Húsz éve történt…

Jugoszlávia bombázásának krónikája

(1999. március 23. – június 13.)

Csütörtök, április 29.

* A NATO-légierő támadásainak célpontjai a következő városok voltak: Belgrád, Podgorica, Surdulica, Újvidék, Požega, Ruma, Smederevo, Novi Pazar és Požarevac. Egy harci gép rakétája Szófia külvárosában csapódott be, ahol lerombolt egy lakóházat.

* A Crna Gora-i képviselőház elnöke, a parlamenti képviselő csoportok vezetői, valamint a Crna Gora-i kormány képviselői együttes ülésükön megállapították, hogy a jelen pillanatban legfontosabb azoknak a feltételeknek a megteremtése, amelyek lehetővé teszik, hogy Oroszország és Viktor Csernomirgyin különmegbízott béketeremtő közvetítői missziójának elfogadásával megszűnjön a NATO-agresszió.

* A Crna Gora-i Szocialista Néppárt többé nem vesz részt a Crna Gora-i polgári békéről szóló rezolúció végrehajtásával kapcsolatos konzultációkban – jelentette ki Predrag Bulatović a párt alelnöke.

* A szerbiai mezőgazdasági ás állatorvosi felügyelőség megtiltotta a horgászást a Dunán a pancsovai kőolaj-finomítótól lejjebb, mert a bombázások által keletkezett szennyezés miatt a hal mérgezett és nem alkalmas emberi táplálkozásra.

* Moszkvában Kofi Annan ENSZ főtitkár, Igor Ivanov orosz külügyminiszter, Jorgosz Papandreu görög külügyminiszter és Lloyd Axworthy kanadai külügyminiszter találkozóján a koszovói válsággal kapcsolatban megállapodás született arról „a leghatározottabb lépésekre kerül sor a politikai megoldás érdekében”.

* A bonni Csernomirgyin-Schröder találkozón a német kancellár javasolta, hogy a NATO szüneteltesse a JSZK elleni bombázást, ha lesznek „jelei a biztonsági erők Koszovóból történő kivonulásának, méghozzá olyan jelei, amelyeket ellenőrizni is lehet”.

* Viktor Csernomirgyin orosz elnöki különmegbízott Rómában kijelentette, hogy „közelednek” Oroszország és a nyugati államok álláspontjai a koszovói válság megoldása ügyében.

* Jesse Jackson ismert amerikai emberi jogi aktivista megérkezett Belgrádba, hogy közvetítsen a három foglyul ejtett amerikai katona kiszabadításában.

* Orbán Viktor magyar miniszterelnök a magyar kormány Koszovóval kapcsolatos álláspontjával kapcsolatban kijelentette: Magyar katona, Magyarország nem vett részt és nem vesz részt támadó katonai műveltekben. Magyarország érdeke a válság békés rendezése, hangsúlyozta Orbán.

* Eduar Kukan szlovák külügyminisztert választotta egyik koszovói különmegbízottjának Kofi Annan ENSZ főtitkár.

* Líbia közvetítő szerepet vállalt a koszovói válságban és hivatalos hírügynöksége útján közölte: Belgrád hajlik arra, hogy bizonyos NATO-tagállamok békefenntartó erőket küldjenek területére.