Húsz éve történt…

Jugoszlávia bombázásának krónikája

(1999. március 23. – június 13.)

Péntek, április 9.

* Éjjel és hajnalban a NATO repülői 16. alkalommal bombázták Jugoszláviai területét. A támadás célpontja ezúttal Belgrád, Valjevo, Smederevo, Kragujevac és a Crni Vrh volt.

* Drezdában tanácskozást kezdette a hét vezető nyugati hatalom és Oroszország képviselője. Diplomáciai forrás szerint napirenden a Kosovói Nemzetközi Biztonsági Erő elnevezésű alakulat felállítása szerepelt.

* A Fehér Ház közvetítésre kérte fel a Kremlt a jugoszláviai konfliktusban – közölte a moszkvai Izvesztyija a Jevgenyíj Primakov orosz kormányfő és Al Gore amerikai alelnök telefonbeszélgetéséről szerzett értesülései alapján.

*  Oroszország „nem adhatja oda Jugoszláviát”, amelyet bizonyos erők igyekeznek megszállni és protektorátusukká tenni – jelentette ki Borisz Jelcin orosz elnök.

* A jugoszláv vezetés nem tekinti országát hadiállapotban lévőnek Magyarországgal, annak dacára sem, hogy Magyarország tagja a Jugoszlávia ellen támadást indított NATO-nak – jelentette ki Thürmer Gyula  a Slobodan Miloševićtyel március 9-én  folytatott belgrádi megbeszélését összegezve.

* Pál pátriárka azt üzente a szerb népnek, hogy „az igazság útján a végsőkig tartson ki ” és hangsúlyozta, hogy a békére minden népnek szüksége van Koszovóban. „Beszélgetni kell és tárgyalni, megőrizni az anyagi javakat és az embereket, nemzetiségüktől függetlenül” – hangoztatta a pátriárka.

* Slobodan Milošević  jugoszláv elnök fogadta Szpirosz Kiprianu ciprusi parlamenti elnököt. A találkozó után Kiprianu kijelentette, hogy „humanitárius küldetése sikertelen volt”. (Kiprianu a jugoszláv fogságban lévő három amerikai katona kiszabadítása érdekében próbált közvetíteni.)

* A belgrádi Večenje Novosti napilap akciót indított Grass úr, visszaküldjük önnek könyveit címen, válaszként Günter Grass nyilatkozatára, amellyel támogatta a NATO Jugoszláviai elleni agresszióját.