Szabadkai gyakorlat
A (július 18-a és 24-e
között megtartott) palicsi filmfesztiválon rosszul érintette, „háborította fel a
nyitóceremónián ülő magyar nézőket, hogy idén a műsorvezetők egyike sem szólalt
meg magyarul, holott az elmúlt években leginkább jeles szabadkai magyar
színésznőket kértek fel erre a feladatra. Szerb és angol nyelven folyt a
műsorvezetés a szabadtéri színpadon csak Horváth Tímea alpolgármester szólalt
meg, beszélt magyarul. Ez kevés. Ha a rangos nemzetközi fesztivál alapítója
Szabadka város, amely területén hivatalos használatban van a magyar nyelv,[1]
akkor elvárható lenne, hogy egyenrangúan szerepeljen a magyar szó is az
ünnepélyes megnyitón” – írta Mihályi Katalin a nyitóünnepségről szóló
írásában.[2]
– Ilyenre, hogy
ennyire „hanyagolták” volna a magyar nyelvet, nem volt példa a kilencvenes években
sem, amikor gyakran rótták fel, hogy túlságosan „Belgrád-központú” a fesztivál.
Akkoriban magától értetődő módon volt magyar ajkú műsorvezető is, akkoriban a fesztiválújságban
magyar nyelvű szöveget is lehetett olvasni… ügyeltek arra, hogy a magyar nyelv megkapja
a méltó helyét az európai jellegű, szellemiségű fesztiválon, megtisztelték a magyar
nézőket ezzel” – kommentálta az írás szerzője.
A palicsi fesztivál
esete is mutatja, hogy a kisebbségi jogok területén a kilencvenes évek után
milyen nagymértékű visszafejlődés történt. Ez azonban csak egy azon sok (nem
csak nyelvi) nemzeti kisebbségi jogsérelem közül, amelyek napjainkban is
történnek, és amelyekről a nyilvánosság csak elvétve vagy egyáltalán nem
értesül.
A Magyar Szó napilap
szerkesztéspolitikáját jellemzi, hogy az írást eldugott helyen, a lap nyolcadik
oldalán (a művelődési rovatban) közölte. (Már az is csoda, hogy egyáltalán megjelent!)
Szabadkánál maradva, az
interneten például hiába kerestem a város alapszabályának magyar nyelvű szövegét.
Ha Szabadka város magyar nyelvű hivatalos honlapján a „Városi alapszabály” feliratra[3]
kattintunk, akkor annak csak a szerb nyelvű (egyelőre még latin betűs) szövege
jelenik meg.[4]
Lehetséges, hogy magyar nyelvre még csak le sem fordították? Nem a városi közigazgatás
kötelessége lenne, hogy magyar nyelven is közzé tegye a város legfontosabb okiratát?
(Ha jobban belemélyednénk, azon kívül, hogy a város és a községi közigazgatás vezetőségének
a nemzeti aránya nem felel meg a lakosság összetételének, ki tudja, mi mindent
találnánk még, ami nincs összhangban a nemzeti
kisebbségek jogairól és szabadságairól szóló jogszabályokkal.)
Fontos, hogy Mihályi
Katalin szóvá tette a palicsi fesztiválon történt nyilvánvaló (anya)nyelvhasználati
jogsérelmet. Itt azonban nem csak „jó gyakorlatról, szokásról” van szó, „amelyeket
nem kellene sutba dobni, megváltoztatni”, ahogyan Mihályi írja, hanem az alkotmányos és
törvényes nemzeti kisebbségi jog gyakorlati alkalmazásról, ami ezúttal (is)
elmaradt!
Az, hogy „nemzetközi
fesztiválról” van szó csak növeli ennek a sérelemnek a súlyát, sérti a magyar
közösséget és rontja Szerbia országimázsát is. Ha az európai intézményekben egyenrangú
használatban van a magyar nyelv, akkor miért nem lehet Szabadkán is? (Most már sajnálom,
hogy Brüsszelben és Strasbourgban – több alkalommal is – angol nyelven beszéltem az itteni magyarok helyzetéről,
habár megtehettem volna az anyanyelvemen is.)
A nyelvhasználati és
egyéb kisebbségjogi sérelmeknek a sajtóban való közzététele azonban nem elegendő.
Ezt vagy elolvassa valaki, vagy nem/figyelembe veszik vagy nem. [„A kutya ugat,
a karaván halad = a dolgok mennek tovább ugyanúgy (a karaván halad), hiába
tiltakoznak pl. közben olyanok, akiknek nincs beleszólásuk (a kutya ugat)].[5]
Ezért, a Magyar Nemzeti
Tanácsnak (MNT) és a Nyelvhasználati Bizottságának (amelynek a munkájáról szinte
semmit nem hallani) a térfelén pattog a labda. Nem-e az lenne a feladtuk, hogy
napirendre tűzzék és állást foglaljanak az ilyen és hasonló esetekben? Vagy ez
nem tartozik az MNT hatáskörébe? (A testület általában arról tárgyal,
amit Hajnal Jenőnek felülről megmondanak/-súgnak/ jóváhagynak. Lásd: Birkózóakadémia.)
BOZÓKI Antal
Torda, 2019.
augusztus 1.
[1] A város alapszabályának 9/1 szakasza szerint „a Városban hivatalos használatban van a szerb, a horvát és a magyar nyelv, az írásokkal együtt”. Statut grada Subotice [Szabadka város alapszabálya]. http://www.subotica.rs/documents/pages/2077_1.pdf
[2] Magyar műsorvezető nélkül. Magyar Szó, 2019, augusztus 23. 8.
[3] http://www.subotica.rs/index/index/lg/hu
[4] http://www.subotica.rs/index/page/id/2077/lg/sr/
[5] Mit jelenteknek a következő közmondások. https://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__helyesiras__1291123-mit-jelentenek-a-kovetkezo-kozmondasok-lent-van
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése