Nemzetközi segédlettel

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló (186.)

Július 5. 
Nemzetközi segédlettel 

A regionális lakhatási program negyedik alprojektumának keretében összesen 21 falusi ház vásárlásának szerződését adta át a Szerb Köztársaság Menekült- és Migrációügyi Biztossága a szabadkai Városháza dísztermében. Azok a bosznia-hercegovinai, illetve horvátországi menekült családok részesültek ebben a támogatásban, akik állandó lakcímmel rendelkeznek Szabadka Város területén.[1] 

2016 óta 160 családnak biztosítottak Szabadkán lakhatást ebből a projektumból. – Nehéz megállapítani, hány menekült családnak lenne még erre szüksége – nyilatkozta a sajtónak Ivan Gerginov, a Menekültügyi és Migrációs Főbiztosság képviselője.[2] 

– Bogdan Laban, Szabadka Város polgármestere az ünnepélyes átadón elmondta, összesen mintegy 13 600, a volt Jugoszlávia területéről származó menekültet regisztráltak a város területén az eddigiek folyamán. Kiemelte, hogy ezek az emberek nemcsak a házukat veszítették el a háborúban, hanem sokan családtagjaikat is. A polgármester emlékeztette a jelenlévőket, hogy tavaly már 30 családnak biztosítottak állandó lakhatást, és ígéretükhöz híven most teljesítik annak folytatását – közli a véemesz befolyású a Magyar Szó.[3] 

Az írásból megtudjuk azt is, hogy a „regionális lakhatási program” nemzetközi támogatással valósul meg, amelyhez „a legtöbb pénzt az Európai Unió adja, de a donációhoz az Egyesült Államok, Németország, Norvégia, Dánia, Törökország, Luxemburg, Spanyolország, Olaszország, Románia, Ciprus, Szlovákia, Magyarország és Svájc is hozzájárul bizonyos összeggel”.[4]

A nemzetközi és szerbiai jogszabályok ellenére folyamatban van – külföldi és szerbiai támogatással, ingatlanvásárlásra, épületanyag és háztartási gépek, stb. beszerzésére – a Délvidék/Vajdaság lakossága etnikai összetételének megváltoztatása.
Szabadkának – a 2011. évi összeíráskor 141 554 lakosa volt. A magyarok száma 50 469 (35,65%), a szerbeké 38 254 (27,02%) volt.[5]  A 13 600 menekült az összlakosság csaknem 10 százaléka. Ha figyelembe vesszük a magyarok jelentős számú elkötözését is, akkor a nemzeti arányok bizony jelentősen megváltoztak.
Péterrévén „pár éven belül – a jóslatok szerint – az őshonos és a betelepült polgárok aránya eléri az 50:50 százalékot”.[6] A „regionális lakhatási program” persze kiterjed más, többségében (még) magyarok lakta községre is.
Történik mindez az Európa Tanács, a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezménye (ETS No. 157) 16. cikkével ellentétben, miszerint: 

„A Felek tartózkodnak az olyan intézkedések meghozatalától, amelyek a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek által lakott területeken az arányokat megváltoztatják, és arra irányulnak, hogy korlátozzák azon jogokat, és szabadságokat, amelyek a jelen Keretegyezménybe foglalt elvekből származnak.”[7]

„A folyamatos betelepítések egyre több esetben kezdik érzékeltetni negatív hatásukat, több helyen például a romló közbiztonság formájában”[8] (is).

Pontos adatokat az utóbbi 20-30 évben tartósan betelepültek számáról nem volt alkalmam látni. A Menekültügyi és Migrációs Főbiztosságnak bizonyára vannak ilyen adatai és arról is, hogy Szerbia és Vajdaság, illetve a nemzetközi közösség milyen összeggel járult hozzá az etnikai arányok megváltoztatáshoz.
Folyik mindez a Vajdasági Magyar Szövetség (SZVM/CBM) támogatásával, hiszen a Szerb Haladó Párttal (CHC) közösen vesz rész hatalom gyakorlásában. Szabadkán is.

Július 6. 
Se nem magyar, se nem Makovecz 
Az újvidéki városi képviselő-testület tavaly augusztusban szavazattöbbséggel elfogadta a testület keretében működő művelődésügyi bizottság határozatjavaslatát, hogy „a székvárosban a közeljövőben állítsanak fel egy olyan emlékművet, amely az 1944-ben és 1945-ben kivégzett, ártatlan újvidéki polgárokra emlékeztet majd. Az emlékmű állításának ötlete az újvidéki polgároktól ered, és a Vajdasági Magyar Szövetség székvárosi szervezetében fogalmazták meg indítvány formájában még 2014-ben”.[9] 
A vémeszhez közeli Magyar Szó  (szerző nélküli) írásából megtudjuk, hogy a munkaügyi minisztérium bizottságának – „amely elbírálja, hogy egy bizonyos emlékmű felavatása elfogadható-e” – pozitív véleményezése most, „féléves késéssel megérkezett”.
– A Vajdasági Magyar Szövetség és a Szerb Haladó Párt (CHC) között megkötött együttműködési-megállapodási szerződés egyik pontja a nemzetek közötti viszonyok javításáért, a Szerb Köztársaság és Magyarország között megvalósult együttműködés szellemében a szóban forgó emlékmű felállítására vonatkozó megegyezés volt. Az emlékmű felállítása az áldozatok nemzeti hovatartozására való tekintet nélkül történik – olvasható az írásban.

Újvidéken, a Futaki úti temetőben mindeddig nem engedélyezték a(z időközben elhunyt)  Makovecz Imre által  sok éve megálmodott és (meg)tervezett emléktorony megépítését, amit a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP)  is határozottan támogatott.    
Ugyanitt az áldozatok megközelítőleges számát nem sikerült megállapítani, mivel a „vonatkozó állambiztonsági iratok mindmáig nem kerültek elő”.[10] Az Magyar Szó idézett írása szerint, Újvidéken az 1944/45-ös vérengzések áldozatait tekintve „nagyjából 1300 nevet lehetett azonosítani”.[11] 

Az írásból az is kitűnik, hogy a Kiss Gyula vémeszes városi képviselő által említett emlékmű felállítására a VMSZ/BMC SZHP/CHS „megegyezése” alapján kerül sor. Most azt mondják, hogy (az emlékmű állítás) „ötlete az újvidéki polgároktól ered”, amit  „a VMSZ székvárosi szervezetében fogalmaztak meg”. El akarják magukról hárítani az ötletgazda szerepét?  

A kivégzettekről való megemlékezés formájáról és helyéről a magyar pártok és közéleti szereplők között nem alakult ki egységes elképzelés.[12] 
Csorba Béla, a VMDP elnöke még a 2016. augusztus 30. nyilatkozatában megállapította: „A VMSZ indítványa nincs összhangban a hárompárti (VMSZ-VMDP-MEP 2016. március 8-án aláírt – B.A.) választási programnak az újvidéki magyar áldozatok emlékművére vonatkozó kitételével, ezért nagy a veszélye annak, hogy a későbbiekben akadályává válik a közös cél megvalósításának”.[13] 
A VMSZ azonban „simán átlépett, és a Makovecz Imre által a magyar áldozatoknak tervezett emlékmű helyett […] olyan emlékhelyet állítana, amelyről lehagynák a magyar előjelet”.[14] 

Kis Gyula elmondása szerint „első lépésként szerződtetik Szilágyi László szobrászművészt, ő fogja márványból kifaragni az emlékművet”.[15] 
Hogyan reagál most az időközben a politikai tevékenységét szinte felfüggesztő VMDP a tervezett emlékműállításra?

A Duna menti svábok 2017. május 6-án felavatott és megszentelt emlékműve, de még csak emléktábla sem jelezte a magyar áldozatokat Járekon (Tiszaistvánfalván). Igaz, a márványkereszthez tartozó felirat – a német és a szerb nyelv mellett – magyar nyelven is felkerült. Ez lenne a csúrogi, zsablyai és mozsori magyar áldozatokra való megemlékezés?
Újvidéken úgy állnak a dolgok, hogy az 1944/45-ben ártatlanul kivégzett magyarok emlékműve nem lesz se magyar, se Makovecz.

BOZÓKI Antal 

Torda, 2019. július 9.

---

[1] vas: Falusi házak a 90-es évek menekültjeinek. Magyar Szó, 2019. július 6. 9., vagy https://www.magyarszo.rs/hu/4031/vajdasag_szabadka/204533/Falusi-h%C3%A1zak-a-90-es-%C3%A9vek-menek%C3%BCltjeinek.htm, 2019. július 5. [17:50]
[2] Uo.
[3] Uo.
[4] Uo.
[5] Popis stanovništva u Srbiji 2011 (Subotica) [Szerbi lakosságának összeírása (Szabadka)]
https://bs.wikipedia.org/wiki/Popis_stanovni%C5%A1tva_u_Srbiji_2011_(Subotica)#Nacionalna_pripadnost
[6] Deli Andor: Hangsúlyosabb vajdasági érdekképviselet az EP-ben. https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/23874/Deli-Andor-Hangsulyosabb-vajdasagi-erdekkepviselet-az-EP-ben.html, 2019. július 6. [13:56]
[7] https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99900034.TV
[8] Sz. A.: Magyarokra támadt egy koszovói betelepített Kishegyesen.
http://delhir.info/delvidek/helyben-rolunk/60955-magyarokra-tamadt-a-koszovoi-betelepitett-kishegyesen, 2017. január 8. [19:13]
[9] Tavaszra új emlékmű. Magyar Szó, 2019. július 6., vagy https://www.magyarszo.rs/hu/4032/vajdasag_ujvidek/204588/Tavaszra-%C3%83%C2%BAj-eml%C3%83%C2%A9km%C3%85%C2%B1.htm, 2019. július 7. [11:10] >> 2019. július 7. [18:21]
[10] Csorba Béla beszéde az újvidéki koszorúzáson. Kisebbségi Fórum – Temerin, KIFO HÍRLEVÉL, II. évf. 286. szám, 2015. november 3., vagy http://bozokiantal.blogspot.rs/2015/11/csorba-bela-beszede-az-ujvideki.html, 2015. november 5. [5:49]
[11] Lásd a 9-es jegyzetben lévő írást.
[12] Bővebben lásd A délvidéki/vajdasági magyarok helyzete és jogai c. (Árnyék)jelentés c. könyvem. Az Árgus – Vajdaségi Magyar Kisebbségjogi Civil Egyesület külön kiadványa. Lesz-e Makovecz-emléktorony?, 220-224.
[13] VMDP: Az újvidéki emlékműállítás nincs összhangban a közös program célkitűzéseivel.
[14] A VMDP és Csorba Béla szerint a délvidéki magyarságnak olyan elnök kell, mint Vučić. https://delhir.info/2017/02/19/a-vmdp-es-csorba-bela-szerint-a-delvideki-magyarsagnak-olyan-elnok-kell-mint-vucic/

[15] Lásd a 9-es jegyzetben lévő írásban.