A vajdasági magyar média „elfelejtette” közölni, hogy kampányeseményekről tudósít
Másfél hónapos kampány előzte meg a vasárnap megtartott európai parlamenti választásokat. A kampány azonban nem csak az Európai Unió tagországain belül folyt, hanem azokon kívül is. A Magyarországon kormányzó Fidesz-KDNP migrációra kihegyezett erőteljes mozgósítása Vajdaságba is begyűrűzött – a Vajdasági Magyar Szövetség hathatós segítségével. A kampányeseményekről rendszeresen beszámolt a vajdasági magyar média, ám a választásokkal kapcsolatos szabályokhoz egyáltalán nem tartotta magát.
SINKOVICS Norbert írása
A magyar választói névjegyzékben is szereplő mintegy 60.000 szerb-magyar kettős állampolgár pártpreferenciáját nem lehet pontosan megmondani, mert a budapesti székhelyű Nemzeti Választási Iroda országokra lebontva csak az érvényes szavazatok számát és arányát közli. (Ezek szerint a Szerbiában leadott érvényes szavazási iratok száma jelen állás szerint 40.253, azaz 67,77%.) Az viszont egyértelmű, hogy a Fidesz hazai partnere, a VMSZ ezúttal is lefutotta kötelező köreit: intenzív kampányolással próbálta közelebb hozni az Európai Parlament munkáját, meg a Fidesz-KDNP-t az itteni szavazókhoz. Ebben persze a párthálózat mellett a vajdasági magyar médiára is támaszkodott.
A vajmagy sajtó legnagyobb hányada pedig beállt teljes mellszélességgel a kampány mögé: minden rendezvényről tudósított, minden alkalmat kihasznált a pártkoalíció népszerűsítésére – csak épp a „kampányrendezvény” vagy a „választási műsor” megjelölést felejtették le a lapok széléről és a hírműsorok blokkjainak az elejéről.A jelenlegi EP-választások hazai kampányrendezvényei jó teszt voltak a sajtónak, mert világos szabályok nem vonatkoznak ezekre az áttételes helyzetekre. Ugyanakkor nem felejthetjük el, hogy a Szerbiai Újságírók Kódexe világosan fogalmaz: a teljes körű tájékoztatás elve sérthetetlen. Erre cáfolt rá ez a kampány is. Számos cikk és riport jelent meg, amely mellőzte a tényt, hogy kampányeseményről szól, ezt „elfelejtették” közölni az olvasókkal, nézőkkel, hallgatókkal.
Mi a véleménye a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesületének erről? Nem sok. Illetve azt a választ kaptuk, hogy ebben a kérdésben és ehhez hasonló témával kapcsolatban nem nyilatkoznak.Tanja Maksić, az Online Médiumok Társulásának (AOM) alelnöke szerint azonban világos, hogy szürke zónában mozgunk, ugyanakkor ebben a helyzetben az önszabályozás elvét kell alkalmazni.
„Ez valóban a szürke zóna esete, de pont ezért fontos, hogy erről beszéljünk, mert van rá lehetőség, hogy ez a jelenség egyre gyakoribb legyen a régióban, de egész Európában is. Az önszabályozás elve szerint a médiumok kötelesek megjelölni a kampánytartalmakat, mind az országos, mind egyéb hazai választások esetén. Ez a szabály vonatkozik rájuk akkor is, ha a szakma elveit vizsgáljuk: kötelesek vagyunk a közönségünknek pontos, teljes és valós, a tényeken alapuló információkat közölni”, mondta Maksić.
Milyen hatása van annak, ha ezeket a szabályokat megszegi a média? Stefan Janjić, az újvidéki Bölcsészettudományi Kar médiaszakának tanársegédje, a médiatudatosság, illetve médiaértés (media literacy) kérdéskörének szakértője szerint ez a fajta visszaélés szinte mindennapos jelenség.
„A politikusok, hasonlóan a marketingügynökségekhez, igyekeznek közönségüknek új formában eljuttatni üzeneteiket. Legtöbbször ehhez a híranyagokat használják. Ha ennek sem a médium, sem pedig a szerkesztőség nem szab gátat, akkor gyakorlatilag magára marad a médiafogyasztó, és csak önmagára számíthat, hogy megértse a szélesebb kontextust, illetve hogy felismerje a visszaéléseket, manipulációt. Azoknak, akik magasabb szinten ismerik ezeket a jelenségeket, jó gyakorlat lehet az ilyen tartalom, de egy médium sem engedheti meg magának ezt a fajta hozzáállást, és nem használhatja ezt indokként. A szerkesztőségeknek tudniuk kell, hogy a nézők, hallgatók és olvasók között vannak olyanok is, akiknek nehezebben megy az efféle dolgok felismerése. Tehát nem szabad teret engedni a szabad olvasatnak, a kreatív értelmezésnek, vagy a ’sorok közötti olvasásnak’– mint ahogyan a szavazólapon is mindennek világosnak és egyértelműnek kell lennie, ezt az elvet kell érvényesíteni a kampánytudósítások esetében is. Minden más a figyelmetlenség vagy az egyoldalú médiatudósítás jele”, hangsúlyozta Janjić.
29. May 2019
Sinkovics Norbert
(Autonómia)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése