Emberi- és nemzeti
kisebbségjogi napló (153.)
December
5.
Kovács Elvira „elégedett”
A
Kárpát-medence kisebbségi magyar közösségeinek helyzetével ismerkedett Fernand de Varennes, az ENSZ
kisebbségügyi különmegbízottja a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE)
kolozsvári épületében szervezett konferencián. De Varrenes az Európai Nemzetiségek Föderációja (FUEN) és a Magyar
Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége (MACISZESZ) szervezésében érkezett
háromnapos látogatásra Erdélybe.
Vince Loránt
az FUEN elnöke az MTI-nek elmondta: Talán első alkalommal lépünk ki magyar
ügyekkel a kisebbségi jogvédelem európai kereteiből. Ezzel új lehetőségeket
nyitunk, hiszen közvetlenül tájékoztathatjuk az ENSZ-t a helyzetünktől. Arra
számítunk, hogy az itt szerzett információkat Fernand de Varrenes magával viszi,
és amikor különböző jelentések készülnek az ENSZ emberi jogi bizottságában,
ezekben azok a felvetések is megjelennek, amelyekkel a mostani megbeszélések
során találkozott”.
Csernicskó
István, Kovács Elvira, Fernand de Varennes, Vincze Loránt,
Hegedüs Csilla és
Menyhárt József [2]
A
Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC) által irányított Magyar Szó, az
eseményről, a szerző megjelölése nélküli közölt írásában, ez olvasható: „Kovács
Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője, a létező, de
alkalmazhatatlan szlovákiai kisebbségi törvényről tartott előadást”.[3]
Kovács Elvira
(aki „valamiért” nem vette még fel a férje, Voislav Milosavljević nevét)[4]
általában kisebbségi ügyekben képviseli a pártját. Hihetetlennek, habár nem
elképzelhetetlennek is tartottam viszont, hogy az „alkalmazhatatlan
szlovákiai kisebbségi törvényről tartott előadást”.
A
transidex kolozsvári hírportál[5]
aztán közli, hogy Kovács Elvira mégsem a szlovákiai, hanem a szerbiai magyar
kisebbség jogainak érvényesüléséről beszélt: „Elmondta, a szerbiai kisebbségi
kerettörvénnyel elégedett, azonban problémát jelent az, hogy a törvények
sokszor nincsenek összehangolva. Az alkotmány szavatolja az arányos
képviseletet minden szinten, azonban a helyi hatóságok szintjén ez nem mindig
teljesül. A közszolgák, rendőrök sokszor nem beszélik a kisebbségi nyelvet,
noha 15%-os kisebbség esetén, helyi szinten az adminisztrációban is használható
az adott kisebbség nyelve. További problémát jelent, hogy sokszor maguk a
kisebbségek nem ismerik jogaikat”.[6]
A
romániai magyar portálon megjelent írás arra utal, hogy a Magyar Szó tévesen
tájékoztatta az olvasóit. A lap később sem közölt helyesbítést, és – úgy látszik
– Kovács Elvira sem tartotta ezt fontosnak.
Egy
közszolgálati lapnak kötelessége lenne viszont az olvasóit részletesen
tájékoztatni, mit is mondott Kovács Elvira – a haladó VMSZ/BMC nevében – a
jogaink érvényesüléséről az ENSZ kisebbségügyi különmegbízottjának. Nem mindegy
ugyanis, hogy milyen információk jutnak el Fernand de Varenneshez a délvidéki
magyarság helyzetéről. Ez azonban továbbra is úgy lesz, ameddig itt nálunk is
nem alakul egy olyan kisebbségi jogvédő civil szervezet, amelyik képviselni tudja
a magyar közösséget – úgy Szerbiában, mint külföldön.
December
8.
Nem lesznek magyar jogászok!
Vajdasági
Magyar Jogászegylet (VMJE) A digitalizáció vívmányai címmel tartotta meg
„negyedik jogászkonferenciáját” Karlócán. Az értekezletnek, melyet Nyilas
Mihály, a VMJE elnöke nyitott meg, „mintegy 70 résztvevője volt”.[7]
A
konferencia, mint az elnevezéséből is látszik, tematikus volt, azzal a céllal,
hogy „keresztmetszetet adjon a digitalizáció helyzetéről a jogban”.
Nem
is azzal van a problémám, hogy miről tárgyalt a VMJE, hanem hogy miről nem. A
VMJE-vel is ugyanaz a helyzet, mint a Vajdasági Magyar Tudományos Társasággal
(VMTT).[8] Mindkét szervezet kerüli ugyanis az itteni
magyarságot érintő – ez esetben – időszerű jogi kérdésekkel kapcsolatos állásfoglalást,
aminek bármilyen politikai jellege is van, illetve lehet. Pedig már az is
politika, hogy miről tárgyal, illetve miről nem.
Az
újvidéki Jogtudományi Karon „még mindig nem szervezik meg magyar nyelven a
felvételit, és ennek következtében egyre kevesebben választják ezt a pályát”.
Mondta ezt Nyilas Mihály, a
tartományi kormány alelnöke, oktatási,
közigazgatási és nemzeti közösségi titkár, a VMJE elnöke a sajtónak, de a
konferencia ezzel kapcsolatban hivatalosan nem foglalt állást.[9] Erre a jogi karra – az ismereteim szerint – az idei oktatási évben
egyetlen magyar hallgató sem került felvételre, éppen a hátrányos felvételi
vizsga miatt.
–
Míg e bizonytalanság tart, az MNT által nyújtott ösztöndíj fedezhetné a
magánegyetemek tandíjköltségét, így segíthetnénk a hallgatókon és a szüleiken –
hangoztatta Nyilas, akinek az lenne a hivatali kötelessége, hogy az újvidéki
jogi karon a magyar diákok számára biztosítsa az anyanyelvű felvételizést! Csak
éppen ezt nem teszi.
A
magyar jogászok közül az igazságügyi, vagyis az ügyvédi/bírói vizsga mellett is
„egyre kevesebben döntenek”,[10]
pedig ez a vizsga köztudottan „előfeltétele minden bírói, ügyészi és egyéb jogi
munka végzésének”.[11] Aztán pedig csodálkozunk, hogy nem lesznek
magyar jogászok! Ez pedig már közösségi
probléma!
Nem
lesz ebben változás, mindaddig, amíg Nyilas a VMJE elnöke. Ezt a tisztséget
pedig több évre előre biztosította/bebetonozta magának!
December
10.
„Hajnal Jenő: Nem akarok együttműködni árulókkal, köszönöm szépen!”[12]
Megtartotta
második rendes ülését a Magyar Nemzeti Tanács (MNT), amelyen megválasztották a
testület „csúcsvezetőségét”.[13]
Hajnal
Jenő, a testület elnöke javaslatára Erdődi Edvinát (1988, Zenta),[14] a Magyar Szó véemeszes napilap Jogi,
emberi erőforrások és általános ügyek osztályának vezetőjét 28 támogató
szavazattal (a jelenlevő 32 tag közül) megválasztották az MNT alelnökének.
Erdődi
Edvina (1988) a közvélemény előtt teljesen ismeretlen, azt pedig még nagyobb
homály fedi, hogy milyen teljesítmény alapján került ebbe a fontos tisztségbe.
Még az sem világos, hogyan lett a Magyar Szó jogi osztályának a vezetője, mivel
– az önéletrajza szerint – mindössze hat évvel ezelőtt szerzett jogi oklevelet,
minek utána a Vajdasági Magyar Ifjúsági Központban (VMIK)
„jogi és adminisztrációs feladatokat látott el, valamint
szervezéssel is foglalkozott”.[15]
Vagyis, szinte minden komolyabb szakmai gyakorlat nélkül.
Amint látszik, nincsenek
lehetetlenek, csak én vagyok „maradi”. Manapság, a tudás, a képzettség, a képesség,
a tapasztalat és az elért eredmények szükségtelenek. Jóban kell lenni a
Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC) valamelyik vezetőjével, akkor nincs az,
amit nem lehetne elérni, amilyen tisztséget nem lehet megszerezni, vagy pályázatot
megnyerni.
A DélHír portál
írásához Erdődi Edvináról[16]
nem sokat lehet hozzáadni. Esetleg csak, hogy a portréjából kimaradt: Fideszes
gyakornok volt az Európai Parlamentben (ahol a Fidesz/VMSZ-es „Deli
Andor képviselő úr fogadta”, mint Pásztor
István pártvezető Ábel nevű fiát is). A nyáron már – Pásztor
Istvánnal, a haladó VMSZ elnökével együtt[17]
– vett részt a bálványosi szabadegyetem „a magyarok jogvédelme a
Kárpát-medencében című pódiumbeszélgetésén”.[18]
Már akkor tudni lehetett, hogy a „mindenható párt” valamilyen tisztségre
készíti elő.
– Az első
periódusban szeretném megismerni a hivatal munkáját, megismerni, hogy milyen lehetőségek
állnak a rendelkezésemre – mondta a megválasztása utáni (talán) első
nyilatkozatában Erdődi. Mire a mandátuma letelik, bizonyára megismerkedik „a
rendelkezésére álló lehetőségekkel”.[19]
Aztán lehet újraválasztani, vagy felfelé buktatni…
Ugyancsak Hajnal
Jenő javaslatára választották meg – a „te javasolsz engem, én javasollak téged”
elv alapján – Jerasz Anikót (1981,
Zenta) a Végrehajtó Bizottság (VB) elnökévé, aki az előző mandátumban is ezt a
tisztséget töltötte be.
Az elnök asszony
az elmúlt négy év alatt jól együttműködött Hajnal Jenővel, nem túl sok
önállóságról tett tanúságot. Jobbára adminisztratív munkát végzett, mint
például az igazgatók megválasztása általános iskolákban, iskolaszéki tagok
megválasztása, az utcanevek véleményezése, vagy éppen valamilyen ünnepségen reprezentált,
stb.[20] A közös munkájuk eredménye az a helyzet,
amiben most vagyunk. (Bővebben erről lásd a Csak a „csoda” segíthet rajtunk! c.
írásom.) [21]
A VB tagjainak
választották (27 igen, 3 nem és 2 tartózkodó szavazattal)[22] a
szabadkai De Negri Ibolyát, Ternovácz István temerini újságírót és Losoncz Dávid ügyvédet, ugyancsak
Temerinből, valamint Paskó Csaba
kelebiai plébánost, aki az elmúlt ciklusban is a VB tagja volt.
Erdődi Edvina,
Jerasz Anikó, De Negri Ibolya, Paskó Csaba,
Ternovácz István,
Losonc Dávid (Fotó: Magyar Összefogás)
De Negri Ibolya (1961, Szilágyi), középiskolai
mérnök tanár Szabadkán, 2007 óta az Észak Bácskai Magyar Pedagógusok
Egyesületének az elnöke, „elsősorban oktatási témákkal foglalkozik majd”.[23] A Vajdasági Magyar Pedagógus Egyesület
(VMPE), a 2018. december 1-jén megtartott közgyűlésén, elfogadta a 28 pontba
foglalt „Oktatási helyzetkép 2018” c. dokumentumot.[24]
Egyelőre talány, hogy De Negri Ibolya méltányolni fogja-e a VMPE
„álláspontjait”, vagy neki, illetve az őt támogató haladó pártnak, más
elképzelései vannak a délvidéki magyar oktatás helyzetének rendezésére.
Ternovácz István (1962, Temerin) ismert újságíró,
aki „természetesen a tájékoztatást felügyeli majd”.[25] Már
az első nyilatkozatával azonban csalódást keltett, mivel nem a sajtószabadság
biztosítását, hanem a „méltánytalanul alacsonyak a béreket” jelölte meg az
újságírás legnagyobb problémájának, „amit mindenképpen módosítani kellene”.
Vélhetően azért, hogy megnyerje a szakma támogatását. (Erről úgyszintén a Csak
a „csoda” segíthet rajtunk! c. írásban írtam.) [26]
Erről a kollégái így vélekednek:[27]
Losoncz Dávid (1982, Zenta) „szakterülete
a hivatalos nyelvhasználat lesz”.[28]
Mintegy 10 évi ügyvédi praxissal rendelkezik, ami nem sok, de nem is kevés.
A Magyar Szónak
adott, elvontnak is nevezhető nyilatkozatában, nem a magyar nyelv hivatalos
használatának a megerősítéséről beszélt, hanem ezt hangoztatta: „Arra kell törekedni, hogy a közösségünk
minél több helyzetben használni tudja anyanyelvét, különösen a nyilvános
használat területén”.[29]
Ez viszont téves, mivel a problémák
többsége nem a nyilvános, hanem a hivatalos használatban jelentkezik. Az
sem világos, hogy mit ért „a magyar nyelv valós használata” alatt. Ez pedig arra
utal, hogy gondja van a terminológiával.
A (köztársasági)
Polgári Jogvédő (Ombudsman) különjelentést készített a magyar nyelv- és írás
használatáról.[30] A
jelentésben megállapított problémák és szabálytalanságok elhárítása céljából, a
polgári jogvédő 7 pontba foglalt ajánlásokat fogalmazott meg. Losoncznak
konkrét programot kellene megfogalmazni a köztársasági ombudsman idézett
különjelentésében, a tartományi ombudsman éves jelentéseiben, valamint az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (ET PKGY) a
kisebbségi nyelvek védelmével foglalkozó jelentéséből és
az Európai Parlament (EP) Szerbiával kapcsolatos
állásfoglalásaiból eredő feladatok a megvalósítására a gyakorlatban. Tehetséges
jogásznak indult és most alkalma van bizonyítani!
Paskó Csaba (1975, Szabadka),
végzett lelkipásztor, a szabadkai Zeneiskola tanára, aki inkább szakácsként
vált ismerté (legutóbb luxembourgi a világbajnokságon „egyéni kategóriában
második helyezést ért el”),[31] a
művelődési kérdésekről fog „egyeztetni Hajnal elnök úrral és a VB elnök
asszonyával”.[32]
Paskó
atyával azonban már az előző ciklusban kapcsolatban felvetődött a kérdés, hogy
az egyháznak kell-e világi dolgokkal foglalkozni?
A
szerb alkotmány 11. szakasza egyértelműen kimondja, hogy „a Szerb Köztársaság világi jellegű
állam. Az egyházak és a vallásközösségek az államtól elválasztva működnek.”[33]
Jogilag, Paskó atya nem lehetne a Végrehajtó Bizottságnak, de még az MNT sem a tagja.
De a Hajnal Jenő irányította testületben minden lehetséges.
A Végrehajtó Bizottság tagjainak megválasztásáról
szóló napirendi pont kapcsán Kucsera
Géza, a Magyar Mozgalom képviselője kifogásolta, hogy a Végrehajtó
Bizottság mind az öt tagja a Magyar Összefogás listájáról került be a
bizottságba:
„Semmi gondom a jelöltekkel, hiszen nem ismerem
annyira őket, hogy mérvadó véleményt tudnék mondani róluk. Nekem csak azzal van
bajom, hogy mind az öt jelölt a Magyar Összefogás listájáról való, hogy a
javaslattevő figyelmen kívül hagyta több mint tizennégy százaléknyi szavazó
akaratát” – mondta Kucsera és idézte Hajnal Jenő székfoglaló beszédét, amelyben
az MNT újonnan megválasztott elnöke azt mondta, hogy a testületnek és annak
elnökének nemzeti közösségünk minden tagját szolgálnia kell, függetlenül attól,
hogy november negyedikén kire szavazott.[34]
– Miért nem alkalmazta a javaslattevő a részarányosság
elvét, hisz székfoglalójában ezt hangoztatta és erre is tett esküt, és
egyébként a matematika is ezt támasztja alá. Vajon erőfitogtatásnak szánta ezt
elnök úr? Netán napirendre kerülnek olyan témák, amikről az ellenzéknek nem
kell tudnia? Félnek az ellenzéktől, esetleg valaki sugallta a választást? –
sorakoztatta kérdéseit Kucsera Géza.[35]
Hajnal Jenő a fentiekkel kapcsolatban zavaros
magyarázkodásba kezdet, miszerint az előbbi mandátum során „hat ember végig,
nem lépett ki a Magyar Összefogás listájából”, „amibe lehetett, mindenben
keresztbe tettek nekünk, 2015-ben végig a megtartott taggyűlési… testület
tagjaként ott voltak, és csak arra vártak, hogy egy szűkebb megbeszélésen
azokat a témákat hogyan tudják az ülésen ellenünk fordítani, hogyan tudják a
sajtóban ezt megjelentetni, hogyan lehetne a munkánkat ellehetetleníteni,
hogyan lehetne megbuktatni a Végrehajtó Bizottságot, és annak elnökét és a
Magyar Nemzeti Tanács elnökét. Erről szólt négy év küzdelmes szenvedése! […] –
mondta válaszában Hajnal Jenő, majd leszögezte: „Nem tudok, nem akarok
együttműködni árulókkal, köszönöm szépen!”
Az ezt
követő „indulatokat felkorbácsoló vita” után, Hajnal részben
(Zsoldos Ferenctől) elnézést kért ugyan, de az idézett elhíresült mondata
úgymond megpecsételte/megmérgezte a Magyar Összefogás és a Magyar
Mozgalom-Zsoldos
Ferenc listán bejutott tanácsnokok amúgy sem fényes viszonyát.
Hajnal Jenő az ellenzékkel való
együttműködésről beszél, miközben az ellenkezőjét teszi. Egy kis politikai
érzékkel a Zsoldos listáról valakinek felkínálhatta volna az alelnöki, a Végrehajtó
Bizottság elnökének, vagy legalább a tagjának a tisztségét! Bizonyította, hogy
nem hajlandó azokkal együttműködni, akik önállóan is képesek gondolkodni.
Láttuk, tapasztaltunk, hogy az elmúlt négy év során
mire volt képes és mire nem Hajnal Jenő, Jerasz
Anikó és Paskó Csaba. Kérdés, hogy a
„csúcsvezetőség” többi tagja is mit fog felmutatni? A munkájukat figyelemmel kell követni és a konkrét eredmények
alapján külön-külön értékelni!
BOZÓKI Antal
Újvidék, 2018. december 18.
[1] Tóth Imre írásának a címe. https://szabadmagyarszo.com/2018/12/10/hajnal-jeno-nem-akarok-egyuttmukodni-arulokkal-koszonom-szepen/, 2018. december 10. 16:32
[2]
D. Zs. L.: "A kisebbségi jogok kérdése nem egy csatatér, ahol az egyik
félnek le kell gyűrnie a másikat". http://itthon.transindex.ro/?cikk=27569&A_kisebbsegi_jogok_kerdese_nem_egy_csatater_ahol_az_egyik_felnek_le_kell_gyurnie_a_masikat,
2018. december 6. 10:50, utolsó frissítés: 17:08
[3] Tájékoztatott és tájékozódott.
Magyar Szó, 20185. december 6. 3.
[4] L. K.: Kovács Elvira nem szereti az UÇK-t, de a szerb csetnikekkel nincs gondja? http://delhir.info/2017/04/29/kovacs-elvira-nem-szereti-az-uck-t-de-a-szerb-csetnikekkel-nincs-gondja/, 2017. április 29.
[6]
A magyar kisebbség jogainak érvényesüléséről is tájékoztatták az ENSZ
kisebbségügyi különmegbízottját Kolozsváron. http://itthon.transindex.ro/?hir=53752,
2018. december 05. 20:16, utolsó frissítés: 2018. december 06. 11:35
[7] A digitalizáció vívmányai c. konferencia. http://www.vmje.rs/vestiview.php?showdetail=&id=38, 2018. december 11.
[8] Bővebben lásd az Elhallgatott
témák c. 2018. december 1-jei írásomban.
[9]
trk: Lépést tartani a digitalizációval – a jogban is. Magyar Szó, 2018.
december 10. 4., vagy https://www.magyarszo.rs/hu/3858/vajdasag/194285/L%C3%A9p%C3%A9st-tartani-a-digitaliz%C3%A1ci%C3%B3val-%E2%80%93-a-jogban-is.htm,
2018. december 10., 10:18 >>
2018. december 10., 21:11
[10] Uo.
[11] Uo.
[13] P.E.: Megalakult az MNT
csúcsvezetősége. Magyar Szó, 2018. december 11. 1. és 4.
[14] Az életraji adatok, ahol
nincsenek külön megjelölve, a Magyar Összefogásnak a november 4-ei választásokra
készült kiadványából származnak.
[16] ZSEBEK: Nemrég még Pásztorékkal készített “felnyaló” interjúkat, most pedig az MNT alelnöke lett. http://delhir.info/2018/12/11/nemreg-meg-pasztorekkal-keszitett-felnyalo-interjukat-most-meg-az-mnt-alelnoke-lett/, 2018. december 11.
[17] Bővebben lásd a Tusványosi szabadegyetem - példaértékű a magyarság helyzete Szerbiában c. írást: https://pannonrtv.com/rovatok/tarsadalom/tusvanyos-peldaerteku-magyarsag-helyzete-szerbiaban, 2018. július 27. 15:50 és 2018. július 28. 12:07
[18] Erről lásd a „Délvidéki nagy
sikerek”… c. 2018. augusztus 2-ai írásom: http://delhir.info/2018/08/02/delvideki-nagy-sikerek/
[19]
Németh Ernő: Megújult az MNT végrehajtó bizottsága: A régi
tapasztalatokat felhasználva, az új ötletekre nyitottan. https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/23122/Megujult-az-MNT-vegrehajto-bizottsaga-A-regi-tapasztalatokat-felhasznalva-az-uj-otletekre-nyitottan.html, 2018.
december 11., 16:49
[20] Uo.
[22] Lásd a 13-as alatti írást.
[23] Lásd a 19-es alatti írásban.
[25] A 19-es alatti írásban.
[26] Nem nosztalgiázni, tenni
kell! https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=11471, 2018. december 17.
[27] Grimasz. A Magyar Szó szatirikus
melléklete, 2018. december 15. 16.
[28] A 19-es alatti írásban.
[29] P. E. Folytonosság és friss
lendület. Magyar Szó, 2018. december 15. 4.
[30] У Суботици представљен Посебан
извештај Заштитника грађана о службеној употреби мађарског језика и писма
[Szabadkán bemutatták a Polgári Jogvédő külön jelentését a magyar nyelv- és
írás használatáról készült külön jelentést]. https://www.pravamanjina.rs/, 2018. november 27. A
jelentés magyar szövege itt található: https://www.pravamanjina.rs/attachments/article/697/Poseban%20izvestaj%20(madjarski).pdf
[31]
Németh Ernő: Ezüstérem Luxemburgban a vajdasági ízekért. https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/23066/Ezusterem-Luxemburgban-a-vajdasagi-izekert.html,
2018.
november 26. 12:19
[32] A 19-es alatti írásban.
[33] A Magyar Nemzeti tanács
hivatalos honlapja. A Szerb Köztársaság Alkotmánya. http://www.mnt.org.rs/dokumentum/torvenyek-es-egyeb-jogi-dokumentumok-magyar-nyelven
[34] Tóth Imre: Hajnal
Jenő: Nem akarok együttműködni árulókkal, köszönöm szépen! https://szabadmagyarszo.com/2018/12/10/hajnal-jeno-nem-akarok-egyuttmukodni-arulokkal-koszonom-szepen/, 2018. december 10. 16:32
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése