Magyarországon a szélerőművek bezárását fontolgatják

Magyarországon is sok vállalkozó fantáziaműködését indította be a szélerőművek építése. Hogy miért számított kitűnő üzletnek, az kiderül az alábbi példából: a szélerőmű-létesítési engedélyekért tapasztalt nagy keresletet az magyarázta, hogy egy 2 megawattos szélturbina évente mintegy 100 millió forint bevételt hozott. Az ebből nyert áramot pedig a helyi szolgáltató vagy a Magyar Villamos Művek köteles volt a törvényben rögzített áron átvenni, ez az ár pedig majdnem a duplája volt a hazai erőművek átlagárának. Ezért aztán a 2016. szeptember 15-én megjelent kormányrendelet olyan feltételrendszert írt elő, amely a beépítésre szánt területtől mért legalább 12 km-es védőtávolságot határoz meg. Ez az országban gyakorlatilag lehetetlenné teszi új szélfarm létesítését a sűrű településhálózat miatt. A legkorszerűbb szélerőmű típus telepítését sem teszi lehetővé az új jogi szabályozás mind teljesítményre, mind magasságra vonatkozó korlátozása. Magyarországon 2010 óta már nem is épültek szélparkok. Amíg viszont igen, addig a létesítésüket a Magyar Energiai Hivatal engedélyezte. 2011-ig 37 szélerőművet helyeztek üzembe összesen 172 toronnyal, 329 325 KW beépített teljesítménnyel. A legtöbb szélerőmű az ország északnyugati részén, Komárom és Mosonmagyaróvár környékén található, de van például a Tési-fennsíkon is, Csetény és Szápár térségében. Olyannyira nem számolnak új kapacitásokkal, hogy a már üzemelőknek is a bezárását fontolgatják. A szélerőművek egyébként megoldható élettartam- hosszabbítása sincs napirenden, így a kormány előzetes terve szerint 2025-re 98,7, 2027-re 50 MW-ra olvad, 2030-ra pedig teljesen eltűnik a magyarországi szélenergia-kapacitás.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal szerint a magyar szélturbinák 2015. évi kihasználtsága 23,3 százalékos volt. Az időjárásfüggő szélerőművek esetében nagyon nehéz előre tervezni, hogy mennyi energiát állítanak majd elő. Éppen ezért a kormányzat a napelemeket, a geotermális, hőszivattyús és helyi biomassza alapú megoldásokat részesíti előnyben.

A régi jogosultságok lejárásával és az egyre drágább karbantartással a szélerőművek gazdaságos továbbüzemelése egyelőre kétséges. Emellett komoly gondot jelenthet még a szélerőművek végleges leállítása is, amelynek vonzataival a telepítőik nem számoltak.

A szélturbinák telepítése

A szélturbinák nem csak teljesítményeikben, hanem méreteikben is monumentálisak.

– Egy torony 105 méter magas, vagyis egy 40 emeletes háznak a mérete. Egy lapát hossza 45 méter, a három lapát átmérője 90 méter, olyan, mintha a lapátok között egy 10 emeletes ház forogna a tengelye körül. Egy lapát súlya tíz tonna. El lehet képzelni, micsoda erő kell ott fenn, hogy megtartsa a lapátokat, hiszen 30 tonna kering ott fent körbe-körbe. Körülbelül 4m/s vagyis 13 km/h sebességű szél kell ahhoz, hogy elinduljanak a turbinák – mondta Lendvai Péter, az Euro Green Energy ügyvezetője.

Minden toronyhoz 3,5-5 m széles, salak vagy kőzúzalékos út vezet. A csatlakozó elektromos hálózatot többnyire földkábelben vezetik a meglévő úthálózat melletti alállomásig, onnan pedig összegyűjtve az országos hálózathoz csatlakozik.

A szélerőművek telepítése igen komplex és terület specifikus feladat. A projekt megvalósításának bonyolult folyamata során műszaki, gazdasági, környezetvédelmi, valamint táj- és természetvédelmi szempontokat egyaránt figyelembe kell venni. A helyszín kiválasztásakor a szélenergia-hasznosítás szempontjain kívül (szélsebesség, szélárnyék) alapvető fontosságú a terület környezeti, természeti adottságainak, érzékenységének a vizsgálata, a létesítmény befogadása szempontjából (pl.: táji adottságok, természeti értékek, lakott területtől való távolság, egyéb védőtávolságok, stb.). Meg kell vizsgálni, hogy a kiválasztott terület építési szabályozási övezeti besorolása lehetővé teszi-e szélerőmű telepítését. Az övezeti besorolást a helyi önkormányzat által elfogadott településrendezési terv határozza meg.

Nagyon fontos, hogy a lakosság tájékoztatást kapjon a telepítendő szélturbina, vagy szélfarm műszaki, technikai, környezetvédelmi, természetvédelmi vonatkozásairól és arról, hogy milyen előnye, illetve hátránya származik a településnek abból, ha a létesítmény megépül. A szélerőművek környezetvédelmi engedélyezési eljárása a beruházó kezdeményezésére, az előzetes környezeti hatástanulmány benyújtásával indul. A környezet-védelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségnek megvan a lehetősége arra, hogy előírja a megvizsgálandó szempontokat.

Káros hatások

A szélerőművek nem tájba illeszthetők. Messziről látszanak – meghatározott domborzati adottságok mellett akár 20 km-ről is. Növényzettel gyakorlatilag nem takarhatók el – ez alól legfeljebb a transzformátorház lehet kivétel –, vizuális hatásuk azonban megfelelő elhelyezéssel elviselhetővé tehető, illetve csökkenthető. Domináns tájalkotó elemmé válnak, ezáltal a tájkép – korábbi jellegétől függetlenül – „művi” jellegűvé válik. Magyarországon az elhelyezés számos területen nem kívánatos, hiszen sűrűn lakott a terület, illetve számos természeti, táji értékkel rendelkezik.

A szakirodalom három potenciális veszélyforrást jelöl meg, amelyekkel a szélerőmű-telepek a madarakat veszélyeztetik: ütközések által okozott halálozás; zavaró hatás, amellyel a madarak a természetes vándorlási útvonalak megváltoztatására kényszerülnek és élőhely-vesztés.

A munkagépek mozgása, illetve az utak kialakítása ezen kívül talajszerkezet-romlást (tömörödést) vonhat maga után, valamint zöldkárok is jelentkezhetnek, ezért célszerű a munkálatokat a vegetációs időn kívül elvégezni.  A terület-igénybevétel során figyelemmel kell lenni a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény előírásaira. A széltornyok területét a művelésből ki kell vonni, ezért a gyengébb minőségű földterület igénybe vételét célszerű előtérbe helyezni. Nagyobb szélerőmű-telep esetében a földterület nagy része éppúgy művelhető, mint azelőtt.

Az infrahangok létezéséről nem régóta vannak ismeretek. Infrahangnak az emberi hallótartomány alatti hangokat nevezzük. Az emberi hallótartomány 20-20 000 Hz közötti. A 20 Hz alatti infrahangok zajhatása 190 dB(IL) fölött nagyon veszélyes, 130 dB(IL) alatti értékeknél egészségkárosító hatása nincs. Az infrahangok huzamosabb idő alatt fáradtságérzetet, szédülést, hányingert és egyéb (légzési, szívzavarok) zavarokat okozhatnak. Magyarországon szélerőművek esetében még ilyen mérések nem történtek. A külföldi szakirodalom szerint szélerőművektől 600 m-re az infrahangok már alig érzékelhetőek 63 dB(IL).

Tájrehabilitációs szempontok

A tájrehabilitáció a felépített szélerőművek teljes leszerelését jelenti, amelyek elszállításáról, elhelyezéséről, hulladékként való kezeléséről, illetve újrafelhasználásáról gondoskodni kell. A betonalap eltávolítása után a megmaradt gödröt és annak környékét az eredeti állapotnak megfelelően kell visszaállítani. A terveknek tartalmazniuk kell az utak, a transzformátorházak teljes felszámolását, ha szükséges, a talaj termőföldrétegének helyreállításával együtt. Mindkét fázishoz tájrehabilitációs tervet javasolt készíteni. A tájrehabilitációs tervek az engedélyezési terv részét képezik.

Lejegyezte: Szabó Angéla
(A Szélerőmű Bőnyben című videó és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Természetvédelmi Hivatala által megjelentetett Szélenergia és természetvédelem című kiadvány nyomán)