„Jelentősen javítani kell a nemzeti kisebbségi jogok védelemét”

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló (196.)

December 11. – december 23.

Sakkban tartott közmédia

Tanja Fajon, az Európai parlament EU és Szerbia közötti Stabilizációs és Társulási Parlamenti Bizottságának az elnöke december 11-én találkozott a szerb ellenzéki pártok vezetőivel, akik az Európai Szocialisták Pártjának meghívására érkeztek Brüsszelbe.

Fajon a találkozón egyebek között rámutatott arra, hogy „Szerbiában a sajtószabadság alacsony szinten van”.[1] 

Dragana Milošević, tartományi  művelődési és tájékoztatási titkár, a média képviselőinek szervezett hagyományos, újév előtti (december 23-ai) fogadáson közölte: „Lényegében a jelenlegi tartományi hatalmi koalíció – mandátuma végéhez közeledve – elmondhatja magáról, hogy a mögöttünk álló három és fél év alatt nagy figyelmet fordított a média helyzetének javítására is, s ezt azzal az adattal támasztotta alá, miszerint az »új« kormány  megalakulása előtt 15 millió dinárt kapott a tartománytól a kisebbségi tájékoztatás, ma pedig 70 milliót hagynak jóvá évente”.[2]

– A tartományi kormány azt is biztosította négyéves mandátuma alatt, hogy nem kíván beleavatkozni a média szerkesztéspolitikájába, nem mi akarjuk meghatározni, mi jelenjen meg, s mi ne –fogalmazott a tájékoztatási titkár.[3]

A médiának évente „jóváhagyott” összeg növelése nem az egyedüli, és a még csak nem is a legfrontosabb tényező, amely befolyásolja/meghatározza a média helyzetét a Szerbiában. Legfőképpen pedig nem a sajtó szabadságát.

A kormány „nem akarja meghatározni, mi jelenjen meg, s mi ne”, de a támogatást tartományi kormány sem adja csak úgy. Ha a lapok iránti „igények”/„elvárások”/„kívánalmak” nem teljesülnek, akkor a donáció is elapadhat. Más szóval: a támogatás ára a hatalom és a párt iránti „alázat”, nem pedig a szakma iránt.[4]  

A magyar nyelvű kisebbségi, különösen pedig a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) által „alapított” Magyar Szó és a Hét Nap „mélyrepülésben van”.[5] A támogatásokkal a fekete-vörös-véemeszes hatalmi koalíció valójában sakkban tartja a közmédiát, köztük ezt a két – jobb sorsra érdemes – magyar nyelvű lapot is, mert tetemes anyagi juttatások nélkül bizony már megszűntek volna. Jól illusztrálják ezt az MNT 10. „rendes” ülésre készített gazdasági mutatók és az ezekkel kapcsolatos vita is.[6]

A magyar média szabadságáról mindaddig nem beszélhetünk, amíg a szerkesztőségek nem szabadulnak meg a Vajdasági Magyar Szövetség (Vučić Magyarjai Szövetsége) által vezérelt MNT befolyása alól és nem kezdenek el az újságírás szabályai szerint működni.

     

December 18.

„Jelentősen javítani kell a nemzeti kisebbségi jogok védelemét”

Jelentősen javítani kell a nemzeti kisebbségi jogok védelmét az országban, a szerbiai hatóságok törekvése mellett is – közölték Strasbourgban (Franciaország) az Európa Tanács (ET) székhelyén.[7] A közlemény a romák helyzetét „továbbra is riasztónak” nevezte.[8]

Az Európa Tanácsnak a nemzeti kisebbségvédelmi keretegyezmény[9] megvalósításáról kiadott sajtóközleménye szerint Szerbiában a törvényes keret szolid, a gyakorlatban azonban jelentős különbségek vannak a nemzeti kisebbségi jogok védelmében az ország egyes részei között.  – Az adatok hiányossága akadályozza a nemzeti a nemzeti kisebbségek védelmének munkáját, a részvételüket az állami hivatalokban pedig jelentősen javítani kell – áll a nemzetközi kisebbségvédelmi egyezmény alkalmazásáról szóló felmérésben.

A hatalom elsődleges feladata a nemzeti kisebbségek által lakott térségek gazdasági fellendítése, az infrastruktúra javítása és foglalkoztatási lehetőségek teremtése által. Ugyanakkor tovább kell javítani a helyzetet Vajdaságban, különösen a kultúrák közötti párbeszéd tekintetében – olvasható a közleményben.     

Az ET kiemeli továbbá, hogy fontos lépéseket kell tenni a különböző Szerbiában élő kisebbségek közötti interakció elmélyítésére. Rámutat, hogy a (községi – B. A.) nemzetiségi viszonyügyi tanácsok továbbra is nagyon alacsony szinten tevékenykednek és az illetékességeik korlátozottak. Utal arra, hogy független tanulmányt kell kidolgozni a tanácsok működéséről és az eredmények alapján általános stratégiát alkalmazni a nemzetiségi kapcsolatok felelevenítésére.   

Szükséges, hogy minél előbb létrejöjjön és alkalmazásba kerüljön az emberi jogokon alapuló adatgyűjtési keret a nemzeti kisebbségről – hangoztatja a közlemény. Kiemeli továbbá, hogy ez különösen fontos a 2021. áprilisi népszámlás előtt, amelyben a nemzeti kisebbségeknek tevékenyen részt kell venni. Felszólatja a hatóságokat, hogy a népszámlás előtt indítsanak tájékoztatási kampányt a nemzeti kisebbségekhez tartozók tudatának növelése érdekében a népszámláson való részvétel előnyeiről és a jogaikról. 

Habár, az adatok hiányossága miatt, nem lehet teljesen felmérni a nemzeti kisebbségek részvételét a közigazgatásban, ennek a képviseletnek az állandó hiánya észlelhető – áll a közleményben,   

Az ET közleménye szerint a nemzeti kisebbségek részvételét az államigazgatási szervekben jelentősen javítani kell. Kiemeli tovább, hogy az adminisztráció minden szintjén elegendő számú állami hivatalnokot kell biztosítani, akik beszélik a nemzeti kisebbségi nyelveket, azokon a területeken ahol a nemzeti kisebbségekhez tartozók hagyományosan élnek.

A nemzeti kisebbségekhez tartozókat tájékoztatni kell a jogukról, hogy használhatják a nyelvüket az állami hivatalokkal való kapcsolatokban. Az oktatási rendszernek garantálni kell a nemzeti kisebbségek számára a nyelvi jogokat és a szegregáció minden formájának megszüntetését, ugyanakkor biztosítani kell a szerb nyelv megfelelő szintű ismeretét, hogy mindenki számára egyformán hozzáférhető legyen a felsőoktatás és a munkaerőpiac – írja a közleményben.

Az ET jelentése a szerb hatalmi szervektől kapott és más írásos forrásokból szerzett  adatokon, valamint a 2019. márciusában  Bujanovacon, Nišben, Petrovac na Malvin, Kostolacon, Újvidéken és Belgrádban tett látogatáson  alapul.[10]  

Az ET közleményéből is nyilvánvaló,  mennyire mond igazat a magyar külügyminiszter, milyen köze van annak a valósághoz, amikor azt  állítja, hogy „Szerbia nem csak az európai elvárásoknak megfelelő jogokat biztosít a magyar nemzeti közösségnek, hanem annál jóval többet is”.[11] 

BOZÓKI Antal

Újvidék, 2019. december 28.

---

[1] mh: A sajtószabadság alacsony szinten van. Magyar Szó, 2019. december 13. 4.
[2] v-ár: Több figyelmet kap a média. Magyar Szó, 2019. december 24. 1.
[3] Uo.
[4] Erről bővebben A támogatás ára az „alázat”? c. írásomban. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=10873, 2018. február 14.
http://delhir.info/2018/02/14/tamogatas-ara-az-alazat-magyar-szo-esete/, 2018. február 14. és http://hu.autonomija.info/bozoki-antal-a-tamogatas-ara-az-alazat/, 2018. február 14.
[5] Bővebben lásd a Mengyán: A Magyar Szó és a Hét Nap „mélyrepülésben van” c. írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=12172, 2019. december 8.
[6] Uo. Lásd még A Magyar Szó kálváriája folytatódik… c. írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=11771, 2019. május 23.
[7] Nikola Radišić: Savet Evrope: Manjinska prava u Srbiji moraju se značajno popraviti [Szerbiában a kisebbségi jogokat jelentősen javítani kell]. http://rs.n1info.com/Vesti/a553497/Savet-Evrope-Manjinska-prava-u-Srbiji-moraju-se-znacajno-popraviti.html1, 2019. december 18. [13.43], és Tanjug. Még sok a javítani való a szerbiai kisebbségi jogvédelemben. http://rtv.rs/hu/t%C3%A1rsadalom/m%C3%A9g-sok-a-jav%C3%ADtani-val%C3%B3-a-szerbiai-kisebbs%C3%A9gi-jogv%C3%A9delemben_1077299.html, 2019. december 18. [12:53]
[8] Council of Europe. Serbia: Roma situation still alarming [Szerbia a romák helyzete még mindig riasztó] https://www.coe.int/en/web/portal/-/despite-serbian-authorities-efforts-protection-of-minority-rights-needs-to-be-significantly-improved-roma-situation-still-alarming
[9] Keretegyezmény a Nemzeti Kisebbségek Védelméről. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99900034.TV
[10] Lásd a 7-es alatt.
[11] Belgrádban egyeztetett Szijjártó Péter. https://pannonrtv.com/rovatok/politika/belgradban-egyeztetett-szijjarto-peter-video, 2016. november 17. [18:12]