Oldalak

2019. március 15., péntek

D-nap: április 13.


Össznépi megmozdulás Szerbiában – Vučić és Pásztor hatalmának vége?

A Szövetség Szerbiáért (Savez za Srbiju –SZS) ellenzéki tömb április 13-án nagy tiltakozást szervez Belgrádban, amelyre meghívja az egész ország polgárait, amennyiben a hatalom egy hónap leforgása alatt nem teljesíti a követeléseket:[1] Aleksandar Vučić, Szerbia elnöke, Ana Brnabić miniszterelnök és Maja Gojković, a szerb parlament elnöke, továbbá a közszolgálati (azaz Vučić kezében lévő) televízió hírszerkesztőségi tagjai mondjanak le, valamint – 6-9 hónappal a médiasötétség megszűnése után – tartsanak a szabad és igazságos választásokat.[2]
  
Több mint száz napja tartanak a tüntetések Szerbia szerte.
Az első demonstrációra Kruševacon került sor még tavaly november 30-án. Közvetlen kiváltó oka Borko Stefanović, a Szerbiai Baloldal (Levica Srbije) vezetőjének brutális megverése/megverettetése(?) volt, a városban tett látogatása alkalmával. Egy héttel később, december 8-án, már néhány tízezer tiltakozó ember gyűlt össze Belgrádban.
Aleksandar Vučić szerb elnök kommentárja – „még ha öt millióan is lesznek, egyetlen követelést sem teljesítek, győzzetek le a választásokon” – csak tovább hergelte a tiltakozókat, akik aztán az Egy az ötmillióból névre (#1az5millióból) változtatták a tüntetések elnevezését. Azóta a szerb fővárosban minden szombaton tüntetést tartanak, amely fokozatosan mintegy 70 szerbiai városra közük Szabadkára, Zentára és Topolyára is kiterjedt.   


Fotó: Beta/Emil Vaš


– Minden önkényuralmú hatalom szükségszerűen tiltakozásokat vált ki a lépéseivel. Általában hatályon kívül helyezi a jogrendet és a hatalom a nem formális hatalommal rendelkező személlyel együtt költözik, az intézményektől függetlenül.  Aleksandar Vučić autoritárius rezsimje esetében ő volt a leghatalmasabb, akkor is, amikor kormányfő volt, és most is, mint államelnök, habár az alkotmányban másodikként említett intézmény. Ennek a rezsimnek a sajtossága a maffiával való szoros összefonódás, ami miatt elmosódott az állam és a maffia közötti kapcsolat. Más szóval, a maffia fogságba ejtette a köztársaságunkat, ami miatt nem tudjuk, hogy milyen szerepe van a nem formális hatalmi központoknak (drogkereskedők vezetik a szurkolói csoportokat, Aleksandar Vučić fívére, Milan Radoičić Koszovóból, az egészségügyi miniszter…) – kommentálta Jovo Bakić, a Bölcsészettudományi Kar tanára a Danas belgrádi napilapnak.[3]     
A tiltakozásokat támogatásukról biztosították a Belgrádi Tudományegyetem tanárai is. Március 7-éig 1468 professzor írta a támogató petíciót.[4] A tiltakozásokon megjelentek a szélsőjobboldali és a szélsőbaloldali szervezetek is, de azok is, akik nem tartoznak egyik irányzathoz sem, valamint a helyi kezdeményezők és szervezetek is. Minderről, persze, a u irányított délvidéki/vajdasági magyar média szinte alig tájékoztat.
A polgárok elégedetlensége hatalmas, elsősorban a „szörnyű szociális állapot”, az „élhetetlen körülmények”, a „demokratikus szabadságok helyzete” és a „média ellenőrzése” miatt. 
– A tiltakozások – a hatalom elvárásaival szemben – nem, hogy nem csillapodtak, hanem Szerbia számos városára kiterjedtek. A hatalom – nagyon agresszíven – a semmibe veszi, hogy a követelésekről tárgyaljon. Mi több, azt ígéri, hogy soha nem tárgyal az ezekről az ellenzékkel. A hatalomnak ez az autizmusa az alapvető probléma. Az ország politikai váltságát csak elmélyíti és ezt semmilyen rendkívüli választás nem fogja megoldani – véli Žarko Korać, pszichológus, a szerb képviselőhát önálló képviselője, az LDP (Liberalno-demokratska Partija / Liberális-demokrata Párt) listájáról.[5]  

Az ellenzék az április 13-ára kitűzött tiltakozástól legjobban a tömegességet várja, százezer embert is említettek, akik az nap a szerbiai városokból, amelyekben tüntetések vannak, Belgrádba mennének. Arra számítanak, hogy ez további nyomásgyakorlás lesz a hatalomra a követelések tejesítésére, ha viszont ez nem következik be, olyan jelek is vannak, hogy a tiltakozások radikalizálódhatnak, és hogy polgári engedetlenségre szólíthatnak fel – írja a belgrádi Danas c. napilap.[6]
Bojan Klaćar, a Cesid (Centar za slobodne izbore i demokratije / Szabad Választási és Demokrácia Központ)[7] végrehajtó igazgatója a Danasnak nyilatkozva elmondta, hogy „április 13-ig komolyabb veszély nem fenyegeteti a polgárok tömeges gyülekezését”, de hozzátette, hogy „addig meg kell oldani a szervezés kérdését, aminek jobbnak kell lenni, és világosabb, valamint határozottabb üzenetet kell küldeni (a polgárok felé – B.A.), amely a tiltakozásnak új minőséget adna”.
– Az energiával április 13-ig nem lesz probléma, de tudni kell, hogy mi lesz másnap, április 14-én, amikor a tömeg és az energia kérdésessé válhat – tette hozzá Klaćar.
Svetislav Basara, az egyik legismertebb szerb író arra figyelmeztet, hogy „a körülmények (2000. október 5-éhez viszonyítva  – B. A.) lényegesen másmilyenek, békés (de hatékony) módszerek állnak rendelkezésre, hogy sok minden megváltozzon, de ezek biztosan nem a séták és  a süketkedés. Itt van egy, a SZS szabad szerbiai köztelevíziót és a választási feltételek megváltoztatását akarja.  Đido (Dragan Đilas), Vuko (Vuk Jeremić) Boškić (Boško Obradović – a SZS vezetőihez tartozók, B. A.) húzzanak sátort a földfeletti szeptikus gödör (RTS – B.A.)  előtt és kezdjenek éhségsztrájkba. Akár holnap megjelenik a BBC és a CNN és már három napa múlva új RTS és választási feltételek lesznek” – írja Basara.[8]     

Az elkövetkező egy hónap sorsdöntő lehet, tehát, a szerbiai állapotok további alakulásában. Ha Vućićot sikerül lemondásra késztetni, vele együtt távoznia kell Pásztor Istvánnak és kompániájának is. Véget érne ezzel egy korszak, amelyben megértük/megéltük a magyar közösség leépülését, jogainak sorvasztását és megalázást is.   
Amennyiben a bejelentett követelések teljesítésére mégsem kerülne sor, fennáll annak a veszélye, hogy Szerbiában tovább fokozódik az önkény és a diktatúra. Ehhez asszisztál(t) sajnos a Vučić pártjával hatalmi koalícióban részes haladó Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC) is.
Nem kétséges, hogy a követelések végül megvalósulnak. Csak az kérdés, hogy mikor és milyen áron…    

 BOZÓKI Antal
Újvidék, 2019. március 15.


[1] Lidija Valtner: Veliki protest u Beogradu 13. aprila [Április 13-án nagy tüntetés Belgrádban]. Danas, 2019. március 13. 5.
[3] Sto dana demonstracija: Protesti kanališu nezadovoljstvo  [A tüntetések száz napja: A tiltakozások kanalizálják  az elégedetlenséget]
https://www.danas.rs/politika/sto-dana-demonstracija-protesti-kanalisu-nezadovoljstvo-gradjana/, 2019. március 8. [12:53 és 12:54]. Lásd még: Sto dana pobune [A lázadás száz napja]. Danas, 2019. március 9. 2.
[4] Spisak profesora koji su potpisali peticiju podrške protestima [A tiltakozást támogató professzorok listája]. Danas, 2019. március 8. 7.
[5] Uo.
[6] Lidija Valtner: Samo da sujete ne unište protest. [Csak a hiúság ne tegye tönkre a tiltakozást]. Danas, 2019. március 15. 3.  
[8] Vuna, Guzo. Danas, 2019. március 13. 32.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése