a szabadkai székhelyű nemzeti tanácsok képviselőivel Branko Ružić államigazgatási és helyi önkormányzati miniszter. A beszélgetés középpontjában az őszre esedékes nemzeti tanácsi választások álltak, de ismét kitértek a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítási és kiegészítési tervezetére, illetve a nemzeti tanácsok koordinációjának utóbbival kapcsolatban megfogalmazott és a tervezet közvitája során bemutatott hétpontos javaslatára. A találkozón megerősítették, hogy az előttünk álló napok valamelyikén Ana Brnabić kormányfő részvételével a szóban forgó javaslat kapcsán ismét tárgyalóasztalhoz ülnek a nemzeti tanácsok és a Branko Ružić vezette tárca vezetői – közli a testület által irányított Magyar Szó.[12]

„Erre a találkozóra az Ana Brnabićtyal esedékes jövő heti megbeszélések
felvezetőjeként lehet tekinteni” (Gergely Árpád felvétele)

Az írásból, egyrészt, megtudjuk, a tárgyalás a törvénytervezetről „zártkörű” volt, másrészt pedig, hogy azon is csak „a szabadkai székhelyű nemzeti tanácsok képviselői” vettek részt.
Az első kérdés ezzel kapcsolatban, hogy a miniszter a nemzeti tanácsok képviselővel miért nem a nyilvánosság előtt tárgyalt? Mi titkolni valójuk van a nyilvánosságtól, tőlünk, akikre a tervezet vonatkozik? (Egyébként jellemző, hogy a tervezettel kapcsolatos más üléseket is az újságírók kizárásával tartottak. Vajon miért?)
A másik kérdés pedig, hogy „a koordináció hétpontos javaslatáról” folytatott vitában miért nem vettek részt a többi nemzeti tanácsok képviselő is? Vagy azoktól is rejtegetnek valamit? Esetleg az „oszd meg és uralkodj” politikát gyakorolják?
Tomislav Žigmanov, a Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetségének (DSHV/VHDSZ) elnöke Szerbia európai integrációjával kapcsolatos nyilatkozatában rámutatott, hogy „a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságainak védelméről és a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvényről módosításairól van szó, amelyek nem felelnek meg és eltérnek a kulcsfontosságú európai intézmények, mindenekelőtt az Európa Tanács és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet szabványainak”.[13]
Úgy látszik, sok „szakértő” vett részt a törvény kidolgozásában. Milyen módosítást fog végül beterjeszteni a kormány? Ezt viszont már nem lehet sokáig titkolni. 

BOZÓKI Antal
Újvidék, 2018. május 27.

[1] F. F.: „Szijjártó a legnagyobb szerb!” http://delhir.info/2018/04/03/szijjarto-legnagyobb-szerb/, 2018. április 3. és Dačić: Szijjártó a legnagyobb szerb. https://szabadmagyarszo.com/2018/04/04/dacic-szijjarto-a-legnagyobb-szerb/2018. április 4. [10:09]

[2] Szijjártó Péterrel kampányolt Vučić Pancsován. https://pannonrtv.com/rovatok/politika/szijjarto-peterrel-kampanyolt-vucic-pancsovan-valasztasok-2016-video, 2016. április 5. [19:53]

[3] H. Á.: A délvidéki magyarság eltűnik, de Magyarország a leghatározottabban támogatja Szerbia EU-csatlakozását. http://delhir.info/2018/02/17/delvideki-magyarsag-eltunik-de-magyarorszag-leghatarozottabban-tamogatja-szerbia-eu-csatlakozasat/, 2018-02-17

[4] D.J.: Magyar külügyminiszter: „Szerbia a stabilitás pillére a Nyugat-Balkánon, jobban bánnak a magyar kisebbséggel, mint a szomszédos uniós tagállamok”

[5] Lásd az 1-es alatti írásokat.
[6] M. Pudar: Rizična godina za međunacionalne odnose [A nemzeti viszonyokra kockázatos év]. Danas, 2018. május 23. 17. , vagy https://www.danas.rs/drustvo/rizicna-godina-za-medjunacionalne-odnose-u-vojvodini/, 2018. május 22 [08:56]
[7] P.E.: Elszámolás a tavalyi munkával. Magyar Szó, 2018. április 24. 1. és 4., vagy
https://www.magyarszo.rs/hu/3662/kozelet/182222/Elsz%C3%A1mol%C3%A1s-a-tavalyi-munk%C3%A1val.htm 2018. április 24. [08:01] >> 2018. április 24. [20:40]
[8] Uo.
[10] Részletesebben lásd az „Érvényesül a magyarság akarata”? c. írásom: http://bozokiantal.blogspot.rs/search/label/Napl%C3%B3, 2018. május 15. vagy https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=11153, 2018. május 16.

[12] P.E.: Továbbra is nyitott néhány kérdés Magyar Szó, 2018. május 24. 1. és 4., vagy https://www.magyarszo.rs/hu/3686/kozelet_politika/183731/Tov%C3%A1bbra-is-nyitott-n%C3%A9h%C3%A1ny-k%C3%A9rd%C3%A9s.htm, 2018. május 24. [08:03] >> 2018. május 24. [20:36]

[13] Izjava predsjednika DSHV-a o Izvješću Europske komisije o napretku Srbije za 2018 [VHDSZ elnökének nyilatkozata az Európai Bizottság Szerbia csatlakozásának haladásáról szóló 2018. jelentéséről]
dátum:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése