A
bajina baštai titokzatos idegen
A horgosi Tisza Menti Vízművek korábbi vezetője, Bálint Frigyes tíz évvel ezelőtt vonult
nyugdíjba, kereken negyven esztendőt töltött el a vállalatban, és mind a mai
napig figyelemmel kíséri a sorsának alakulását. Úgy gondoltam, a mostani botrányos
igazgatóválasztás kapcsán érdemes őt is megszólítani, kikérni a véleményét.
– Amikor fiatalon a vízművekhez kerültem, egy horvát
ember volt az igazgató, akivel aztán sok-sok éven át együtt dolgoztunk.
Fokozatosan fejlesztettük a céget, objektumokat építettünk, komoly gépeket
vásároltunk, és miután megismerték a vállalatunkat, Vajdaságnak szinte minden
szegletében dolgoztunk, de másutt is az országban. Kétmillió kilométert
autóztam, ezt onnan tudom, hogy sosem volt szolgálati sofőröm, mindig én
vezettem. A céget az életművemnek tekintem – mondta a nyugalmazott igazgató.
Vannak
egyetemi végzettségű emberek a cégben
A horgosi vízművek soha nem a vízszolgáltatásból
élt, tevékenységének 75 százalékát a vízépítést tette ki, és ezt nagyon
fontosnak tartom kiemelni. Az én felettesem mindig a főmérnökökkel tartott
szoros kapcsolatot – és ezt én is átvettem tőle –, ugyanis a cégvezetők
jönnek-mennek, a politikusok leváltják őket, és másokat ültetnek a helyükre, de
a komoly szakembergárda általában kitart és megmarad.
Vesna
Markotić, a nemrég lemondott igazgatónő, akiről most szó
van, nálunk kezdett gyakornokoskodni, és kiváló szakember lett belőle, ő volt a
jobb kezem. Mindig lehetett rá számítani, csak jót tudok róla mondani. Ahogy az
imént már említettem, a vízművekre mint az életművemre, úgy tekintek, ezért érint
érzékenyen mindaz, ami most körülötte történik. Úgy érzem, hogy az életművemet
megsértették. Sajnos nem vagyok olyan helyzetben, hogy bármit is tehetnék az
ügyben. Elmúltam 75 éves, az egészségi állapotom nem a régi, ráadásul a
családomban is történtek tragédiák, amelyek eléggé megviseltek. Egyvalamit
azonban biztosan tudok: az igazgatónő távozása után is maradt olyan kitűnő
szakember a vállalatban, akire nyugodt lélekkel rá lehetett volna bízni a cég
irányítását, nem kellett volna idegen kezébe adni. Ő a mi dolgozónk, ismeri a
cég működését és a foglalkoztatottakat, komoly helyismerettel is rendelkezik.
Nem felel meg a valóságnak, hogy (csak) főiskolát végzett szakemberekből áll a
vízműveket irányító csapat, Vesnán kívül még két okleveles vízépítő-mérnök
dolgozik a vállalatban. Oszlopos tagjai a vízműveknek, olyannyira, hogy
nélkülük az üzem nem is működhetne. És rajtuk kívül is van még egyetemi
végzettségű a cégben. Ami pedig az eljárást, az igazgató megválasztását illető,
úgy gondolom, hogy talán nem is volt a támogatóinak a kezében semmiféle
dokumentáció, mert két nap alatt szinte képtelenség az összes dokumentumot
összegyűjteni. Itt meg ugye, arról volt szó, hogy Vesna március 4-én benyújtotta
a lemondását, de már 6-án a bajina baštai új jelölt kinevezéséről tárgyaltak.
Ha helybeli vagy martonosi az illető, akkor sem lehetett volna mindezt egy-két
nap alatt lebonyolítani. Ha viszont mégis rendelkeztek a teljes és megfelelő
anyaggal, akkor az egész ügy már jóval régebbi keletű, és akkor újabb
kérdéseket vet fel.
Mivel a közszférában dolgozók fizetését nem lehetett
növelni, a foglalkoztatottak egy része elment, a határ közelsége miatt
leginkább Magyarországra, jövőre viszont még két-három kulcsfontosságú szakember
távozik, akik nyugdíjba vonulnak, s az majd újabb érvágást jelent a cégnek.
A
vízművek legnagyobb gondja a szakemberhiány
A Tisza Menti Vízművek eddigi 57 éves igazgatónője Vesna Markotić családi és egészségügyi
okokra hivatkozva nyújtotta be e hónap 4-én a lemondását. A jól értesültek
véleménye szerint nem csupán ezek az okok játszottak közre a kényszerű
távozásában, szerepe volt ebben a ránehezedő nyomásnak is.
Jó egy évvel ezelőtt (2018. január 24-én) a helyi Info
Televízió Nézőpont című műsorának a
vendége volt. A vele készült beszélgetésből kiderült, hogy a vízművek egy jól
működő közvállalat, éppen tavaly ünnepelte fennállásának 50. évfordulóját.
Elmondta, hogy a községhez tartozó 11 település mindegyik utcája rendelkezik
kiépített vízvezetékkel (összesítve a hálózat körülbelül 260 kilométert tesz
ki.) 2007-ben kezdték el a hálózat felújítását, a korszerűtlen, az egészségre
káros beton-azbeszt csövek cseréjét. A község területén 28 kútból nyerik a
vizet, ezek mintegy 11 500 fogyasztót látnak el ivóvízzel.
A létszámstop rájuk is vonatkozik, új munkaerőt csak
kivételes esetekben alkalmazhatnak. Márpedig a nyugdíjba vonult dolgozók helye
megüresedett, a munkaerő-vándorlás is érezteti a hatását, meg a szakemberhiány
is sújtja őket. A foglalkoztatottak száma folyamatosan, látványosan apad. Tíz
évvel ezelőtt még 120 ember kereste a kenyerét a vízművekben, hat évvel ezelőtt
99, tavaly ősszel pedig csupán 73-an maradtak. A bérezés hosszabb ideje nem
változhatott, így a felszabadult munkahelyekre – hiába hirdettek pályázatot több
alkalommal is – nem sikerült megfelelő szakembereket találni. Gépjárművezetőket
és szakképzett vízvezeték-szerelőket kerestek leginkább.
Megint
igazgató
A Horgoson most debütáló igazgatóról nem
rendelkeznek bőséges információáradattal a helyiek, némi túlzással: jóformán
csak annyit tudnak róla, amennyit pár évvel ezelőtt a szerbiai sajtóban olvashattak.
A fővárosi lapok 2017 júniusában arról cikkeztek, hogy a bajina baštai
illetőségű 52 éves Dušan Glišićet,
az egyik közvállalat igazgatóját, a helyi önkormányzat 44 esztendős polgármesterével
egyetemben – hivatali helyzettel való visszaélés gyanújával – letartóztatták. Méghozzá
annak az összehangolt és nagyszabású akciónak a keretében, amelyet a szerbiai
rendőrség 2017. június 6-ának éjszakáján hajtott végre az ország 19 városában.
A Signal fedőnevű rajtaütés során 74
személyt tartóztattak le, akiket azzal gyanúsítottak, hogy összesen mintegy 2
milliárd dinárral megrövidítették a köztársasági és a tartományi államkasszát,
megkárosítottak egyes önkormányzatokat és gazdasági személyeket. Az
előállítottak bűnlajstroma igen színes és változatos volt.
Dušan Glišićet a Bajina Bašta-i képviselő-testület a
2013. november 7-én megtartott ülésén nevezte ki annak a közvállalatnak az
élére, amelyben ő (akkori sajtóinformációk szerint) veszteségesen gazdálkodott
és nem kis adósságot halmozott fel. Őrizetbe vételére azonban nem a céges ügyei
miatt került sor, hanem a 2014 tavaszán (az esőzés és hóolvadás miatt)
bekövetkezett szerbiai árvízhelyzet rendezésében vállalt szerepe miatt.
A község teljes területén, vagyis mind a 30 helyi
közösségben 10 napra szóló rendkívüli állapotot hirdettek, május16-án rendelték
el és 25-én oldották fel. Tizenkét helységben azonban egy teljes éven át
megszakítás nélkül érvényben volt érvényben, méghozzá – akkor már –
indokolatlanul, legalábbis ezt állítják az ellenzéki politikusok. Ez idő alatt
folyamatosan érkeztek a kirendelt segélyszállítmányok és a felajánlott adományok
a községbe – a köztársasági szervekből, leginkább az árutartalékokból, de az
adományozóktól is. A legfőképpen üzemanyag és építőanyag formájában érkezett
segély fogadását és szétosztását a községi válságtörzs végezte. A munkájára eleinte
nem is volt panasz, de az említett 10 nap után a befutott adományok feletti
irányítást – a község polgármesterével történt (csupán) szóbeli megállapodás
alapján – átvette Dušan Glišić közvállalata, és ekkor kezdődtek a bonyodalmak,
a visszaélések. Ezekre azért nyílt lehetőség, mert a válságstáb vezetője maga a
polgármester volt, a helyettese pedig Glišić. Nem haladó párti politikusok azzal
vádolták meg a válsághelyzetet kezelőket, hogy nem tudtak elszámolni igen nagy
mennyiségű üzemanyaggal, fiktív számlázást végeztek (136 000 liter
gázolajat és 5 000 liter benzint, valamint építőanyagot – cementet, meszet,
téglát és csöveket követeltek rajtuk).
A két személyt a rajtaütéses rendőri akció nyomán
őrizetbe vették, és nem egészen 12 tonna (140 000 dinár értékű) cement
átadásával gyanúsították. A cement a Bajina Baštától 10 kilométerre levő
Rogačicára került, egy magánszemély halastavának felújítására szánták. Az
október 7-én történt átadást azonban nem tudták igazolni, mert csak egy
hónappal később, november 7-én állították ki az erről szóló dokumentumot.
A két gyanúsítottat az užicei bíróságon
meghallgatták, ők ártatlannak vallották magukat. A polgármester védőügyvédje mindvégig
a rendkívüli árvízhelyzetre apellált, és jelentéktelen mennyiségűnek nevezte a
11,7 tonna cementet, továbbá azzal takarózott, hogy védence akkoriban nem
ülhetett az irodájában, mert állandóan a terepet járta, ezért nem jutott ideje
arra, hogy a cement kiutalásáról szóló papírt aláírja, így került rá sor egy hónapos
késéssel. A meghallgatás után mindkettejüket kiengedték és szabadlábon
védekezhettek. A Dveri mozgalom tagjai azonban a visszaéléses esetek teljes
körű, azaz minden gyanúsítottra kiterjedő kivizsgálását követelték, mert
szerintük az árvízhelyzetet kihasználva több száz millió dináros csalások
történtek, jó néhány személy bevonásával. A helyreállításban részt vevő
munkagépek használatát, üzemanyag-felhasználását, és az ezzel járó számlázást
is erősen kifogásolták, ahogyan azt is megkérdőjelezték, hogy a Dušan Glišić
által irányított közvállalatnak akkoriban „csupán” 236 millió dinár volt a
vesztesége. Szerintük ennél lényegesen nagyobb.
Dušan
Glišićet, a Szerb Haladó Párt káderét, polgármester cimborájának segédletével
2017 szeptemberében ismét igazgatóvá választották, akkor a BB Term nevű közművállalat
élére került megbízott cégvezetőként. A képviselő-testület ellenzéki tagjai
igencsak hadakoztak a kinevezése ellen, éppen a korábbi vállalatában folytatott
veszteséges gazdálkodás miatt.
Visszakanyarodva az eredeti témához: Horgoson
mindezt nem tudhatjuk, Bajina Bašta pedig messze van, csak az akkori cégvezető,
válságtörzs-tag jött hozzánk közel, ugyanis mostantól ő lesz a Tisza Menti
vízművek igazgatója.
Szabó
Angéla
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése