„Példaértékű közösségi prosperálás”?

A MÁÉRT a Délvidékről/Vajdaságról

„A Vajdasági magyar politika eredményeit könyvelte el plenáris ülésén a MÁÉRT Budapesten”.  Ezzel az irritáló alcímmel közölt írást november 16-án a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC) politikai befolyása alatt lévő Magyar Szó napilap.[1]

– A Magyarország és Szerbia közötti kétoldalú kapcsolatok kisebbségi szempontú előnyeit, a vajdasági gazdaságfejlesztési program eredményességét és más magyar szempontból fontos fejleményeket is megállapított a Magyar Állandó értekezletének budapesti (november 15-ei – B. A.) plenáris ülése, melyet a budai várkertben tartottak meg zárt ajtók mögött (!! – B. A.), melynek eredményeit egy zárónyilatkozatban taglalták a világ magyarságát egyesítő éves tanácskozás részvevői – írja a lap tudósítója.[2]

Ha figyelmesen elolvassuk a legutóbbi MÁÉRT nyolc oldalból álló zárónyilatkozatának Délvidékre/Vajdaságra vonatkozó, hat bekezdésből álló részét,[3] arra lehetne következtetni, hogy Vajdaságban „példaértékű (a magyar – B. A.) közösségi prosperálás”. Eredményes a vajdasági magyar politika?  Elhiszi ezt egyáltalán valaki? „Prosperálás” (föllendülés, felvirágzás) van itt, vagy a VMSZ politikájának a teljes csődje?

A dokumentum e részének első bekezdésében a MÁÉRT résztvevői „támogatják az Európai Unió Szerbiával való tárgyalásainak folytatását, és bíznak abban, hogy ez a folyamat felgyorsul”.

Nincs is azzal a gondod, hogy a máértesek támogatják Szerbiai uniós csatlakozását, hanem az, hogy az anyaország ezt minden feltétel nélkül, a délvidéki magyarság jogai megvalósulásának figyelembe vétele nélkül teszi. 

A második bekezdés, miszerint „elismeréssel állapítják meg, hogy Szerbia és Magyarország közötti folyamatos kétoldalú kormányközi tárgyalások rendszere egyedülálló példája a jószomszédi viszonyoknak és együttműködésnek”, egyszerűen nem helytálló. 

Lehetne ezt a viszonyt jó példának nevezni, de egyedülállónak már nem. Ez ugyanis azt jelentené, hogy sehol a világban már nincsenek jószomszédi viszonyok csupán Szerbia és Magyarország között!

A harmadik bekezdésben üdvözlik, hogy a két ország kormánya „a legutóbbi (2014 óta az ötödik) kormányülésen 11 bilaterális megállapodást írt alá”, köztük az oklevelek kölcsönös elismeréséről szólót. 

Mi ebben a pláne? A nemzetközi kapcsolatokban a kormányok kétoldalú egyezményekkel rendezik az országaik közötti kérdéseket.

Az oklevelek kölcsönös elismerésére is 1980 óta (!!) kellett várni, amikor aláírták „az oklevelek egyenértékűségének kölcsönös elismeréséről szóló megállapodást”.[4]

A dokumentum azt már nem említi, hogy az egyezmény csupán „azokra a bizonyítványokra és oklevelekre vonatkozik, amelyeket az egyezmény aláírása után állítottak ki”.[5] Azt sem, hogy három éve nem ült össze a magyar-szerb/szerb magyar kormányközi kisebbségvédelmi vegyes bizottság![6]

A nyilatkozat e részének negyedik bekezdésében üdvözlik a hivatalnokokra vonatkozó, 2018. év végi szerb törvény rendelkezését, amely arról rendelkezik, hogy „két, azonos képesítéssel rendelkező jelölt közül a nemzeti kisebbséghez tartozóval kell munkaviszonyt létesíteni, valamint hogy elfogadta a szerb kormány azt a rendeletet is, amely a részarányos foglalkoztatás megvalósulásának részletes szabályait tartalmazza az állami hivatalnokokra vonatkozóan”.

Az állami hivatalnokról szóló törvény, „az állami hivatalnok tevékenységének elvei” c. fejezetéhez tartozó 9. szakaszban[7] ezt írja:

„Az állami hivatalba való felvételkor a jelöltek számára minden munkahely egyenrangú feltételek mellett hozzáférhető.

A jelöltek kiválasztása a kompetenciák ellenőrzése alapján történik.

Az állami hivatalba való felvételkor figyelembe veszik, hogy a nemzeti összetétel, a nemek képviselete is a fogyatékkal élő személyek száma a lehető legnagyobb mértékben tükrözze a lakosság összetételét.”

Prosperálás"Ez tehát államigazgatási elv. A törvény 55(2), az 57(3), és a 61(59) szakaszaiban történik még említés a nemzeti kisebbségekhez tartozókról:  

„Amennyiben olyan munkahely betöltésre kerül sor, amelynél külön feltétel a nemzeti kisebbségi nyelv- és írás tudása, a nyilvános pályázaton külön fel kell tüntetni ezt a feltételt, valamint a megléte esetleges írásbeli ellenőrzését” [55(2)].

„A szerv vezetője a (munkaviszony létesítésére vonatkozó – B. A.) határozat meghozatalakor elsőbbségben részesíti a nemzeti kisebbséghez tartozó jelöltet” [57(3)].

A 61. szakasz 5. bekezdése arról szól, hogy külön rendelet[8] rendezi majd „a nemzeti kisebbségek elsőbbségét, a nemzeti kisebbségek megfelelő képviseletének elérést és teljes egyenrangúságát a többségi nemzethez tartozó polgárokkal, azokban az esetekben, amikor olyan jelöltekről van szó, akik egyforma legjobb eredménnyel teljesítették a választási mércéket”.

Figyelembe véve az állami hivatalokba való felvételi elvet, miszerint mindenki számára „minden munkahely egyenrangú feltételek mellett hozzáférhető”, elhiszi-e valaki, hogy az állami szerv vezetője – akinek egyébként diszkréciós joga van a munkatársai megválasztásakor – a jelöltek közül, akik „egyforma legjobb eredménnyel teljesítették a választási mércéket”, „elsőbbségben részesíti a nemzeti kisebbséghez tartozó jelöltet”? 

A záróhatározat egy szóval nem említi azt sem, hogy a számtalan ígéret, ajánlás, határozat ellenére, miszerint a közigazgatásban biztosítani kell a részarányos foglalkoztatást, a magyarok száma a tartományi közigazgatási szervekben folyamatosan csökken: 2015-ben a dolgozók 6,14 százalék,[9] 2017-ban 5,05 százalék,[10] 2018-ban pedig már csak 4,88 százalék volt.[11]

Egyébként az országban öt éve érvényben van a közszolgálati létszámstopról szóló törvény, ami  azt jelenti, hogy a pénzügyminisztérium engedélye nélkül nem lehet felvenni új munkaerő. Ezt a törvényt most újabb egy évre meghosszabbítják. Mikor vesznek fel egyáltalán nemzeti kisebbséghez tartozót az államigazgatásba?[12] Mikor lesz itt javulás?  

A negyedik bekezdés utolsó mondatában „elismeréssel nyugtázzák, hogy kiadhatók a kétnyelvű anyakönyvi kivonatok”. A „kiadhatók” még nem jelenti azt, hogy ki is adják! A gyakorlat a községekben igencsak eltérő. Sok esetben pedig a kivonatok nem megfelelőek, nem teljesen kétnyelvűek és gond van a nyelvezetükkel is, stb.[13]

Feltűnő az is, hogy„kétnyelvű” anyakönyvi kivonatokat emlegetnek. Sokan nem tudják, mások pedig elfelejtették, hogy a múlt század hetvenes-nyolcvanas éveiben az egynyelvű magyar anyakönyvi kivonatok kiadása is gyakorlat volt. 

Az ötödik bekezdésben a XVIII. MÁÉERT részvevői „örömüknek adnak hangot, hogy a két ország kormányának tárgyalásai következtében, illetve a Vajdasági Magyar Szövetség közbenjárására már nemcsak a szerb állampolgársággal rendelkezők kaphatják vissza javaikat. Üdvözlik, hogy a vagyon-visszaszármaztatási ügynökség révén folyamatos a csak magyar állampolgársággal rendelkező személyek kárpótlása”.

Ezek ez álláspontok is ellentétben vannak a valósággal. A VMSZ és a parlamenti képviselőinek érdemei esetleg abban lehetnek, hogy egy olyan törvény került elfogadásra, amelyik több rendelkezése is hátrányos az érintettekre nézve.

Ezt támasztja alá az is, hogy az egykori földtulajdonosok leszármazottai – a vonatkozó törvény meghozatala (2011. szeptember 16.)[14] után csaknem nyolc évvel (Temerinben (2019. június 9-én) – arra kényszerültek, hogy az „őseik, eleik iránti erkölcsi kötelességérzettől késztetve”, megalakítsák a Restitúció nevű egyesületet, hogy „egységesen álljanak ki jogaik érvényesítéséért”.[15]

A Vajdaságról szóló rész utolsó, hatodik bekezdésben a MÁÉRT-en részt vevők „rendkívüli örömüknek adnak hangot, hogy a Vajdasági Gazdaságfejlesztési Program keretében a kis összegű támogatások töretlen népszerűsége mellett határidőben és nagy sikerrel zárulnak le a kiemelt jelentőségű, nagy léptékű gazdasági és mezőgazdasági fejlesztések is”.[16] 

A Vajdasági Gazdaságfejlesztési Program is megérdemelne egy hosszabb elemzést, amire talán egyszer majd sor kerül. Annyit azonban már most megállapíthatunk, hogy „a csaknem 300 milliónyi euró”,[17] amennyi a Vajdaságba került nem éppen észszerűen, gazdaságosan és célszerűen került elköltésre. Ennek az összegnek mintegy 40 százaléka pedig egyenesen a szerb költségvetésben landolt. Az elköltözés sem csökkent…

Az ülést követően még Pásztor István, a VMSZ elnöke is elismerte: „Mindez nem jelenti azt, hogy felhőtlen lenne a vajdasági magyarok helyzete, számos nyitott kérdés szerepel még napirenden, ezek között említhető a vagyon-visszaszármaztatásnak és napi politikai csatározások esetei, ahogy a kollektív jogok kérdései is”.[18] Jellemző azonban, hogy ezek közül egy sem került be a záródokumentumba.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök az ülésen mondott megnyitó beszédében rámutatott, hogy „az elmúlt évek vitái, kísérletezései után mára egyértelműen bebizonyosodott, hogy vegyes pártok nem, csakis tisztán magyar etnikai pártok tudják megfelelően képviselni a magyar érdekeket a szomszédos országokban”.[19]

Nem világos azonban, hogy a „tisztán magyar etnikai pártok” között mit keres a magyar-szerb vegyes tagságú VMSZ[20] és a Szerb Haladó Párthoz (CHC) tartozó parlamenti képviselő a magyar kisebbségi parlamenti frakcióban[21]? Vagy Orbán erről nem is tud?

A Máért XVIII. ülése záródokumentumának a Délvidékre/Vajdaságra vonatkozó része teljes egészében a haladó VMSZ politikáját tükrözi, aminek nem sok köze van a való élethez. Ennek a pártnak a képviselőjén (vagy képviselőin) kívül az ülésen a magyar közösségből senki más nem is volt jelen. (A dokumentum végén az aláírók  nincsenek feltüntetve.)

A záródokumentum csak arra jó, hogy „a világ magyarságát egyesítő tanácskozás”[22] részvevői téves képet kapjanak és terjesszenek a vajdasági magyar közösség helyzetéről.

BOZÓKI Antal

Újvidék, 2019. november 24.

---

[1] v-ár. Példa értékű prosperálás. Magyar Szó, 2019. november 16. 1. és 4.
[2] Uo., 1.
[3] Uo., 4. és Magyar Állandó Értekezlet XVIII. ülés. Zárónyilatkozat. https://bgazrt.hu/wp-content/uploads/2019/11/maert-xviii-zaronyilatkozat_20191115.pdf
[4] Miklós Hajnalka: Egyszerűbb diplomahonosítás. https://www.magyarszo.rs/hu/3965/kozelet_oktatas/200725/Egyszer%C5%B1bb-diplomahonos%C3%ADt%C3%A1s.htm, 2019. április 19. [19:05] >> 2019. április 20. [20:09]
[5] Uo.
[6] Lásd erről a Mórahalmon egyeztettek c. írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=12132, 2019. november 19.
[7] ZAKON O DRŽAVNIM SLUŽBENICIMA [Törvény az állami hivatalnokokról]. "Sl. glasnik RS", br. 79/2005, 81/2005 - ispr., 83/2005 - ispr., 64/2007, 67/2007 - ispr., 116/2008, 104/2009, 99/2014, 94/2017 i 95/2018
https://www.paragraf.rs/propisi/zakon_o_drzavnim_sluzbenicima.html
[8] UREDBA O INTERNOM I JAVNOM KONKURSU ZA POPUNJAVANJE RADNIH MESTA U DRŽAVNIM ORGANIMA [Rendelet belső és a nyilvános pályázatról az állami hivatalokban a munkahelyek betöltésére]. "Sl. glasnik RS", br. 2/2019. https://www.paragraf.rs/propisi/uredba-internom-javnom-konkursu-radnih-mesta-drzavnim-organima.html
[9] Izveštaj Pokrajinskog zaštitnika građana – ombudsmana za 2015. godinu [A Tartományi Polgári Jogvédő – Ombudsman 2015. évi jelentése] 33. http://www.ombudsmanapv.org/riv/index.php/dokumenti/godisnji-izvestaj/1768-godisnji-izvestaj-2015.html
[10] Godišnji izveštaj Pokrajinskog zaštitnika građana – ombudsmana za 2017. godinu. [A Tartományi Polgári Jogvédő – Ombudsman 2017. évi jelentése] 28. http://www.ombudsmanapv.org/riv/index.php/dokumenti/godisnji-izvestaj/1995-godisnji-izvestaj-2017.html
Bővebben lásd a Részarányos foglalkoztatás c. írásom:
http://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=7951, 2016. június 24. és http://delhir.info/cimlap/friss-hireink/55518-reszaranyos-foglalkoztatas-alulkepviselt-nemzeti-kisebbsegek, 2016. június 25. [22:31]
[11] Godišni izveštaj Pokrajinskog zaštitnika građana – Ombudsmana za 2018. godinu [A Tartományi Polgári Jogvédő – Ombudsman 2018. évi jelentése] 22. https://www.ombudsmanapv.org/riv/attachments/article/2142/Godisnji_izvestaj_PZG-ombudsmana_2018.pdf
[12] Még egy évig marad a közszolgálati létszámstop. https://pannonrtv.com/rovatok/tarsadalom/meg-egy-evig-marad-kozszolgalati-letszamstop, 2019. október 5. [11:00 és 16:48] és Még egy évig marad a létszámstop. https://szabadmagyarszo.com/2019/10/05/meg-egy-evig-marad-a-letszamstop/ 2019. október 5. [10:01]
[13] Lásd a „Rajta vagyunk az ügyön”. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=11520, 2019. január 28.; A KÉTNYELVŰ DOKUMENTUMOK BIZTOSÍTÁSA A MAGYAR NEMZETI TANÁCS FELADATA https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=11610, 2019. március 11., és https://szabadmagyarszo.com/2019/03/12/igy-sorvadnak-el-a-jogaink/2019. március 12.; valamint a
„Kétnyelvű anyakönyvi kivonatok Óbecsén is”? c. írásom. http://bozokiantal.blogspot.com/2019/06/ketnyelvu-anyakonyvi-kivonatok-obecsen.html, 2019. június 8.
[14] TÖRVÉNY AZ ELKOBZOTT VAGYON VISSZASZÁRMAZTATÁSÁRÓL ÉS A KÁRPÓTLÁSRÓL. Az SZK Hivatalos Közlönye, 72/2011., 108/2013., 142/2014 szám és 88/2015 – AB. http://www.mnt.org.rs/dokumentum/torvenyek-es-egyeb-jogi-dokumentumok-magyar-nyelven
[15] Stanyó Tóth Gizella: ALKOTMÁNYOS JOGAIK HATÉKONY ÉRVÉNYESÍTÉSÉÉRT. http://bozokiantal.blogspot.com/2019/06/alkotmanyos-jogaik-hatekony.html, 2019. június 19.
Lásd még A nemzeti tanácsokról és a vagyon-visszaszármaztatásról. http://www.magyarmozgalom.rs/hu/hirfolyam/a-nemzeti-tanacsokrol-es-a-vagyon-visszaszarmaztatasrol
[16] Lásd az 1-es alatti írást, 4.
[17] P.E.: Aratás és vetés. magyar Szó, 2019. november 23. 5.
[18] Lásd az 1-es alatti írást, 4.
[19] Uo., 1.
[20] Terjeszkedik a VMSZ. http://www.vmsz.org.rs/news483
[21] A VMSZ frakció új haladó párti parlamenti képviselője is megünnepelte Délvidék elcsatolását. https://delhir.info/2019/11/21/a-vmsz-frakcio-uj-halado-parti-parlamenti-kepviseloje-is-megunnepelte-delvidek-elcsatolasat/
[22] Lásd az 1-es alatti írást, 1.