Nem a saját pénzüket költik!

Jól gazdálkodunk-e a támogatásokkal?

Október 11-én, a hetedik pályázati körben, 2165 sikeres pályázó írta alá a Prosperitati Alapítvány támogatási szerződését Zentán. A pályázók mintegy 3 milliárd 700 millió dinárt igényeltek az aktuális ciklusban, ebből 2 milliárd 650 millió dinár vissza nem térítendő támogatás.

A gazdaságfejlesztési programnak köszönhetően eddig 10 426 szerződést írtak alá, és így 38,3 milliárd forintos támogatással több 75 milliárd forintnyi beruházás és fejlesztés jött létre a Vajdaság területén, valamint 700 új munkahely is létesült – részletezte Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter, aki felhívta a figyelmet arra, hogy további támogatások várhatók.

A vajdasági gazdaságfejlesztési program első, 2016-2018-as szakaszára Budapest kezdetben 50 milliárd forintot szánt, később azonban növelte a keretösszeget. A programban a legnagyobb hangsúlyt a mezőgazdaságra, az idegenforgalomra, valamint a kis- és közepes vállalkozások fejlesztésére helyezték, a cél a fiatalok külföldre vándorlásának megállítása, valamint a folyamat visszafordítása volt. A gazdaságfejlesztési program második szakasza 2019-ben indult – állapítható meg a szerződések aláírásakor elhangzott beszédekből.[1]

A „gazdaságfejlesztési program” kétségtelenül nagy segítséget jelent a délvidéki/vajdasági magyar közösségnek. A program hatékonyságának/eredményének alaposabb elemzését – a felsoroláson kívül, hogy mire költötték a „75 milliárd forintnyi” összeget – azonban eddig nem láttam sehol. A pénzt ugyanis – bármilyen nagy összegről is legyen szó – könnyű elkölteni, különösen akkor ha „támogatásról” van szó, a kérdés viszont az, hogy jól gazdálkodtunk-e vele?

A „75 milliárd forintnyi beruházás és fejlesztés” teljes össze el sem jutott a vajdasági magyarokhoz, mivel az ide érkező támogatások 20 százaléka, vagyis 15 milliárd forint állami forgalmi adó címén „egyenesen a szerbiai költségvetésben landolt”.[2] Szerbia „további 20 százalékhoz jut egy-egy támogatás kifizetésénél, az ingatlanok esetében az ÁFA és az ingatlanadó is a szerb államot gazdagítja”.[3]

A magyarországi támogatásból, tehát, legalább 30 milliárd forint közvetlenül a szerbiai költségvetésbe kerül(t) befizetésre!!  Ehhez hozzá kell számolni azt a legalább 5 milliárd forintot is, amit a magyar kormány a Prosperitati Alapítvány működési költségeire hagyott jóvá. Mindent összevetve, a magyarországi támogatás csaknem fele „a szerb államot (és nem a vajdasági magyarokat – B. A.) gazdagítja”.[4]  Szerbiának „nem kell tenni semmit és a pénzek csak érkeznek”.[5]

A Magyarországról érkező támogatás Szerbiának egészen jó üzlet. Nem véletlen, hogy Jadranka Joksimović európai integrációért felelős tárca nélküli miniszter (aki korábban a szélsőséges „Velika Srbija”, vagyis a „Nagy Szerbia” című lapot szerkesztette, még a Szerb Radikális Párt tagjaként) köszönetet mondott a „nagyvonalú támogatásért”.

A Zentán elhangzott beszédekből azt megtudtuk, hogy a „gazdaságfejlesztési program” keretében mindössze „700 új munkahely”[6] létesült!! Ez arra utal, hogy az anyaország által eddig nyújtott „38,3 milliárd forintos támogatásának”[7] csak nagyon kis részét fordították erre a – szerintem legfontosabb – célra.

Ugyancsak megtudtuk, hogy 2016 óta „összesen már majdnem ezer házat vásároltak meg a pályázók”[8] a Prosperitati Alapítvány támogatásával. Ebben az évben 242-őt.[9] Ezek az adatok is mutatják, hogy milyen méreteket öltött a vajdasági falvak, de a városok kiürülése, hogy milyen mértékű az elköltözés. Mennyi üres, elhagyott ház van akkor még?

Az eddig tapasztalatok azt mutatják, hogy a magyarországi támogatásnak a módja és a szerkezete nem lett jól átgondolva, valamint megszervezve. Miért nem lehetett például létrehozni egy anyaországi alapítású vállalatot, amelyen keresztül a támogatottak – áremelés nélkül – vásárolták volna meg a szükséges eszközöket?  Azt is lehetővé kellett volna tenni az érdekeltek számára, hogy a hiányzó összegre ne a saját, nehezen összekuporgatott pénzüket költsék, vagy adósságba keveredjenek, hanem hosszabb távú kamatmentes kölcsönt kapjanak. Az lett volna az igazi segítség!

A „nagyszabású ünnepi rendezvények”[10] is, amelyeken e szerződések aláírására került sor, mint amilyen a zentai Sportcsarnokban, vagy Szabadkán volt (2017. április 13-án)[11] bizonyára nem kevés összegbe kerültek. Annak a „több ezer”[12] embernek sem, akiknek ez miatt Zentára és Szabadkára kellett utazni, mégpedig munkanapon! Nem lehetett volna ezt a formalitást észszerűben, egyszerűbben és nem utolsó sorban olcsóbban a Prosperitati irodákban elvégezni?
Azért volt a zentai „ünnepi rendezvényre” szükség, hogy a támogatottak meghallgassák Szijjártó Páter, Jadranka Joksimović és Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC) elnökének a beszédét?  Hogy a Fideszt, a Szerb Haladó Pártot (CHC) és a VMSZ-t propagálják?
Tehetik. Nem a saját pénzüket költik!

BOZÓKI Antal

Torda, 2019. október 24.

---

[1] RTV, MTI-RTV: Prosperitati-támogatásokról írtak alá szerződéseket Zentán.
http://www.rtv.rs/hu/politika/prosperitati-t%C3%A1mogat%C3%A1sokr%C3%B3l-%C3%ADrtak-al%C3%A1-szerz%C5%91d%C3%A9seket-zent%C3%A1n_1056323.html, 2019. október 11. [18:32], és Rúzsa Mária. Prosperitati: 2165 nyertes pályázó írt alá a szerződést pénteken Zentán.
https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/24239/Prosperitati-2165-nyertes-palyazo-irt-ala-a-szerzodest-penteken-Zentan.html, 2019. október 11. [22:40]
[2] PROSPERITATI VUČIĆ SZOLGÁLATÁBAN. www.vmdk.org.rs, 2017. március 24., vagy https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=9622, 2017. március 25.
[3] Uo.
[4] Uo. Lásd még Basity Gréta: Ki jár jól az 50 milliárdból? Családi Kör, 2017. március 30. 16-17.
[5] Lásd a 2-es alatti írást.
[6] RTV, MTI-RTV: Prosperitati-támogatásokról írtak alá szerződéseket Zentán. http://www.rtv.rs/hu/politika/prosperitati-t%C3%A1mogat%C3%A1sokr%C3%B3l-%C3%ADrtak-al%C3%A1-szerz%C5%91d%C3%A9seket-zent%C3%A1n_1056323.html, 2019. október 11. [18:32]
[7] Uo.
[8] Lásd Rúzsa Mária írását az 1-es jegyzetben.
[9] Uo.
[10] Rúzsa az 1-es jegyzetben.
[11] Lásd a Ki jár jól a magyarországi támogatással? c. írásom. http://delhir.info/cimlap/friss-hireink/63362-2017-04-17-19-39-07, 2017. április 17. [21:37] és https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=9750, 2017. április 18.
[12] Rúzsa az 1-es jegyzetben.