Számos más (zömében VMSZ-hez köthető) előadó mellett Vicsek Annamária, VMSZ-es oktatási államtitkár is előadást tartott az Európa Kollégiumban összegyűlő délvidéki magyar fiataloknak.
“A leendő vajdasági magyar értelmiségi elit egyre inkább azt érzi, hogy lehet boldogulni itthon is” – emelte ki a
program moderátora, Vicsek Annamária, oktatási államtitkár. Csak azt
nem mondta el, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség vezetőinek családtagjai
és gyermekei sok esetben nem az itthon boldogulást, hanem a külföldi
munkát és oktatást választják.
Az
álszentség szintjét jól mutatja, hogy például a VMSZ elnökének, Pásztor
Istvánnak legkisebb fia, Pásztor Ábel egy fél évtizede dolgozik
külföldön, ahol épp az apja pártjának köszönhetően szerzett (politikai
alapon) busásan fizető állást az Európa Parlamentben.
Az itthon tanulást választó Európa
Kollégiumi diákoknak azzal sem híreskedtek a megjelent VMSZ-esek, hogy
például pártjuk egyik vezetője,
Nyilas Mihály, a Tartományi Kormány oktatási titkárának(!) a gyermeke
sem az itthon tanulást választotta, hanem mint oly sokan Szegeden az
SZTE tanulója lett.
Felmérések szerint sajnos jelenleg a
délvidéki magyar diákok mintegy fele már a magyarországi oktatást
választja a hazai oktatás helyett. Ami miatt nem is lehet senkit sem
hibáztatni, hiszen ha már az illetékes politikusok gyermekei sem bíznak a
vajdasági egyetemekben, akkor miért tennék ezt a diáktársaik.
Az újvidéki előadáson azonban több
igen fontos igazság is elhangzott, többek között Vicsek azt is elmondta
az Európa Kollégiumban hogy: „Itt olyan szervezetek mutatkoznak be ma,
amelyek már jelentős múlttal rendelkeznek a vajdasági magyar közösségen
belül, és megmutatják, hogy mi mindent tehetünk a közösségünkért, azért,
hogy itt maradhassunk és megmaradhassunk.”
Ebben pedig kétségtelenül igaza van.
Mert csak akkor tud helyben megmaradni a délvidéki magyarság, ha erősek
a helyi kötődései. Hiszen mint ahogy egy fa esetében is a
(történelmi)viharok elől csak a (szülő)földbe erősen belekapaszkodó
gyökerek menthetik meg a kidöntéstől, úgy a délvidéki magyarság jövője
is azon múlik, hogy milyen erős kapcsolata alakul ki az itt élő
emberekkel és nemzeti múltunkkal, hagyományainkkal.
Azonban
vajon mennyire segíti a szülőföldhöz való kötődést a Vajdasági Magyar
Szövetség politikusai, akik tavaly megszavazták a délvidék
elcsatolásának napját ünnepnek, akik hivatalos jelképpé tették azt a
lobogót, amely alatt vonuló martalócok 1848-49-ben magyar falvak
lakosait koncolták fel, akik hol szerb radikálisokkal, hol elítélt
háborús bűnösökkel kötnek koalíciós szerződést, akiknek a választási
listáin magyarul sem beszélő szerb jelöltek indulnak? Akik saját
gyermekeik jövőjét sem a szülőföldön látják? Milyen példaképet mutatnak
Pásztor István és a pártjának tagjai a délvidéki magyarság számára?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése