Húsz éve történt…

Jugoszlávia bombázásának krónikája

(1999. március 23. – június 13.)

Csütörtök, május 27.

* A NATO közölte, hogy légierője az utóbbi 24 órában végezte el a legtöbb bevetést a Jugoszlávia elleni hadműveletek kezdete óta, szám szerint 741-et. Ebből 308 harci támadás volt. A harci gépek 53 rakétát lőttek ki Belgrádra és a környező településekre. Ništ három bevetésben támadták. Kuršumlija térségében 30 rakéta csapódott be, Koszovóban pedig Prištinát és Pećet lőtték. Újvidéken néhány távoli robbanást lehetett hallani, feltehetőleg a Fruška gorából. Négy találat érte a Palicsi-tó partján lévő meteorológiai állomás környékét.  Kulán négy lövedék érte a Stoc-szállás környékét. Lukácsfalva közelében egy rakéta tönkretette a vasútvonalat, egy pedig a mezőkön robbant.

* A volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűnöket kivizsgáló hágai nemzetközi törvényszék vádat emelt Slobodan Milošević jugoszláv elnök és további négy jugoszláv tisztségviselő ellen, és letartóztatási parancsot adott ki ellenük – közölte  Louise Arbour főügyész. Első ízben emeltek vádat háborús bűnök miatt egy mandátumát töltő államfő ellen. Vádat emeltek még Milan Milutinović szerbiai elnök, Nikola Šainović szövetségi kormányalelnök, Dragoljub Ojdanić jugoszláv vezérkari főnök és Vlajko Stojiljković szerbiai belügyminiszter ellen.

* Madelaine Albright amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy a nemzetközi közösségnek a célja nem a független Koszovó, hanem az, hogy minden menekült hazatérjen és megkapja az összes politikai jogot.

* A Délkelet-Európa stabilitásával foglalkozó bonni tanácskozás valamennyi részvevője támogatásáról biztosította azt az egyezmény tervezetet, amelynek célja a Balkánon meglévő történelmi feszültségek és nacionalizmusok hosszú távú semlegesítése.

* A Koszovói Felszabadítási hadsereg (KFH) politikai vezetője, Hasim Taçi Párizsba érkezett és tárgyalásokat folytatott Hubert Védrine külügyminiszterrel.