Húsz éve történt…

Jugoszlávia bombázásának krónikája

(1999. március 23. – június 13.)

Csütörtök, április 22.

* Találat érte Milošević elnök (a közelmúltig) lakta a belgrádi Užice utca 15 szám alatti kertes villát. A NATO-légierő támadásokat intézett Batjanica, Valjevo, Újvidék, Szabadka és környéki célpontok ellen is. Újabb négy találat érte az újvidéki vasúti hidat. A híd útteste még jobban megrongálódott, valamint leszakadt a péterváradi oldalon lévő ív egy része. A Pristina környékét ért eddigi leghevesebb támadás során, négy hullámban több mint 50 lövedéket lőttek ki a NATO repülőgépei.

* Slobodan Milošević elnök Belgrádban fogadta Viktor Csernomirgyint, az orosz elnök jugoszláviai válsággal foglakozó különmegbízottját, akivel több mint nyolc órás tárgyalást folytatott. Csernomirgyin a tárgyalások után úgy nyilatkozott, hogy Slobodan Miloševićtyel sikerült egyeztetnie a koszovói válság rendezésének feltételeit. Ezek egyike „a Jugoszláviával egyeztetett nemzetközi jelenlét az ENSZ égisze alatt és Oroszország részvételével”.

* Vukašin Maraš, Crna Gora-i belügyminiszter hivatalosan is elutasította Milorad Obradović tábornoknak, a Jugoszláv Katonaság második hadserege parancsnokának követelését, hogy a köztársasági rendőrséget helyezzék katonai ellenőrzés alá.

* A jugoszláv közgazdászok G-17-es csoportjának becslése szerint a NATO-agresszióval okozott gazdasági károk, a társadalmi össztermékkel mérve nagyobbak lesznek, mint a második világháborúban.

* II. János Pál pápa megismételte a Balkánra vonatkozó békefelhívását, amikor a Vatikánban hét Nobel-békedíjast fogadott.

* Bil Clinton amerikai elnök és Tony Blair brit miniszterelnök jóváhagyta azt a döntést, hogy a NATO frissítse fel, igazítsa hozzá a megváltozott körülményekhez a szárazföldi csapatok koszovói bevetésének tervét – jelezte a washingtoni Fehér Ház, hangsúlyozva egyúttal, hogy mind Washington, mind pedig London hisz a légicsapásokra alapozó stratégia sikerében.

* Magyarország közvetlen katonai módon nem fog részt venni a NATO esetleges szárazföldi hadműveletében, s területét sem bocsátja ilyen célokra szövetség rendelkezésére – jelentette ki Budapesten Szent-Iványi István, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke.

* A román parlament nagy szavazattöbbséggel támogatta a NATO azon követelését, hogy korlátlanul használhassa Románia légterét a Jugoszlávia elleni akciókhoz.

* A bolgár miniszterelnök közölte, hogy Bulgária nyugati határa mentén 120-150 kilométer szélességben átengedi légiterét a NATO-nak.