Összefoglaló
(4. rész)
d) Érdekképviselet
A Szlovákiában, Ukrajnában és
Romániában élő magyarok helyzetét egyes politikusok a délvidéki magyarokéhoz
hasonlítják, amit példaként említenek a Kárpát-medencében és Európában.
Ezek nem említik, hogy
Horvátországban[68] és Szlovéniában[69] a
magyarságot – mint az összes többi „őshonos nemzeti kisebbséget” is –
államalkotó tényezőnek ismerik el, alanyi jogon jár képviselői hely számunkra a
helyi önkormányzatban és a parlamentben, alkotmányosan számítanak tehát
államalkotó tényezőnek.[70]
Ezekben az országokban „a magyarokat teljes jogú állampolgároknak tekintik”.[71]
A szerb alkotmány szerint „a
Szerb Köztársaság a szerb népnek és az itt élő valamennyi polgárnak”[72] az
állama. Nem nevezi meg az őshonos nemzeti kisebbségeket és alanyi jogon
képviselői hely sem illeti meg ezeket.
Szerbia alkotmánya a nemzeti
kisebbségek képviseletével kapcsolatban általános rendelkezést tartalmaz,
miszerint „a Nemzetgyűlésben
biztosított […] a nemzeti kisebbségek egyenrangúsága és egyenjogú képviselete,
a törvénnyel összhangban” (100/2 szakasz).[73]
Jelenleg a VMSZ-nek, amit a társadalmi hálókon Vučić Magyarjai
Szövetségének is neveznek, mivel minden szinten koalícióban van (2014. április
27. óta) a Szerb Haladó Párttal (CHC), a szerb parlamentben 4 (négy)
képviselője van.[74]
Képviselői csoport létrehozására öt képviselőre van szükség. Eddig
az Albán párt (PDD) képviselőjével képeztek
csoportot, aki azonban „elhagyta a frakciót (mert már nem bírta nézni a
behódolást a Szerb Haladó Párt és Aleksandar Vučić felé), ami ezzel meg is
szűnt létezni”.[75] Csak
október végén tudódott ki, hogy a véemeszesek egy szerb haladó párti
képviselővel alakítottak új frakciót.[76]
A Vajdasági
Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) nevű párt ezt az eseményt így
kommentálta: „Igazolást nyert a VMDK
azon állítása miszerint a VMSZ-nek a mindenáron hatalomban lenni
elképzelésen kívül, jelenleg nincsen saját politikája. Nem a vajdasági magyar
közösség érdekeit képviselik Belgrádban, hanem a szerbiai politikai elit
érdekeit képviselik a magyar közösségen belül. Egyszerűen a Szerb Haladó Párt
magyarul beszélő tagozata lettek.”[77]
Ennek a pártnak (a Magyar Mozgalommal együtt) egyébként két képviselője van a
Tartományi Képviselőházban,[78]
a Vajdasági Magyar Szövetségnek pedig hat.[79]
Ezekből az adatokból is látszik, hogy a vajdasági
magyarok politikai képviselete (a szerb parlamentben 4, a vajdasági
képviselőházban 8) messze elmarad a részarányos képviseleti el alapján őket
megillető helyek számától (9-10, illetve 15). És képviselői hely alanyi jogon
sem jár.
A gond nem csak a képviselők számával van, hanem,
sajnos, azzal is hogyan képviselik a délvidéki/vajdasági magyarok érdekeit az
országban és külföldön is. Mivel a VMSZ szövetségben van a fekete-vörös hatalmi
koalícióval, a (községi, tartományi és országos szinten való) közös
hatalomgyakorlás miatt, egyszerűen képtelen kifejezésre juttatni, még kevésbé
pedig érvényesíteni a magyar közösség érdekeit.
e) Civil szerveződés
A Délvidéken/ a Vajdaságban a
nemzeti kisebbségi jogvédelem szervezetlen, azt is lehetne mondani, hogy szinte
nem is létezik. A nemzeti kisebbségi jogok érvényesítéséért küzdő magyar civil
szervezet pedig most már néhány éve nincsen.
Nemzeti kisebbségi ügyekben a Vajdasági Magyar Jogász Egylet (VMJE)
sem hallatta eddig a hangját, pedig ez kellene, hogy legyen az egyik fő feladata. Csak éppen nem az, mivel a vezetősége haladó véemeszes irányítottságú.[80]
Az utóbbi időben vannak ugyan
kezdeményezések, pályázatok „állandó jogsegélyszolgálati irodák”[81]
működtetésére.
Ezek az irodák, valójában egyéni ügyvédi
irodák, „térítésmentesen adnak tanácsot, információt és segítséget mindazoknak,
akiket magyarságuk, vagy vélhetően magyarságuk miatt ért jogsérelem”.[82]
Ennek ellenére, az irodák
részéről nem tapasztaltam egyetlen határozott fellépést/kiállást sem a magyar
közösség kollektív nemzeti kisebbségi vagy az egyéni jogokat ért sérelmek
megszüntetéséért. Pedig nem lehet mondani, hogy erre nem lett volna alkalom.
Ezen a hozzáálláson sürgősen
változtatni kellene, mivel azt
feltételezi, hogy ezek az irodák csak akkor lépnek működésbe, ha a jogsérelem
már megtörtént. Abban az esetben is, csak akkor, ha a sérelmet szenvedet a
segélyt/segítséget igényli. Tehát, semmilyen, a jogsérelmeket megelőző, a jogok gyakorlati
alkalmazást figyelő, figyelemfelhívó, javaslattevő, jogalkotást kezdeményező
tevékenységet nem lát elő.
Van ugyan a pályázatnak egy tétele
miszerint azok (a jogászok, ügyvédi irodák, civil szervezetek, jogtanácsosok)
pályázhatnak, akik „hozzájárulnak a magyar kisebbség ellen irányuló jogsérelmek
felkutatásához, dokumentálásához és a jogvédelem nyújtásához”.[83]
Nincs tudomásom azonban arról,
hogy ez a pályázati feltétel alkalmazást nyert-e és ha igen, milyen mértékben.
Jó lenne, ha erről lennének nyilvános adatok, tájékoztatások.
A megoldás egy független és
hatékony érdekvédelmi civil szervezet létrehozása lenne, de erre, sajnos,
nincsen kezdeményezés, de támogatás se.
BOZÓKI Antal
Újvidék, 2019. november
7.
[68] A Horvát Köztársaság Alkotmánya. 2001. április 23. http://adattar.adatbank.transindex.ro/Horvatorszag/d010425ahu.html
[69]A Szlovén Köztársaság Alkotmánya. 64. cikk. Az őshonos olasz és magyar nemzeti közösség külön jogai Szlovéniában. https://imss.dz-rs.si/imis/a33631a2444b9de799bc.pdf
[70] Lásd v-ár írását a 30-as jegyzetben 4.
[71] Kossuth Rádió: A határon túli magyarság is az egységes magyar nemzet része. https://hirado.hu/belfold/kozelet/cikk/2019/06/04/a-hataron-tuli-magyarsag-is-az-egyseges-magyar-nemzet-resze, 2019. június 4. [17:33]
[72] Törvények és egyéb jogi dokumentumok magyar nyelven. A SZERB KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA. Az SZK Hivatalos Közlönye, 98/2006. szám. http://www.mnt.org.rs/dokumentum/torvenyek-es-egyeb-jogi-dokumentumok-magyar-nyelven
[73] Uo.
[74] Poslanička grupa Savez vojvođanskih Mađara [A Vajdasági Magyar Szövetség Képviselői Csoportja] http://www.parlament.gov.rs/narodna-skupstina-/sastav/poslanicke-grupe.110.901.html
[75] Haladó magyar frakció a szerbiai Népképviselőházban. office@vmdk.org.rs, 2019. október 29. [10:55]
[76] Lásd a 74-es jegyzetben idézett oldalon.
[77] Uo.
Lásd még: Közlemény VMDK: Reakció dr. Pásztor Bálint nyilatkozatára a haladó magyar frakció kapcsán. office@vmdk.org.rs, 2019. okt. 30. [17:01], és Mit is jelent a haladó magyar bábfrakció létrehozása? hirmondo@vmdk.org.rs, 2019. október 31. [18:20]
[78] Képviselőcsoportok. Alternatíva Vajdaságért - Magyar Mozgalom - VMDK - Új Szerbia képviselői csoport https://www.skupstinavojvodine.gov.rs/Strana.aspx?s=poslanickegrupe&j=HU#25
[79] Képviselőcsoportok. Vajdasági Magyar Szövetség - Pásztor István képviselői csoport
https://www.skupstinavojvodine.gov.rs/Strana.aspx?s=poslanickegrupe&j=HU#22
Képviselőcsoportok. Alternatíva Vajdaságért - Magyar mozgalom - VMDK - Új Szerbia képviselői csoport https://www.skupstinavojvodine.gov.rs/Strana.aspx?s=poslanickegrupe&j=HU#25
[80] Az egyesület elnöke Nyilas Mihály, a Tartományi Kormány alelnöke, a VMSZ/BMC Elnökségének tagja, az alelnöke pedig Szilágyi Miklós ügyvéd, aki ennek a pártnak Magyar Összefogás nevű listáján (MNT választások: A Magyar Összefogás jelöltjeinek bemutatása. https://www.vajma.info/cikk/tukor/6168/MNT-valasztasok-A-Magyar-Osszefogas-jeloltjeinek-bemutatasa.html, 2014. szeptember 19. (0:11) lett a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) előző összetételében a Nyelvhasználati Bizottság elnöke (jelenleg tagja) (Nyelvhasználati Bizottság. http://www.mnt.org.rs/rolunk/nyelvhasznalati-bizottsag).
Bővebben lásd a Pártirányítással működik c. írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=11959, 2019. augusztus 22.
[81] Állandó jogsegélyszolgálati irodák. http://www.kji.hu/vajdasag/
[82] PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÁLLANDÓ JOGSEGÉLYSZOLGÁLATI TEVÉKENYSÉGRE 2019. TÁRGYÉVBEN. http://www.kji.hu/palyazati-felhivas-allando-jogsegelyszolgalati-tevekenysegre-2019-targyevben/
[83] Uo.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése