Oldalak

▼

2019. március 9., szombat

Akadályozott restitúció


Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló (165.)
 

 

Február 28. – március 5.

Pásztor contra Pásztor?

– A Vajdasági Magyar Szövetség a leghatározottabban elítéli a tartalékosoknak a behívását. Ez egy törvényes lehetőség, évek-évtizedek óta az, de úgy gondoljuk, hogy most 2019-ben ennek nincs itt az ideje, és az ország védelmi kapacitásainak növelése, valamint a természeti katasztrófák elleni küzdelem folyamatában semmit nem tenne hozzá az, ha a 30-65 éves embereket behívnák. Ennek az országnak azt kell lehetővé tennie, hogy az emberek itt éljenek, jól éljenek, nem pedig azt, hogy újra behívókról, kék borítékokról, mozgósításról beszéljünk, hiszen ennek semmiféle oka nincs. – nyilatkozta Pásztor Bálint, a Vučić Magyarjainak (VMSZ/BMC) is nevezett párt elnökségének tagja, köztársasági képviselő a Pannon RTV-nek.[1] 

– A Vajdasági Magyar Szövetség arra buzdítja a polgárokat, hogy jogkövető magatartást tanúsítsanak, jóllehet az erre szánt pénzt más fontos dolgok megoldására kellene költeni – mondta az idősebbik Pásztor (István), az említett párt és a Tartományi Képviselőház elnöke a Szabadkai Magyar Rádió Napindító reggeli műsorában,[2] ahol egyre gyakrabban jelentkezik. (Orbán Viktorhoz hasonlóan, aki a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában van „jelenése”.) 

A két Pásztor nyilatkozata között „megkezdték a tartalékos állomány kiképzésére vonatkozó behívók kézbesítését azoknak a harminc évnél idősebb férfiaknak, akik nem teljesítettek sorkatonai szolgálatot”.[3]  

 

 

A kék boríték

A Szabad Magyar Szó illusztrációja

 

A két nyilatkozat között lényeges különbség van: Az ifjabbik Pásztor (Bálint) szerint pártjuk „a leghatározottabban elítéli a tartalékosoknak a behívását”, az idősebb Pásztor (István) viszont „arra buzdítja a polgárokat, hogy jogkövető magatartást tanúsítsanak”. Ez utóbbi (magyarra fordítva) azt jelenti, hogy tegyenek eleget a behívóparancsnak.

Most akkor melyik is a haladó VMSZ álláspontja? A regnáló elnök, vagy – egyes kommentárok szerint – „az elnöki szék átvételére készülő, lassan már örökösnek is nevezhető”[4] Pásztor fiú nyilatkozata?   

 

Több jel is arra mutat, hogy Szerbia fegyverkezik és militarizálódik. Erre utal a hadiipar fejlesztése, a haditechnikai felszerelések és repülőgépek beszerzése, elsősorban Oroszországból és Fehéroroszországból, a sorkatonai szolgálat 2020-tól való visszaállításának fontolgatása.[5] Aleksandar Vučić szerb elnök napi szintű, éles hangú Koszovó ellenes beszédei sem a békés időket idézik.    

– Szeretném leszögezni, hogy ne legyen ezzel semmiféle félreértés, hogy semmiféle háborús veszély nincs. Ez nem mozgósítás. Ez egy tartalékos alakulat létrehozását jelenti – nyilatkozta Pásztor István az említett műsorban. Mintha ez tőle függne. Legyünk tisztában: Meg sem kérdezik. 

A délvidéki/vajdasági magyaroknak rossz tapasztalata/emléke van az ilyen behívókkal. A kilencvenes években, amikor a közösség megbontása elkezdődött, ezek miatt is sokan távoztak idegenbe.

„Azokat a tartalékosokat, akik lelkiismereti okokra hivatkozva elutasítják a fegyverfogást, a civil védelem egységeibe fogják beosztani, és ott kapnak majd beosztást, de Aleksandar Vulin hadügyminiszter elmondta, hogy az ilyen típusú gyakorlatra még nem adott ki útmutatást a minisztérium.”[6] 

– Tizenöt nap alatt senkit sem lehet teljességgel kiképezni, így ez egy pszichológiai mozzanat, ami csak arra jó, hogy az állam megmutassa tekintélyét, hogy elvárja polgáraitól, hogy szükség esetén eleget tegyenek a behívónak – véli Aleksandar Radič katonai elemző.[7] Arra is „jó”, hogy fokozza az elköltözést.

 

 

Március 1.

Akadályozott restitúció 

– Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma nagyra értékeli, hogy megkezdődött a magyar állampolgárok szerbiai vagyon-visszaszármazási folyamata.  

A magyar-szerb történelmi megbékélés fontos része, hogy a korábban elkobzott vagyonok jogos tulajdonosaikhoz kerüljenek vissza, így számos magyar család számíthat vagyonának visszatérítésére. A folyamat eredményeként magyar-szerb viszonylatban a korábban nyitott kérdést jelentő vagyon-visszaszármaztatás is megnyugtatóan rendeződik, ezzel megoldódott a viszonossággal kapcsolatos több éve tartó dilemma – olvasható az említett minisztérium honlapján.[8] 


A vagyon-visszaszármaztatás az elkobzott vagyon vissza-származtatásáról és a kárpótlásról szóló 2011. évi törvény[9] alapján, közigazgatási eljárásban, a Restitúciós Ügynökség (Agencija za restituciju)[10] által folyik.
A háborús bűnösség alapján elkobzott vagyon vissza-származtatásának alapfeltétele a bírósági rehabilitálási eljárás sikeres, jogerős ítélettel való lezárása. 
A rehabilitálási kérelmek benyújtására a törvényben megszabott idő 2016. december 15-ével lezárult. A vagyon-visszaszármaztatási kérvények átadási határideje 2014. március 1-je volt. 

 
A restitúciós ügynökség jele

A Szijjártó-féle (külügy)minisztérium közleményével az a gond, hogy – a visszaszármaztatással kapcsolatos problémákra való figyelmeztetések ellenére – öt évnek kellett eltelni ahhoz, hogy megszólaljon. Az károsultak legalább ennyi idővel később fognak hozzájutni a jogtalanul elkobzott vagyonukhoz.
„A viszonossággal kapcsolatos több éve tartó dilemma” ezzel megoldódottnak látszik. A minisztérium ezt most sikernek próbálja beállítani, szakmai körökben viszont már korábban rámutattak, hogy ezt az akadályt a szerb fél alaptalanul támasztotta. A vagyon-visszaszármaztatási folyamatban azonban még csak nem ez képezi/képezte az egyetlen jogi akadályt.  
Gyakorló ügyvédek (például Józsa László, Buckó György, Borál Egon) olyan esetekről is beszámoltak, hogy a restitúciós ügynökség jogerős bírósági rehabilitációs végzés meglétének dacára – a „megszálló erőkhöz tartozás” fogalmának sajátos értelmezése alapján utasította el a vagyon-visszaszármaztatási kérelmeket, vagy „azokra a hét évtizedekkel ezelőtti katonai közigazgatási és államvédelmi dokumentumokra hivatkozva, amelyek alapján a második világháborút követően megállapították a kérelmezőik felmenőinek bűnösségét.”[11]
A szerb állam nem mutatott hajlandóságot arra, hogy „ezeket az ügyeket gyorsan intézze, és mindenféle formális kifogást kerestek annak érdekében, hogy ne kelljen természetben visszaszolgáltatni a földeket”.[12] Az illetékes ügynökségben dolgozók „utasítást kaptak, hogy minden ügyben fellebbezniük kell”,[13] hogy keressék még „a kákán is a csomót”.[14] Így időt nyernek, az állam pedig tovább használhatja a földeket, mert azok csak később kerülhetnek vissza jogos tulajdonosukhoz.[15]
Időközben 2020. március 31-ig halasztották a kárpótlási előleg kifizetését.[16]

A jogtalanul elvett vagyon visszaadásának ügye – a „történelmi csúcson” lévő magyar/szerb barátság ellenére –, tehát, továbbra sem akadálytalan. A minisztérium sem „törte magát” túlságosan a délvidéki magyarok a kártalanítása érdekében.  Milyen lesz végül az eredmény?

BOZÓKI Antal
Újvidék, 20196. március 9.

[2] Pásztor: A tartalékosok képzése régi előírás, de a pénzt másra kellene költeni. https://pannonrtv.com/rovatok/politika/pasztor-tartalekosok-kepzese-regi-eloiras-de-penzt-masra-kellene-kolteni, 2019. március 5. [11:16 és 16:16]

[5] Szerbia fontolgatja a kötelező sorkatonai szolgálat visszaállítását 2020-tól. 2019. augusztus 21. [13:23 és 15:09]

[6] Lásd a 3-as alatti írást.
[7] Uo.
[11] Tóth Imre: Rehabilitáció igen, kárpótlás mégsem? Családi Kör, 2018. február 8. 8, vagy https://www.facebook.com/advokat.jozsa.laszlo.ugyved/),  és Az állam akadályozza a vagyon-visszaszármaztatást? c. TV műsorban. http://media.rtv.rs/sr_lat/fokuszban/40517http://www.rtv.rs/hu/t%C3%A1rsadalom/az-%C3%A1llam-akad%C3%A1lyozza-a-vagyon-visszasz%C3%A1rmaztat%C3%A1st_952751.html, 2018. szeptember 25. [16:12 17:00]. Lásd még a Családi Körben azonos címen megjelent írást (2018. november 4. 16.).
[12] Lásd a 9-es jegyzetben említett műsort, illetve írást.
[13] Uo.
[14] Uo.

[15] Uo. KONFERENCIA A HATÁRON TÚL ÉLŐ ŐSHONOS MAGYAR KISEBBSÉG JOGVÉDELMÉRŐL. Rehabilitáció és restitúció Szerbiában – Tizenkét évvel később

Baj van nem csak a törvények szövegével, de az alkalmazásával is. http://www.kji.hu/konferencia-video-9-resz/

dátum:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése