A vitát követő csütörtöki szavazáson 446 szavazattal, 178 ellenében, és 41 tartózkodás mellett fogadta el az EP a nem kötelező érvényű határozatot. Ez azt jelenti, hogy a plenáris szavazáson összesen 665 képviselő vett részt, 41-en tartózkodtak. A döntés több dolgot is jelent:
- Kimondta az EP, hogy mindkét tagállamban a 7-es cikk szerinti jogállamisági eljárás elindítása óta tovább romlott a jogállamiság helyzete
- Az EP többek között az igazságszolgáltatás függetlensége, a szólásszabadság, a korrupció, a kisebbségek jogai, valamint a bevándorlók és menekültek helyzete miatt fejezte ki aggodalmát.
- Újra szorgalmazza az EP, hogy az ilyen és hasonló problémák miatt össze kell kötni a jogállamiság tiszteletben tartását az EU-pénzek kifizetésével
- Felszólították az Európai Tanácsot, hogy másfél év után most már végre tegyenek hathatós lépéseket a két ország ellen zajló 7-es cikk szerinti eljárásban (legyenek tematikus meghallgatások, majd vigyék döntésre a dolgot, azaz fogalmazzanak meg ajánlásokat a két ország irányába és szabjanak ezekhez határidőt is). A magyar ügyben azt is szorgalmazzák, hogy vonják be az EP-t is a folyamatba, hiszen azt az eljárást 2018 őszén az EP indította (a lengyelekkel szembeni eljárást viszont az Európai Bizottság).
- A magyar kormánypártot, a Fideszt is soraiban tudó Európai Néppárt jelentős számú képviselője is mellé állt az indítványnak. Ez nem meglepetés: már szerda este úgy döntött a párt vezetése, hogy a frakciófegyelem jegyében meg kell azt szavazni. Ez tehát erős jelzés a magyar kormánypártnak, hogy ha nem változtat az irányvonalán, akkor a párt vezetése jobbnak látja, ha a Fidesz más pártcsoportban folytatja a munkáját.
Címlapkép forrása: Philipp von Ditfurth/picture alliance via Getty Images
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése