A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

Összefoglaló*

(1. rész)

Nem olyan barátra van szükségem, aki mindenben egyet ért velem

és mindenre rábólint, mert ezt az árnyékom sokkal jobban megteszi.

Plutarkhosz

A hivatalos magyar politika szerint „a szomszédos országok közül a legtisztességesebb elbánásban a vajdasági magyar közösség részesül”.[1]

Hogy mit jelent a „legtisztességesebb elbánás” az nem egészen világos, de az viszont biztos, hogy ez nem csak a politikai szemlélet, vagy az értékelés, hanem a mindennapi gyakorlat kérdése is: Milyen jogokat élvez egy nemzeti kisebbségi közösség az adott országban és hogyan valósulnak meg azok a társadalmi-gazdasági, politikai stb. életben? 

Egy másik vélemény szerint  – amit Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC) elnöke hangoztatott a Fidesz 2019. szeptember 29-ei kongresszusán – „ma Szerbiában előnyt jelent magyarnak lenni¨.[2] Hogy miből is áll(na) a magyarok előnye Szerbiában azt viszont már nem részletezte.

Állítását Pásztor csupán azzal kívánta „bizonyítani”, hogy Szerbiában „azok, akik nem magyarnak születtek, azok ma szeretnének magyarokká válni”.  Bizonyára azokra a „nem magyarokra” gondolt, akik igényli a magyar állampolgárságot. Nagy kérdés viszont, amire nem tudjuk a pontos választ, hogy azok közül, akik kérelmezik a magyar állampolgárságot, mennyien „szeretnének magyarokká válni”, és azt, hányan éppen ezért igénylik, mivel Nyugatra kívánnak távozni Szerbiából?

Hogy előny-e vagy hátrány magyarnak lenni Szerbiában, tehát, csak számos tényező alapos elemzése alapján lehet meghatározni: hogyan alakul a közösség lélekszáma, a gazdasági helyzete, tagjai milyen arányban van jelen a foglalkoztatottak között, milyen az oktatási rendszer, az anyanyelv használatának lehetősége, a művelődés és a sajtó helyzete, a jogrend, illetve az alkotmány és a törvények hogyan rendezik a nemzeti kisebbségek helyzetét, milyen a részvétele a döntéshozatali folyamatokban és, de nem utolsó sorban, hogyan valósulnak meg a nemzeti kisebbségi jogok a gyakorlatban, a mindennapi életben?

A legutóbbi (2011. évi) népszámlálás adatai szerint Vajdaság lakosságának 66,75 százaléka vallotta magát szerbnek. Ekkor a Délvidéken 251 136 magyar jegyeztek, vagyis a magyarok a lakosság 13%-át képezték.

Időközben, a külföldre vándorlás és a délszláv háború alatt az otthonukból elűzött szerbek és a külföldről visszautalt romák – több, ország köztük Magyarország pénzügyi támogatásával is történő letelepülése/letelepítése által[3] – jelentősen (meg)változott a tartomány lakosságnak a nemzeti összetétele is.

A 2019. október 31-ei adatok szerint Szerbiát naponta 142 ember hagyja el, ami azt jelenti, hogy havonta 4.337-en távoznak az országból, ami éves szinte 52.049 kivándorlót jelent. A 2018-as évben 32,9 százalékkal többen mentek el, mint 2017-ben.[4] Ez az adat is arra utal, hogy fokozódik az elvándorlás, egyre többen hagyják el az országot.

A 18 és 29 év közötti fiataloknak nem kevesebb, mint 78 százaléka gondolkodik azon, hogy külföldre távozik.[5]

A magyar lakosság is folyamatosan csökken.

Az 1948 évi összeíráshoz viszonyítva, amikor 433 701 (25,8%) volt magyarok száma,[6] a magyar közösség lélekszáma 2011-re 182 565-el csökkent, vagyis csaknem a felére fogyatkozott és továbbra is állandóan fogy. „Egyre több a lehúzott roló és a bezárt kapu.”[7]

Hogy milyen méreteket öltött többnyire a falvak, de a városok kiürülése, mutatja az adat is, hogy 2016 óta „összesen már majdnem ezer házat vásároltak meg a pályázók”[8] a Prosperitati Alapítvány támogatásával. Ebben az évben (2019-ben) 242-őt.[9] Mennyi üres, elhagyott ház van akkor még?

A magyarok számát a Délvidéken ma már – pontos adatok hiányában – 160 és 200 ezer közöttire becsülik.[10] Olyan értékelések is vannak, hogy a „súlyos létszámfogyatkozás”,[11] első sorban a külföldre távozás és a lakosság elöregedése miatt, a vajdasági magyar nemzetrész „vészhelyzetben van”.[12] Ennek viszont jelzés értéke van a vajdasági magyarok helyzetét és a szerb állam nemzeti kisebbségi politikáját illetően.

A Köztársasági Statisztikai Intézet (RZS) adatai szerint Szerbiában a szegénységi kockázat 2018-ban 24,3 százalékos volt, vagyis ugyanakkora, mint 2012-13-ban. [13]

Az intézet szerint a szegénységi kockázat nem feltétlenül jelenti azt, hogy egy polgár szegény, hanem nagyobb a kockázata annak, hogy az legyen. Ebbe a csoportba azok a polgárok tartoznak, akik sokat nélkülöznek, illetve akik olyan háztartásban élnek, amelyben nagyon alacsony a munka intenzitása.[14]

Augusztusban a minimálbér Szerbiában 232 euró volt, s jelenleg 1,32 eurót tesz ki az órabér.  A 2,16 millió foglalkoztatott közül, a hivatalos kimutatások szerint, mintegy 350 ezren vitték haza a legalacsonyabb juttatást.[15]

Az országban öt éve érvényben van a közszolgálati létszámstopról szóló törvény, ami azt jelenti, hogy a pénzügyminisztérium engedélye nélkül nem lehet felvenni új munkaerőt. Ennek a következménye pedig a közgazdászok szerint egy összeomlott rendszer és az óriási munkaerőhiány. Ezt a törvényt most egy újabb évre meghosszabbítják.[16]

Az intézkedés folyamatos fenntartásának egyenes következménye az elköltözés, a külföldre vándorlás. Munkahely, vagyis jövedelemforrás hiányában az oklevelet szerzett fiatalok, és nem csak azok, nemzeti hovatartozásra való tekintet nélkül, arra kényszerülnek, hogy – a jobb fizetés és életfeltételek reményében – tömegesen elhagyják az országot.

A magyarországi „gazdaságfejlesztési program” által, az utóbbi három évben, mindössze „700 új munkahely”[17] létesült. Ez arra utal, hogy az anyaország által eddig nyújtott „38,3 milliárd forintos támogatásának”[18] csak nagyon kis részét fordították erre a – szerintem legfontosabb – célra.

Nem találtam megbízható adatotokat arról, hogy milyen a vajdasági magyarok foglalkoztatottsága, illetve hogy milyen arányban vannak munkaviszonyban.  

Ilyen adatokat csupán a közigazgatásban foglalkoztatottakról lehet találni a Tartományi Polgári Jogvédő (Ombudsman) éves jelentéseiben.  A legutóbbi, a 2018-as évre vonatkozó jelentés szerint, a tartományi közigazgatási szervekben tavaly december 31-én a magyarok százaléka mindössze 4,88 volt.[19]

A számtalan ígéret, ajánlás, határozat ellenére, hogy a közigazgatásban biztosítani kell a részarányos foglalkoztatást, a magyarok száma a tartományi közigazgatási szervekben folyamatosan csökken: 2015-ben a dolgozók 6,14 százaléka,[20] 2017-ban 5,05 százaléka,[21] 2018-ban pedig már csak 4,88 százaléka volt (a lakosságban való 13 százalékkal szemben – 2011. évi népszálláskor). 

A tartományi területén lévő önkormányzatokban – a Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és nemzeti kisebbségi – nemzeti közösségi Titkárság adatai szerint[22] – 5594 foglalkoztatott van. Ezek közül 609, illetve 8,99 százalék a magyar. Ha viszont az anyanyelvet nézzük, akkor valamivel jobb az arány, mivel 613-nak, vagyis a dolgozók 9,05 százalékénak az anyanyelve magyar. Ezek között anyanyelvű képzettsége viszont 503-nak, vagyis 7,43 százaléknak van. A lakosságban való 13 százalékhoz viszonyítva ez bizony kevés.

Ezekkel az adatokkal az is probléma, hogy tartományi szinten összegzettek, vagyis nem lehet belőlük megtudni, hogy az önkormányzatokban ez konkrétan hogyan is néz ki, illetve hogyan valósul meg a „részarányos foglalkoztatás”.

Azt sem lehet a titkárság honlapján egyértelműen megállapítani, hogy ezek az adtok pontosan melyik évre is vonatkoznak? Mivel Újvidék viszonylatában ugyanott a 2016. évi adatok vannak, valószínűsíthető, hogy a tartományi adatok is erre az évre szólnak.       

Ezek szerint, nem valósul meg a szerb alkotmány rendelkezése, miszerint „az állami szervekben, közszolgálatokban, az autonóm tartomány és a helyi önkormányzatok szerveiben történő foglalkoztatás alkalmával szem előtt kell tartani a lakosság nemzeti összetételét és a nemzeti kisebbségek tagjainak megfelelő (valójában „részarányos” képviseletét” – B.A.) (77/2 szakasza)”.[23] 

Úgyszintén nem érvényesül Vajdaság Autonóm Tartomány statútumának a rendelkezése (22/1 szakasz), hogy a tartomány „által alapított tartományi szervekben és szolgálatokban a foglalkoztatás során ügyelnek a lakosság nemzeti összetételére és a nemzeti kisebbségek – nemzeti közösségek tagjainak megfelelő képviseltségére, az Alkotmánnyal és a törvénnyel összhangban”. [24]

A szomszédos országokban élő magyarok helyzetéhez viszonyítva, ugyancsak példaképül állítják a délvidéki magyarok autonómiáját, ami a Magyar Nemzeti Tanácsban (MNT) testesül meg. Erről azonban nem tudják, hogy a jelenlegi „autonómia” kulturális autonómiának is alig nevezhető, mivel a nemzeti tanácsok korábbi illetékességeit – a „politikamentesítésnek”, illetve „depolitizálásnak” nevezett törvényi változásokkal jelentősen megnyirbálták/visszavágtak.

A helyzetet súlyosbítja, hogy az MNT jelenleg a hatalmi Szerb Haladó Párttal (CHC) szövetségben lévő VMSZ irányítása és annak politikájával összhangban tevékenykedik.

Ez abban nyilvánul meg, hogy az MNT visszautasítja minden olyan közösségi problémának még a napirendre tűzését is, amelyik elüt a jelenlegi hatalmi koalíciós politikájától. Így, például, az MNT vezetősége nem volt hajlandó a testület napirendjére tűzni olyan témákat, mint például „a kisebbségi nyelveken tájékoztató médiumok magánosítása” (2015. szeptember 28-ai 10. ülés),[25] „a Vajdaság hivatalos ünnepnapját indítványozó (tartományi képviselőházi – B. A.) határozati javaslat elutasítása” (2018. április 23-ai 32. ülés),[26] „a kisebbségi nyelvhasználati jogot sértő nyugdíjbiztosítási eljárások” (2018. november 3-ai 37. ülés),[27] a magyar közösség alapérdekeinek képviselete az EU-s csatlakozási folyamatban” (a 2018. szeptember 14-ei 36. ülés),[28] stb.

Történt ez annak ellenére, hogy az MNT a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény 10. szakaszának 14. pontja alapján állást foglalhat, kezdeményezést tehet és intézkedéseket foganatosíthat „a nemzeti kisebbség helyzetével, identitásával és jogaival közvetlenül kapcsolatos minden kérdésben.”[29]

Nemzeti tanácsunk, tehát, van ugyan, csak éppen még a törvény által biztosított lehetőségeket sem alkalmazza a közösség érdekében.  Ez az autonómia nem olyan, amilyen az őshonos magyar nemzeti közösséget megilleti.[30]

Szerbia visszaesett a CIVICUS nemzetközi szervezet[31] azon listáján, amelyen a polgári szabadságjogok érvényesülését vizsgálják. Mint arra a belgrádi Polgári Kezdeményezések [Gradjanske inicijative][32] civil szervezet – az október 12-ei – közleményében rámutatott, csorbultak az alapvető szabadságjogok, így Szerbia – Magyarország és Ukrajna mellett – „a legveszélyeztetettebb országok élmezőnyébe került”.

A CIVICUS arra figyelmeztet, hogy amíg a médiára és a független újságírókra, a civil társadalomra folyamatos nyomás nehezedik, Szerbia hátat fordít a demokráciának és az emberi jogoknak. A független újságírók és a médiumok által készített, a korrupcióról, a demokráciáról és az emberi jogokról szóló beszámolókat a hatalom megtorolja. A szervezet a politikai indíttatású elbocsátások jelenlétére is rámutatott.[33]

Azt a tényt sem lehet mellőzni, hogy a szerbiai nagyobb városokban az ellenzék csaknem egy éve folyamatosan tüntet a hatalom ellen.  

Röviden, ez lenne a társadalmi keret/környezet, amelyben a nemzeti közösségi jogok Szerbiában érvényesülnek. Hogyan néz ki ez konkrétan az élet néhány területén? 

(Folytatása következik)

BOZÓKI Antal

Újvidék, 2019. november 7.

---

* A Nemzeti Jogvédő Szolgálat Budapesten, 2019. november 9-én megtartott értekezletére készült írás.

[1] RTV, MTI-RTV: Prosperitati-támogatásokról írtak alá szerződéseket Zentán.
http://www.rtv.rs/hu/politika/prosperitati-t%C3%A1mogat%C3%A1sokr%C3%B3l-%C3%ADrtak-al%C3%A1-szerz%C5%91d%C3%A9seket-zent%C3%A1n_1056323.html, 2019. október 11. [18:32]
[2] Fidesz Kongresszus 2019 – Pásztor István beszéd. https://hirtv.hu/video/227812;http://www.vmsz.org.rs/video/fidesz-kongresszus-2019-pasztor-istvan-beszede
[3] Van itt még menekült, aki nem kapott házat?
https://delhir.info/2019/09/30/van-itt-meg-menekult-aki-nem-kapott-hazat-obecsen-22-ujabb-25-eve-idetelepedett-menekult-kapott-lakast/, 2019. szeptember 30.
[4] Naponta 142 ember hagyja el Szerbiát. https://szabadmagyarszo.com/2019/10/31/naponta-142-ember-hagyja-el-szerbiat/, 2019. október 31. [10:15]
[5] BIZLife/Novaekonomija/Index. Évente negyvenkilencezren távoznak. Magyar Szó, 2019. október 18. 5.
[6] Bálint Sándor: Rekviem a meg nem született gyermekért. Magyar Szó, 2019. október 19. 24.
[7] Natalija Jakovljević: Elhagyott vajdasági falvak: Főleg a fiatalok mennek el.
https://szabadmagyarszo.com/2019/10/30/elhagyott-vajdasagi-falvak-foleg-a-fiatalok-mennek-el/, 2019. október 30. [8:15]
[8] Rúzsa Mária. Prosperitati: 2165 nyertes pályázó írt alá a szerződést pénteken Zentán.
https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/24239/Prosperitati-2165-nyertes-palyazo-irt-ala-a-szerzodest-penteken-Zentan.html, 2019. október 11. [22:40]
[9] Uo.
[10] Nyilas Mihály: 232 ezer vajdasági diák és óvodás kezdte meg ma a tanévet 555 tanintézményben
https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/24086/Nyilas-Mihaly-232-ezer-vajdasagi-diak-es-ovodas-kezdte-meg-ma-a-tanevet-555-tanintezmenyben.html, 2019. szeptember 2. [ 23:46 ]. Lás Gao hozzászólását.
[11] Lásd Bálint Sándor írását a 6-os jegyzetben, 25.
[12] Uo.
[13] RZS: 1,4 százalékkal csökkent a szegénységi kockázat 2018-ban. https://www.vajma.info/cikk/szerbia/27492/RZS-1-4-szazalekkal-csokkent-a-szegenysegi-kockazat-2018-ban.html, 2019. október 17. [11:41], és Rizik od siromaštva vraćen na nivo iz 2012. godine [A szegénységi kockázat visszatért a 2012. évi szintre]. Danas, 2019. október 17. 14.
[14] RZS, a 13-as jegyzetben.
[15] Virág Árpád: Éhbérrel „gyógyított” nyomor. Magyar Szó, 2019. október 19. 17.
[16] Még egy évig marad a közszolgálati létszámstop. https://pannonrtv.com/rovatok/tarsadalom/meg-egy-evig-marad-kozszolgalati-letszamstop, 2019. október 5. [11:00 és 16:48] és Még egy évig marad a létszámstop. https://szabadmagyarszo.com/2019/10/05/meg-egy-evig-marad-a-letszamstop/ 2019. október 5. [10:01]
[17] Lásd az 1-es alatti írást.
[18] Uo.
[19] Godišni izveštaj Pokrajinskog zaštitnika građana – Ombudsmana za 2018. godinu [A Tartományi Polgári Jogvédő – Ombudsman 2018. évi jelentése] 22. https://www.ombudsmanapv.org/riv/attachments/article/2142/Godisnji_izvestaj_PZG-ombudsmana_2018.pdf
[20] Izveštaj Pokrajinskog zaštitnika građana – ombudsmana za 2015. godinu [A Tartományi Polgári Jogvédő – Ombudsman 2015. évi jelentése] 33. http://www.ombudsmanapv.org/riv/index.php/dokumenti/godisnji-izvestaj/1768-godisnji-izvestaj-2015.html
[21] Godišnji izveštaj Pokrajinskog zaštitnika građana – ombudsmana za 2017. godinu. [A Tartományi Polgári Jogvédő – Ombudsman 2017. évi jelentése] 28. http://www.ombudsmanapv.org/riv/index.php/dokumenti/godisnji-izvestaj/1995-godisnji-izvestaj-2017.html
Bővebben lásd a Részarányos foglalkoztatás c. írásom:
http://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=7951, 2016. június 24. és http://delhir.info/cimlap/friss-hireink/55518-reszaranyos-foglalkoztatas-alulkepviselt-nemzeti-kisebbsegek, 2016. június 25. [22:31]
[22] Službena upotreba jezika u AP Vojvodini [Hivatalos nyelvhasználat Vajdaság Autonóm Tartományban]. http://www.puma.vojvodina.gov.rs/sluzbeno_jezik/glavnalist.php?lang=2
[23] A Szerb Köztársaság Alkotmánya. http://www.mnt.org.rs/dokumentum/torvenyek-es-egyeb-jogi-dokumentumok-magyar-nyelven
[24] Vajdaság Autonóm Tartomány statútuma. A nemzeti kisebbségek - nemzeti közösségek tagjainak képviseltsége. https://www.skupstinavojvodine.gov.rs/Strana.aspx?s=statut&j=HU
[25] Basity Gréta: Nyíltan egymásnak feszültek az összefogás és a mozgalom tagjai az MNT ülésén. http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/19121/Nyiltan-egymasnak-feszultek-az-osszefogas-es-a-mozgalom-tagjai-az-MNT-ulesen.html, 2015. szeptember 28. [22:21] és dió: Indulatos vita a rádióról. Magyar Szó, 2015. szeptember 29., 1. és 4. o., vagy http://www.magyarszo.com/hu/2843/kozelet/133279/Indulatos-vita-a-r%C3%A1di%C3%B3r%C3%B3l.htm, 2015. szeptember 29., 14:53 >> 2015. szeptember 29., [15:38]. Helyesbítés. Magyar Szó, 2015. szeptember 30. 4. o.
[26] P.E.: Elszámolás a tavalyi munkával. Magyar Szó, 2018. április 24. 1. és 4., vagy
https://www.magyarszo.rs/hu/3662/kozelet/182222/Elsz%C3%A1mol%C3%A1s-a-tavalyi-munk%C3%A1val.htm 2018. április 24. [08:01] >> 2018. április 24. [20:40]; Basity Gréta:
Az MNT ellenezte, hogy november 25-e legyen Vajdaság hivatalos ünnepe. https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/22387/Az-MNT-ellenezte--hogy-november-25-e-legyen-Vajdasag-hivatalos-unnepe.html, 2018. április 23.[17:01], és Gyáva népnek nincs hazája és nem mer állást foglalni,
https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=11090, 2018. április 23.
[27] K-k: Magyar Szó, 2018. november 5. 1. és 5. vagy https://www.magyarszo.rs/hu/3827/kozelet_politika/192439/Az-utols%C3%B3-%C3%BCl%C3%A9s.htm, 2018. november 5., 08:37 >> 2018. november 5., [10:51]
[28] Németh Ernő. MNT: Kisebb létszámmal is megnyíltak az osztályok
https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/22755/MNT-Kisebb-letszammal-is-megnyiltak-az-osztalyok.html, 2018. szeptember 14. [17:21]
Lásd még a Minek nekünk ilyen MNT? c. írásom. https://delhir.info/2018/09/23/minek-nekunk-ilyen-mnt/, 2018. szeptember 13.
[29] TÖRVÉNY A NEMZETI KISEBBSÉGEK NEMZETI TANÁCSAIRÓL.
A Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye, 72/2009., 20/2014 – AB határozat, 55/2014. és 47/2018. szám. http://www.mnt.org.rs/dokumentum/torvenyek-es-egyeb-jogi-dokumentumok-magyar-nyelven
[30] Csóti György, a Kisebbségi jogvéső Intézet (KJI) igazgatója – 2019. szeptember végi újvidéki látogatása alkalmával úgy fogalmazott, hogy „messze nem olyan még, amilyet szeretnénk”. (v-ár: Készül a vajdasági restitúciós felmérés. Magyar Szó, 2019. október 2. 4.)
[31] Civicus. https://www.civicus.org/
[32] Građanske inicijative. https://www.gradjanske.org/o-nama/
[33] mh: Csorbulnak az alapvető szabadságjogok. Magyar Szó, 2019. október 12. 5., vagy https://www.magyarszo.rs/hu/4115/kozelet/209356/Csorbulnak-az-alapvet%C5%91-szabads%C3%A1gjogok.htm, 2019. október 11. [21:05]
Bővebben lásd A CIVICUS figyelmeztet: Szerbiában akadályozzák az alapvető szabadságokat c. írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=12083, 2019. október 26.