Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló
(193.)
December
9.
Szerbiában
nem tartják tiszteletben az emberi jogokat!
December 10., az emberi jogok napja alkalmából
Belgrádban bemutatták „Az emberi jogok a szerbiai polgárok szemében” közvélemény-kutatás
eredményeit.
A kutatást az Belgrádi Emberi Jogi Központ
(Beogradski centar za ljudska prava),[1] az
Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) szerbiai emberi jogi csapata (Tim Ujedinjenih nacija za ljudska prava u Srbiji)[2] és
az Ipsos Strategic Marketing[3]
együttműködésben végezték.[4]
– A vizsgálat nagyon figyelmeztető
eredményeket adott, amikor a polgárok általános benyomásáról van szó, nem csak arról,
hogy az országban milyen mértékben tarják tiszteletben az emberi jogokat, de
arról is, hogy mennyire ismerik a jogaikat és azok védelmének formáit.
Maga a tény, hogy a polgárok 63
százaléka úgy tartja, hogy Szerbiában nagyobb vagy kisebb mértékben nem tartják
tiszteletben az emberi jogokat, azt mutatja, hogy Szerbia olyan ország, amelyben
a polgárok azt érzékelik, hogy az emberi jogokat gyakran megsértik. A polgárok
nagy száma úgy véli, hogy az állami hivatalok, amelyeknek az alapvető feladata
az emberi jogok védelme, az ügyészségek és a bíróságok, a munkájukban nem
önállóak és függetlenek, valamint hogy az eljárások, amelyben megvédhetik a jogaikat,
indokolatlanul sokáig tartanak. A jogvédelem ezzel értelmét veszíti és a
polgárok bizalmatlanságát váltja ki az állami hivatalok iránt, amelyeknek az
alapvető illetékessége az emberi jogok védelme.
Hogy az emberi jogok intézményes
védelme és hirdetése az emberek tudatában nem jut el a társadalom minden
rétegéig, támasztja alá az adat, hogy a polgárok 72 százaléka nem tudott megnevezni
egyetlen független, az emberi jogok védelmével foglalkozó intézményt sem, például
még a Polgári Jogvédőt sem.
Amikor a konkrét jogokról van szó, a
polgárok szerint a legjobban veszélyeztetetett jogok a munkára való jog és a véleménynyilvánítás
szabadsága/a sajtóban. Azoknak a polgároknak,
akiknek az utóbbi 10 évben megsértették a jogaikat, majdnem 30 százaléka azt
válaszolta, hogy munkajogról volt szó. Különösen aggasztó, hogy a polgároknak
csak a 29 százaléka szerint vannak Szerbiában független médiák, míg a
megkérdezettek 74 százaléka úgy tartja, hogy a sajtóban cenzúra van.
Az eredmények azt mutatják, hogy a polgárok
jelentős meg nem értést mutat az egyes csoportok jogai iránt. Így, a
megkérdezettek álláspontja nagyon eltérő a nők társadalmi helyzete és
részvétele iránt a társadalomban valamint a közéletben. A nemzeti kisebbségek
jogaival kapcsolatban, a kutatásban részvevők 64 százaléka úgy tartja, hogy a külön
jogaikat tiszteletben tartják, de 54 százalékuk nem tudott megemlíteni egyetlen
jogot sem, amely a nemzeti kisebbségek számára biztosítja az önazonosságuk és
kulturális másságuk megőrzését a Szerb Köztársaságban.
Szerbia polgárai ebben a pillanatban úgy
érzik, hogy a saját és a társadalom más tagjainak jogai nem eléggé védettek. Úgyszintén
fontos figyelembe venni, hogy a jogokról való tudat bizonyos mértékben alacsony
fokon van, ami további tevékenységre való felhívást jelent – áll egyebek között a közvélemény
kutatás bemutatásról készült közleményben.[5]
A vajdasági magyar sajtóban nem láttam egyetlen
írást sem, amelyik ennek a kutatásnak az eredményeivel foglalkozott volna!?
December
10.
Emberi joggá
vált a határsértés?
– Nem lenne szabad, hogy emberi jog
legyen a határsértés – nyilatkozta egyebek mellett a Szabadkai Magyar Rádió (SZMR)
„Napindító” című műsorában Pásztor István,
a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC) elnöke (aki a Tartományi Képviselőház
elnöke is – B.A.), annak kapcsán, hogy ismét nagy számban vannak migránsok a
magyar határ közelében.[6] (A
Pannon RTV hírének címében Pásztor megfogalmazása így alakult: „Szinte már emberi
joggá vált a határsértés”.[7])
– Voltak idők, amikor nem lehetett csak
úgy, papírok nélkül, illegálisan átlépni az országhatárokat, hiszen a
határvédelmi szervek erőteljesebben intézkedhettek a határsértőkkel szemben.
Innen jutottunk el oda, hogy az állami szuverenitás megsértése emberi joggá
emelkedett – fogalmazott a VMSZ elnöke. Hozzátette: itt nincs szó
idegengyűlöletről, mert segítenek annak, aki rászorul, de az itt élők
biztonsága a legfontosabb.
Mint kifejtette, erőteljesebben kellene
védeni és le kellene zárni Szerbia déli határát, és el kellene kezdeni
felszámolni az embercsempész-hálózatot, nemcsak az országban, hanem egész
Európában. Megjegyezte, meg kellene nézni, ki tud bejönni Szerbiába, hiszen
azok, akik erre rászorulnak, nagy valószínűséggel már máshol, például
Görögország területén mentelmi jogot kellett volna, hogy kapjanak.[8]
A VMSZ/BMC elnöke gyakran nyilatkozik (nem
csak) a SZMR említett műsorában – mintegy Orbán
Viktor Magyar Miniszterelnököt másolva, aki a Kossuth Rádió „Jó reggelt
Magyarország” c. műsorában szólal meg rendszeresen.[9]
Nincsen nekem ezzel éppen semmi gondom.
Fel sem figyeltem volna a nyilatkozatára, ha az nem az emberi jogok napján
hangzik el, és ha nem tartalmazna több fogalomzavart és értelmetlenséget is.
A határsértés – a Magyar Értelmező
Kéziszótár[10]
szerint – „az államhatárra vonatkozó felségjogok megsértése”, magyarán tiltott,
vagyis illegális határátlépés. Ezt a világ országaiban – ismereteim szerint, ha
időközben nem történt változás – szabálysértésként vagy bűncselekményként kezelik.
Magyarország – a déli határa teljes
hosszában – „határőrizeti célú” kerítést épített. 2015. szeptember 15-től „letartóztatás
és kiutasítás várhat a határsértőkre”.[11]
Szerbiában (a Btk. 350/1 szakaszába
ütköző – tiltott határátlépés) bűncselekményt követ el és egy évig terjedő
börtönbüntetéssel büntethető „aki előírásos engedély nélkül, fegyveresen, vagy
erőszak alkalmazásával átlépi vagy megkísérli átlépni Szerbia határát”.[12]
Pásztor állításával ellentétben, ma sem
lehet, mint ahogy korábban sem, „úgy, papírok nélkül, illegálisan átlépni az
országhatárokat” és a határszervek továbbra is „erőteljesebben” intézkednek a
hátsértőkkel szemben. Ezt minden kiutazásra jelentkező polgár is
tudja.
A „szuverenitást” az értelmező szótár
„az állami önrendelkezési jog (érvényesítése), teljes állami függetlenségként”[13]
határozza meg. Ennek (a nemzetközi közjogi) fogalomnak a lényege, „amelyből a
belső joghatóság sérthetetlensége következik, az államok függetlensége”.[14] Ebből
is látszik, hogy lényegi különbség van a „határsértés” és a „szuverenitás
megsértése” között. Pásztornak ezt – a képzettségére nézve – jogászként illene
megkülönböztetni.
Pásztor nyilatkozatából nem derül ki, mit
is jelent a „jog a határsértésre”, a „szuverenitás megsértésére? Mi a „határsértésben”,
„az állami szuverenitás megsértésében” az emberi jog? Mikor vált a határsértés,
az állami szuverenitás megsértése emberi joggá? Szabálysértés vagy bűncselekmény
elkövetése emberi jog lenne? Aligha. Ez egyszerűen nem felel meg a valóságnak.
Hacsak Pásztor nem alkotott/kreált valamilyen új emberi jogo(ka)t.
Ha emberi joggá vált volna a
határsértés, ez azt jelentené, hogy mindenki szabadon sétálhatna az
(ország)határokon át. Lehet, hogy ez egyszer majd mindenütt úgy lesz, de egyelőre
azonban csak az Európai Unió országainak polgárai számára vált lehetővé, hogy szabadon járhatnak
át az országhatárokon.
A SZMR-nek nyilatkozva a kétszeres elnök
kifejtette még, hogy „erőteljesebben kellene védeni és le kellene zárni Szerbia
déli határát, és el kellene kezdeni felszámolni az embercsempész-hálózatot,
nemcsak az országban, hanem egész Európában”.
Amikor Pásztor ezt magyar nyelven elmondta
a Szabadkai Magyar Rádióban, akkor azt gondolta, hogy ez eljut a szerb hatalmi
szervekhez is? Nem-e inkább Aleksandar
Vučić szerb elnöknek, a (párt)koalíciós partnerének kellene ezt javasolnia?
A Pásztor-nyilatkozatban elhangzott „mentelmi
jogot” is (a példaként felhozott Görögországban, de bárhol másutt a világban)
meg kell különböztetni a „menekült jogtól”.
A mentelmi jog a belső jogrend
intézménye és többnyire a parlamenti képviselők „törvényben szabályozott
sérthetetlenségét jelenti”.[15]
Más szóval: köze nincsen a menekültekhez, akik – a nemzetközi jog alapján –
menekültjogot/-státust élvezhetnek (ha ezt az érintett ország biztosítja
számukra). Ennek pedig a „célja az üldöztetés elől menekülő menedékkérők és az elismert
menekültek védelme”.[16]
Habár a „szó elrepül, az írás megmarad”
(verba volant, scripta manent) – tartja a latin mondás, mégsem illik, hogy egy
pártelnök „mondjon valamit” és annak ne legyen semmilyen kommentárja. Ezt
(mármint a kommentárt) a jelenlegi magyar médiától azonban túlzás lenne
elvárni. Vagy Pásztor mondhat, amit csak akar? Úgy van, ahogy ő mondja, vagy senki
oda se figyel? A nyilatkozatokra, interjúkra nem kellene inkább jobban felkészülni?
BOZÓKI Antal
Újvidék, 2019. december 16.
[1] Beogradski centar za ljudska prava. http://www.bgcentar.org.rs/o-nama/
[2] https://www.rs.undp.org/content/serbia/sr/home/about-us/undp-and-the-un.html
[3] https://www.ipsos.com/sr-rs
[4] Predstavljeno istraživanje: Ljudska prava u očima građana i građanki Srbije [Bemutatták a kutatást: Az emberi jogok Szerbia polgárai szemében]. http://www.bgcentar.org.rs/predstavljeno-istrazivanje-ljudska-prava-u-ocima-gradana-i-gradanki-srbije/. 2019. december 9., és D. Jovanović: Samo trećina smatra da se u Srbiji poštuju ljudska prava [Csak az egyharmad véli, hogy Szerbiában tiszteletben tartják az emberi jogokat]. Danas, 2019. december 12. 8.
[5] Predstavljeno istraživanje, a 2-es alatt.
[6] Emberi joggá vált a határsértés.
https://www.magyarszo.rs/hu/4167/kozelet_politika/212310/P%C3%A1sztor-Istv%C3%A1n-Emberi-jogg%C3%A1-v%C3%A1lt-a-hat%C3%A1rs%C3%A9rt%C3%A9s.htm, 2019. december 10. 09:30 >> 2019. december 11. 23:34,
[7] Pásztor István: Szinte már emberi joggá vált a határsértés. https://pannonrtv.com/rovatok/tarsadalom/pasztor-istvan-szinte-mar-emberi-jogga-valt-hatarsertes, 2019. december 10. 12:14 és 17:22
[8] Lásd a 6-os alatti írást.
[9] Miniszterelnöki interjúk. https://mediaklikk.hu/miniszterelnoki-interjuk/
[10] Akadémiai Kiadó. Budapest, 200. 524, vagy határsértés, Arcanum, https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-ertelmezo-szotara-1BE8B/h-2E554/hatarsertes-2F80C/
[11] Lándori Tamás: Szeptember 15-től letartóztatás és kiutasítás várhat a határsértőkre – enyhül a nyomás? https://jog.mandiner.hu/cikk/20150909_letartoztatas_es_kiutasitas_var_a_deli_hatarsertokre_szeptember_15-tol_uj_vilag_menekultek_migransok, 2015. szeptember 9. 14:02
[12] BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYV. Az SZK Hivatalos Közlönye, 85/2005., 88/2005.- jav., 107/2005.- jav., 72/2009., 111/2009., 121/2012., 104/2013. és 108/2014. szám. http://www.mnt.org.rs/dokumentum/torvenyek-es-egyeb-jogi-dokumentumok-magyar-nyelven
[13] Lásd a 3-as alatt, 1318.
[14] Kardos Gábor: Az államok szuverén egyenlősége. 3. A szuverenitástól a szuverén egyenlőségig (9). https://ijoten.hu/szocikk/az-allamok-szuveren-egyenlosege
[15] Mentelmi jog. https://hu.wikipedia.org/wiki/Mentelmi_jog
[16] UNHCR. Magyarország. Nemzetközi menekültjog. https://www.unhcr.org/hu/60-huinformacioforrasokjogi-dokumentumoknemzetkozi-menekultjog-html.html, 2016. december 18.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése