Húsz éve történt…

Jugoszlávia bombázásának krónikája

(1999. március 23. – június 13.)

Kedd, május 25.

* Kora hajnalban NATO-repülőgépek Belgrád sűrűn lakott központi negyedeiben a belügyminisztérium székházát lőtték. Támadták Batajnicát és Rakovicát is. Célpont volt a már súlyosan megrongált energiarendszer. A fél ország ismét áram nélkül maradt. Támadás érte a televíziós adótornyokat Užicénél és a Cer-hegységben. Koszovóban csak Prizren környékére 22 rakéta csapódott, Istokot hat rakétával lőtték.

* A jugoszláv kormány döntése értelmében ezentúl nem szükséges engedély a gázolaj és  a benzin behozatalához.

* Vuk Drašković, a Szerb Megújhodási Mozgalom vezetője felszólította a jugoszláv hatalmat, hogy sürgősen, haladéktalanul követelje az ENSZ Biztonsági Tanácsa ülésének összehívását, amelyen meghoznák a Kosovóra vonatkozó határozatot.

* Goran Svilanović, a Szerbiai Polgári Szövetség elnöke azzal vádolta a hatalmat, hogy üldözi a politikailag másként gondolkodókat, és arra szólított fel, hogy hagyják abba az üldözést. 

* Az ENSZ menekültügyi főbiztossága (UNHCR) közölte, hogy 1998. márciusa óta összesen 957 913 személy hagyta el Koszovót.  A JSZK elleni NATO-bombázások kezdete óta (1999. március 24.)  Koszovót mintegy 170 000 menekült hagyta el.

* Az amerikai szenátus 52:48 arányban elvetette azt az elnököt korlátozó javaslatot, miszerint csak akkor lehetne az esetlegesen Koszovóba küldött harcoló csapatok költségeit finanszírozni, ha ahhoz előbb a kongresszus hozzájárul.

* Strobe Talbot amerikai külügyminiszter-helyettes megérkezett Moszkvába, hogy folytassa a koszovói válságra vonatkozó tárgyalásait.

* A NATO Tanácsa úgy döntött, 45 000 főre emelik a békemegállapodás után Koszovóba telepítendő békeerők létszámát – jelentette ki Brüsszelben Solana NATO-főtitkár.

* A húsz amerikai F-18-as Magyarországra érkezésével a Jugoszlávia elleni hadműveletekben részt vevő repülőgépek száma 1004-re emelkedett. (A NATO március 24-én, a légicsapások kezdetén 350 repülőgéppel kezdte meg a bombázását.)

* Szabó János magyar honvédelmi miniszter kijelentette, hogy az amerikai F-18-asok lehet, hogy nem a magyarországi Taszár légi támaszpontról indulnak a JSZK elleni bombázásokra.  Hogyha a helyi NATO-támaszponton levő F-18-asokat mégis bevonják a JSZK elleni légicsapásokba, „akkor erről a NATO főparancsnoksága fog dönteni ” – jelentette ki Szabó.