Magyarkanizsa — A magyar–szerb határtól alig 15 kilométerre fekvő Magyarkanizsát korábban talán csak a cirill betűs feliratok különböztették meg a határ innenső oldalán lévő kisvárosoktól – írja a Blikk.
A főtéren csoportokban
imádkozó és a Tisza-parton sátrat verő menekültek azonban gyökerestül
átalakították a békés település látképét. A jelenségre legutóbb a
2015-ös migrációs válság idején volt példa, az elmúlt hetekben viszont
ismét megnőtt a Nyugat-Európába tartók száma, ami félelmet és
ellenségeskedést váltott ki a helyiekből.
Lackó Róbert, az
önkormányzat migránsügyi koordinátora lapunkat arról tájékoztatta, hogy a
hozzá tartozó három településen (Magyarkanizsa, Martonos, Horgos) napi
300-400 migráns tűnik fel, harmaduk pedig az éjszakát is ott tölti.
– Nincs
befogadóközpont, ezért húzódnak meg elhagyatott épületekben, köztereken
és a közeli erdőkben. Sajnos alkoholt is fogyasztanak, ami eddig nem
volt jellemző. Az üzletek tele vannak migránsokkal, megesett, hogy nem
fizettek az áruért – sorolta a gondokat Lackó, aki attól tart, a
keményebb tél beálltával nagyobb létszám ragadhat Magyarországon.
Ottjártunkkor első utunk a főtéren álló vegyesboltoshoz vezetett, mert sok helyről hallottuk, hogy a nála vásárolt gumicsónakokkal próbálnak átjutni a menekültek a magyar határon.
– 30 évig árultam
gumicsónakokat, egészen a múlt hétig, amikor is elterjedt a városban,
hogy állítólag én segítem a menekülteket. Pedig naponta százat is el
tudnék adni, de annyi támadást kaptam, hogy már nem rendelek többet –
háborodott fel ékes magyarsággal az amúgy szerb férfi. Beszélgetésünk
közben egy bringáját toló asszony ordított be az üzletbe: „Van már
annyi pénzed, még a migránsok pénze is kell?” A férfi csak nevetett,
mint mondta, megszokta.
– Múltkor egy húszéves
srác csuromvizesen, dideregve jött be hozzám, hagytam, hogy
megmelegedjen a kályhánál, a többieknek pedig fel szoktam tölteni a
telefonját. Engem úgy neveltek, hogy segítsek, akin tudok, ettől rossz
ember vagyok? – kérdezte a férfi, aki érthető módon nem vállalta az
arcát.
A helyiek a
menekültcsoportokban néha látnak egy-egy jól öltözött külföldit is, akik
látszólag koordinálják a többieket, róluk azt gyanítják, hogy
embercsempészek lehetnek.
A nyugalom
biztosítására az önkormányzat felbérelt egy biztonsági szolgálatot,
amely a nap 24 órájában figyeli a menekültek mozgását.
Az egykori magyarkanizsai vasútállomás, ma a menekültek tanyája/ Fotó: Varga Imre
A folyópart egykori
étterem során a menekültek mellett csak egy helybelit találtunk. Ő munka
után egy kis mólónál szokta kiszellőztetni a fejét.
– Korábban
rendszeresen összefutottam itt barátokkal, ők azonban már félnek erre
jönni – mesélte Muhi György (51). Szerinte a menekültek egyre
szemtelenebbek, de nem feltétlenül agresszívak, a helyiek inkább a
betegségektől tartanak, ugyanis az idegenek ápolatlanok, nem fürdenek.
– Régen szinte senki nem zárta a bejárati ajtót, most már mindenki –
tette hozzá György. A menekültek egy elhagyatott vasúti épületbe is
beköltöztek, ahol elképesztő higiéniai állapotok uralkodnak.
Szóba elegyedtünk néhányukkal, azt mondták, hogy Szíria háborús Idlib tartományából jöttek, és Hollandiába tartanak.
– Kétszer
próbálkoztunk a magyar határnál, sikertelenül. Azért élünk az erdőben,
mert nincs pénzünk panzióra – mondta Nour (29), aki telefonon naponta
beszél Törökországban élő családjával. Mint mondta, dolgozni akar
Európában.
– Nem akartunk harcolni, ezért jöttünk el, ha visszatérnénk, kivégeznének minket – fogalmazott tört angolsággal.
A menekültek döntő
többsége hazánkon keresztül menne Nyugatra, mert állítólag a román
határőrök éles lőszerrel lőnek és kutyát eresztenek rájuk. A helyiek
szerint azért torlódtak fel, mert a magyar oldalra sem jutnak át, az
egyetlen esélyük a folyó, de új élet helyett sokan a Tiszába vesznek.
A magyar határkerítésen nem tudnak átjutni a Nyugatra menekülők/ Fotó: Zsolnai Péter
Szerb tervek
A migrációs helyzet
kezelése nem a helyi önkormányzat feladata lenne, hanem a kormányé,
amely azt tervezi, hogy a menekültek települések közötti szétosztásával
tehermentesítené a határ menti városokat, falvakat. Alekszandar Vucsics
elnök már évekkel ezelőtt leszögezte, hogy Szerbia „nem lesz
migránsparkoló”, ugyanakkor önként részt venne menekültek európai
kvótarendszerben történő befogadásában.
Egyre többen a határnál
Az elmúlt héten 374
határátlépést akadályoztak meg a magyar rendőrök, ez toronymagasan a
legnagyobb szám idén. December hónapban is folyamatosan nőtt a
próbálkozók száma, három hét alatt 667 tiltott határátlépést hiúsítottak
meg az egyenruhások. Emellett közel 2300 embert tartóztattak fel és
kísértek vissza Szerbiába, 165 külföldi ellen pedig eljárást indítottak.
Mindent megpróbálnak, hogy átjussanak a határon
Mindent kipróbálnak, hogy átjussanak
Nemcsak a zöldhatáron
próbálkoznak a menekültek, hanem a hivatalos határátkelőknél is: a
napokban például egy török férfi egy német rendszámú autóval próbálta
meg átcsempészni Szerbiából Magyarországra két honfitársát, akik a
megtömött autó hátuljában, a csomagok alatt bújtak meg.
Forrás: Blikk.hu
2019. december 28.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése