Hasznos-e a bojkottálás?

A hatalmat – törvényes módon – csak a választásokon lehet megszerezni!

 

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének Tanácsa, 2019. szeptember 16-án, Óbecsén „egyhangúlag a jővő évben esedékes választások bojkottálása mellett döntött.[1]

Döntését azzal indokolta, hogy „Szerbiában nincsenek meg a legalapvetőbb politikai feltételek sem a szabad és demokratikus választások megtartásához”.[2]

Közleményében a testület kifejti, hogy – a Szövetség Szerbiáért elnevezésű ellenzéki tömörülés tagjaként – azokkal „a szerbiai politikai erőkkel szeretne együttműködni, amelyek a jogállamiság helyreállítását tartják a legfontosabb feladatnak térségünkben”.[3]

A VMDK vezetése felvetette azt is, hogy – a magyar közösségen belüli „párbeszéd újjászületése” esetére – kész „egyenrangú partnerként tárgyalni minden olyan politikai és civil szerveződéssel, amely a kisebbségi érdekvédelem és érdekérvényesítés terén őszinte szándékkal és nyílt sisakkal óhajt politizálni”.

Azt azonban már nem részletezte, hogy ezek az esetleges „tárgyalások” a választásokon való közös részvételről vagy valami másról szólnának-e? De azt sem, hogy a bojkottal helyreáll-e a jogállamiság?

A VMDK-nak a választásokkal kapcsolatos álláspontja megegyezik a Demokrata Párt Demokratska Stranka), a Szociáldemokrata Párt (Socijaldemokratska Partija) és az Együtt Szerbiáért (Zajedno za Srbiju) elnevezésű szervezet egyesülésével létrejött Egyesült Demokrata Párt (Ujedinjena Demokratska Stranka) főbizottsága szeptember 14-ei döntésével, miszerint bojkottálja a soron következő parlamenti választásokat, mert mint fogalmaztak „a rezsim még arra sem kész, hogy a tisztességes és szabad választások alapvető feltételeit biztosítsa”.[4]

Csonka Áron a VMDK elnöke,  a Családi Kör szeptember 12-ei számában megjelent nyilatkozatában még azt mondta, hogy a VMDK tagja ugyan a Szövetség Szerbiáért (Savez za Srbiju –  B. A.) ellenzéki tömörülésnek,[5] de önálló szervezetként a párt fog dönteni arról, hogy részt vesz-e a választásokon, vagy bojkottálja azokat. – Döntésünk kialakításánál mérlegelni fogjuk a délvidéki magyarság jelenlegi helyzetét, valamint azt is, milyen társadalmi értékeket akarunk a Vajdaságban, illetve Szerbiában” [6] – nyilatkozta Csonka a hetilapnak.

A VMDK Tanácsának döntése most egyértelmesítette: a párt nem vesz részt a jövő tavaszra esedékes választásokon.  Egyedül döntött ugyan, de a szerb ellenzéki pártok álláspontjával összhangban. A közleményből ugyanis az már nem tűnik ki, hogy a döntés meghozatalakor „a délvidéki magyarság jelenlegi helyzetét”, valamint azt is, hogy „milyen társadalmi értékeket akarnak a Vajdaságban, illetve Szerbiában”?[7]

A VMDK közleménye emlékeztet arra is, hogy „a politikai szervezetek közül elsőként állapította meg, még 2018. október 10-én, a Magyar Nemzeti Tanácsi (MNT) választások alkalmával, hogy Szerbiában nincsenek meg a legalapvetőbb politikai feltételek sem a szabad és demokratikus választások megtartásához”.[8]

A nemzeti tanácsi választásokat a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/ВМС) Magyar Összefogás nevű listája és a Magyar Mozgalom (MM – Zsoldos Ferenc lista) részvételével tartották meg.

Balla Lajos MNT választási elemzése szerint,[9] a 2018. évi választásokon „47 316 választópolgár (23,65%) vett részt. Az Összefogás listára 39.166 szavazatot adtak le (19,58%)”, ami 30 képviselői helyet jelentett, az MM öt mandátumával szemben.[10] Az MM a választásokon való részvételével valójában törvényesítette a Hajnal Jenő vezette vémeszes listáját.

A tavalyi választásokon „a délvidéki/vajdasági magyar nemzeti közösség (kisebbség) több mint 80%-a elutasította a VMSZ politikáját, nem támogatta azoknak a demokratikusnak tűnő intézményeknek a működését/működtetését, amelyekre rátelepedett, azaz, amelyeket kisajátított.”[11] Ennek ellenére, Hajnal Jenő, az MNT elnöke most a teljes/az egész nemzeti közösség képviseletében tetszeleg. Ehhez is a bojkott járult hozzá!

A bojkott „eredménye” lett az is, hogy a VMDK elvesztette még azt a két mandátumát is, amit az előző (2014. évi) MNT választásokon szerzett,[12] ezzel együtt pedig annak a lehetőségét, hogy álláspontjait hangoztassa a testület ülésein és azokon kívül is!

Július 7-én helyi közösségi tanácsválasztásokat tartottak Szabadkán. A választások kiírását követően az ellenzéki Demokrata Párt (Demokratska Stranka), a Mozgalom a Polgári Szabadkáért, a Magyar Mozgalom (MM) és a Dveri is a választások bojkottjára szólította fel a polgárokat.

A választásokon a Szerb Haladó Párt (CHC/SZHP) és a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC) közös listával indult, amely a 37 helyi közösségben megszerezhető 501 mandátumból 442 szerzett meg (88 százalék). A Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetsége (DSHV) 37 mandátumot szerzett (7%), a Szerbiai Szocialista Párt (CПC) 9 mandátumot (2%), míg a Szerbia Ereje Mozgalom Bogoljub Karić (Снага Србије – БК) hármat (0,6,%).[13]

A szabadkai választásokkal kapcsolatban is felmerült a kérdés: Helyes volt-e az ellenzéki szervezetek döntése a választások bojkottálásáról? Lehet ugyan úgy értékelni, hogy a bojkott sikeres volt (amit a mindössze 16,5 százalékos részvételi arány is igazol),[14] de mi változott ezzel Szabadkán? Semmi. A SZHP és VMSZ továbbra is uralja (kettő kivételével) a helyi közösségeket!

A Mozgalom a Polgári Szabadkáért és a Magyar Mozgalom vezetői ebből az esetből semmilyen következtetést nem vontak le, a téves politikai döntésnek (rájuk nézve) semmilyen következménye nem lett.

Az eddig választási bojkottok nem hozták meg a várt eredményt, vagyis a hatalomváltást, de még csak a választási folyamat demokratizálását sem.

Az ellenzéki politikusoknak még mindig nem ismerték fel, hogy a hatalmat – törvényes módon – csak a választásokon lehet megszerezni. Vannak olyan vélemények is, hogy a bojkott egyenesen a jelenlegi hatalom malmára hajtja a vizet. Mások szerint az ellenzéki erők nem képesek a megméretetésére, illetve menekülnek/félnek attól.

Másrészt, a választások bojkottja az ellenzéki, vagy annak látszó magyar szervezetek részéről szembe megy a magyar közösségnek a hatalomban való hatékony részvétele gyakorlásának jogával.

A megoldás, tehát, a választásokon való erőteljes részvételi kampányban, a választópolgárok mozgósításában lenne. Erre viszont az említett a szervezetek – a jelekből ítélve –, sajnos, nem képesek.

E sorok írása közben érkezett a hír, hogy David McAllister, az Európai Parlament külügyi bizottságának elnöke megerősítette, kész vállalni a közvetítő szerepét választási feltételekről szóló párbeszédben.[15] Az erről szóló tárgyalások kezdetét október 9-10-ére már be is jelentették.[16] Ebből az következik, hogy VMDK Tanácsa elsiette a választások bojkottálásának bejelentését!

A politizálás lényege nem a választások bojkottjában, hanem azok megnyerésében van! Aki viszont nem képes a megmérettetésre, az ne politizáljon!

Legyünk tisztában: A választásokat mindenképpen megtartják, az ellenzék részvételével, vagy az nélkül.  A VMSZ és a szatellit pártjai pedig – a magyarok részéről – törvényesíteni fogják a jelenlegi fekete-vörös hatalmat. Ennek további négy évre való meghosszabbítása viszont a magyar közösség helyzetének rosszabbodását, politikai súlyának további csökkenését hozza. Kérdés, hogy a VMDP vezetői tisztában vannak-e ezzel?

BOZÓKI Antal

Torda, 2019. szeptember 18.

_________________
[1] A jobb választási feltételekért küzdve! A VMDK KÖZLEMÉNYE. http://www.vmdk.org.rs/
[2] Uo.
[3] Uo.
[4] A választások bojkottja mellett döntött az Egyesült Demokrata Párt. https://szabadmagyarszo.com/2019/09/14/a-valasztasok-bojkottja-mellett-dontott-az-egyesult-demokrata-part/, 2019. szeptember 14. [19:08]
[5] https://savez-za-srbiju.rs/
[6] „Egyenrangú félként a VMDK nyitott a párbeszédre”. Családi Kör, 2019. szeptember 12. 13.
[7] Uo.
[8] Lásd az 1-es alatti közleményben.
[9] Balla Lajos: A beszéd lehet hazug, az eset soha. Családi Kör, 2018. november 15. 14.
[10] 2018-as magyar nemzeti tanácsi választás. https://hu.wikipedia.org/wiki/2018-as_magyar_nemzeti_tan%C3%A1csi_v%C3%A1laszt%C3%A1s
[11] Lásd Balla írását a 9-es jegyzetben.
[12] 2014-es magyar nemzeti tanácsi választás
https://hu.wikipedia.org/wiki/2014-es_magyar_nemzeti_tanácsi_választá
[13] pasz: Harminchétből harmincöt. Magyar Szó, 2019. július 9. 11.
[14]Uo.
[15] Az Európai Parlament hajlandó közvetíteni a szerbiai választásokról szóló párbeszédben. https://szabadmagyarszo.com/2019/09/18/az-europai-parlament-hajlando-kozvetiteni-a-szerbiai-valasztasokrol-szolo-parbeszedben/, 2019. szeptember 18. [16:45]
[16] Gojković: Prvi razgovori pod pokroviteljestvom EU 9. i 10. oktobra [Gojković: Október 9-10-án az első tárgyalások az EU közvetítésével. https://www.danas.rs/politika/gojkovic-prvi-razgovori-pod-pokroviteljestvom-8. eu-9-i-10-oktobra/, 18. szeptember 2019. szeptember [14.31]