Közelednek vagy távolodnak egymástól a nemzeti közösségek?
Erisz szabadkai almája?
A szabadkai városi képviselő-testület
május 28-ai ülésén, a Nágel János
vezette Vajdasági Magyar Szövetség (amit Vučič Magyarjai Szövetségnek is
neveznek) képviselőcsoportja és a Szabadka Polgári Mozgalom
képviselői (SZPM) is megszavazták a határozatot, miszerint a város területén szobrot
emelnek Petar I. Karađorđević szerb királynak, Bíró Károlynak, Szabadka egykori
polgármesterének, és Ivan Antunović katolikus püspöknek.[1]
Történt mindez pontosan egy héttel a
trianoni békediktátum 100 évfordulója előtt.
A
határozat legalább olyan nagy felháborodást kavart a magyar közösségben, mint amikor
a VMSZ képviselői 2018. június 19-én megszavazták a tartományi képviselőházi
határozatot, miszerint Vajdaság napjaként ünneplik november 25-ét, amikor
1918-ban Szerbiához csatolták a Délvidéket.[2]
Pásztor István, a VMSZ elnöke a Szabadkai Magyar
Rádió „vendégeként” május 26-án „arról is beszélt, hogy csütörtökön (május
28-án – B. A.) a szabadkai Városi Képviselő-testület három szobor
felállításáról dönt, amelyek véleménye szerint az egymásra való odafigyelés
jelképei lesznek. I. Péter néhai szerb király, Ivan Antunović egykori bunyevác
katolikus püspök és Bíró Károly, Szabadka valamikori polgármestere is szobrot kaphat
a városban” – jelezte a pártelnök.[3] Ekkor már tudni lehetett,
hogy a szoborállítás (el)döntött dolog.
Az
ifjabbik Pásztor (Bálint), a családi párt alelnöke, május
28-án csak a Bíró Károly szobor fontosságáról beszélt a Pannon RTV-nek
nyilatkozva, mivelhogy „az ő idejében vált szecessziós fellegvárrá Szabadka”.[4]
A Bogdan Laban, a Szerb Haladó Párt (SZHP) ellentmondásos polgármesterének javaslatára[5] készülő, a Délvidéket elfoglaló, „balkáni
mészáros”[6] néven elhíresült Petar
Karađorđević szerb király magyarságot irritáló szobráról – „akinek egyébként
semmi köze nem volt Szabadkához, még csak nem is járt ott”[7] – a Pásztorok mélyen
hallgattak, mint ahogyan a szoborállítás egyéb körülményeiről is.
|
Trianon 100 fényében egy Péter király szobornak Szabadkán egészen más
politikai üzenete van, mint azt egyesek magyarázzák. Ennek megszavazását nem
lehet „elmaszatolni” vagy „kompenzálni” Bíró Károly szobrával mert ez
ugyanolyan, mint a 1918. november 25. megszavazása ünnepnek. Ez a felelősség
alól Maglai Jenőt és csapatát sem menthetjük fel (Szabadka Polgári Mozgalma),
hiszen ők is rászavaztak.
Csonka Áron
https://hu-hu.facebook.com/csonkaaron,
2020. május 31.
|
Az
eseménnyel kapcsolatosan a magyar nyelvű sajtóban nem lehetett kritikus
hangokat találni.
A Magyar Szó Három új
köztéri szobrot kap Szabadka c. – kommentár nélküli – írásban számol be a
szabadkai képviselő-testület üléséről. Ebből megtudjuk, hogy Nágel János, a VMSZ frakcióvezetője a
médiának kifejtette: „számukra a három szobor egy időben történő felállítása a
nemzetek közötti együttélés legjobb példája”.
– A VMSZ
mindhárom határozatot támogatta, mert úgy gondoljuk, hogy a szobrok egyszerre
történő felállításával azt az üzenetet közvetítjük a polgárok felé, hogy az itt
élő nemzetek mindegyikének joga van arra, hogy emléket állítson saját
történelmi személyiségeinek, és úgy érzem, ez hozzájárul az itt élő nemzetek
közeledéséhez is – fogalmazott Nágel.[8]
Veljko Vojnić, a Szerb Haladó Párt képviselőcsoportjának tagja, a városi
képviselő-testület alelnöke az újságíróknak elmondta, hogy „I. Petar
Karađorđević szobrának felállítása a helyi önkormányzat egyik legnagyobb
sikere”, és úgy gondolja, hogy „Péter királynak minden szerbiai városban
szobrot kellene állítani”.[9]
Mirko Bajić, A Bácskai Bunyevácok Szövetségének
képviselője, ugyancsak „az elmúlt négy év legnagyobb sikerének tartja a szobrok
egy időben való felállítását”.[10]
Szabadka Polgári
Mozgalmának (SZPM) képviselői is támogatták a szoborállításokat. A felelősség
alól az sem menti őket, hogy felhívták a figyelmet: A régi, ledöntött szobrokat
is újra vissza kellene helyezni, „elsősorban
Sissi császárnő szobrát, aki magyar és horvát királynő is volt. A mellszobra a
vasútállomás melletti parkban volt. Ez is eltűnt azokban a viharos, 1918 körüli
időkben” – mondta Miroslav
Milojević, a SZPM önkormányzati frakcióvezető-helyettese.[11]
A
Vajdaság Ma internetes hírportál Három új szobrot kap Szabadka címmel röviden tudósított
az eseményről, bizonyára a képviselőház anyaga alapján, megjegyezve, hogy „a
szobrok felállítását támogatta az ellenzék is”.[12] A Szabad Magyar Szó
közéleti portálon viszont nem találni írást az ominózus szabadkai
képviselő-testületi ülésről.
A
Délhír portál illusztrációja
A Délhír
portálnak a Karađorđevićeket történelmi szempontból részletesen is
bemutató írásból aztán olyan „háttér információkat” is megtudunk, amelyekről a
többi magyar nyelvű média nem tájékoztatott:
1.)
I. Petar Karađorđević király
szobrának csak a
talapzata 5 méter magas lesz, amely gránitból fog készülni, 18 millió 800 ezer dinárba (kb. 160 ezer euróba!) kerül, amit a városi költségvetésből
fizetnek, ugyanis „ennek a határozatnak a
megvalósítására szükséges eszközök Szabadka város 2020. évi költségvetéséről
szóló határozattal biztosítva vannak”.[13]
2.) Bíró Károly szobrának felállítását – a
„kölcsönösség”, vagyis a „valamit valamiért jegyében” – a VMSZ Bíró Károly
Alapítványa kérelmezte.
Az
írásból az kitűnik, hogy baj van a „kölcsönösséggel”/viszonossággal is, hiszen „nem
Bíró Károlynak, hanem valamelyik magyar államfőnek – például Szent Istvánunknak
– kellene egy ugyanakkora összeggel, ugyanakkora méretben, gránittalapzaton
álló egész alakos bronzszobrot állítani a város központjában, mint amilyet
Karađorđević Péter király kap, hogy mindenki láthassa”. A portál kiemeli: „Bíró
Károly kétségtelenül megérdemli, hogy szobrot kapjon, hiszen erős kötődése volt
a városhoz, élete során ’letett valamit az asztalra’, nem is akármit”.
3.) Szabadka
város a költségvetésből „egy dinárt sem ad a Péter-szobornál sokkal-sokkal
szegényebb, olcsóbb és kisebb, talapzat nélküli Bíró-szobor elkészítésének
költségbe, amelyet a VMSZ-es alapítvány önerőből fog megoldani, feltehetőleg a
magyar állami támogatással”, mivel „ennek a határozatnak a megvalósítására nem
szükséges költségvetési eszközöket biztosítani”.[14]
A
„kölcsönösség” és az „egyenjogúság” „abszolút és hamis formula arra, hogy így,
ezen az úton adják be a gyanútlan magyaroknak a keserű pirulát, hogy elkábulva
nyeljük le a rezsim nagy műgonddal kiagyalt kásáját, méghozzá történelmünk
legnagyobb tragédiájának 100. évfordulóján – olvasható a portálon. Arról nem is szólva, hogy a 160 ezer eurót okosabb és hasznosabb célokra is el lehetett volna
költeni, az amúgy is leszegényedett polgárok javára.
4.) Ugyancsak
hamis Pásztor Bálint állítása, miszerint a „város méltó emléket állít Bíró Károly polgármesternek”. Szabadka város csak Péter szerb
királynak állít szobrot, Bíró Károlynak egy pártalapítvány, a Bíró Károly
Alapítvány állít emléket, míg Ivan Antunović püspöknek az Ivan
Antunović Katolikus Társaság. Az utóbbi kettő önköltségből, a városi tanács, a
Községközi Műemlékvédelmi Intézet, a művelődési minisztérium és a városi
képviselő-testületet jóváhagyásával készülhet.
A
magyar előjelű pártok közül egyedül a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) ítélte el, hogy
I. Péter szerb királynak Szabadkán szobrot emeljenek. Közleményében
„nemzetárulásnak” és „szolgalelkűségnek” nevezte, hogy a VMSZ és a MM
megszavazta az erről szóló határozatot.[15]
– A VMDK ezt a cselekedetet rossz politikai üzenetnek ítéli meg,
hiszen az erről szóló döntés pont a trianoni békediktátum 100-ik évfordulója
előtt egy héttel került elfogadásra és a szobor Magyarország Szabadkai
Főkonzulátusának közvetlen közelében lesz („a Jadran épületénél, a vasútállomás
mellett”).[16]
Ha mindezt figyelembe vesszük (a döntés időzítése, a szobor
kijelölt helyszíne, nagysága és a jelentős mennyiségű városi költségvetési
eszközökből tör ténő pénzelése) akkor e tény különösen aggasztó és
politikailag felelőtlen, mert ezt egyesek akár szándékos provokációnak is minősíthetnék. Ráadásul mindez akkor és abban a
pillanatban történik, amikor a hivatalos politika a két ország „virágzó
kapcsolatairól” beszél – áll egyebek mellett a VMDK közleményében.[17]
A közleményt a Délhír[18]
és a Szabad Magyar Szó[19]
közölte, a Magyar Szó, a Vajdaság Ma és a Vajdasági RTV viszont nem. Az, hogy
az ellenzéki magyar párt álláspontját még közlemény formájában sem ismertették,
nem csak a hivatásos és tárgyilagos újságírás szégyene, de a délvidéki
újságírás általános állapotát is mutatja.
A
Délhír idézett írása szerint képviselő-testületi ülés után az egyik rezsimpárti
káder nyilatkozva elmondta, Péter király megérdemli, hogy szobrot kapjon
Szabadkán, „amely egy többnemzetiségű,
többvallású város, hisz ő ezen értékeket tiszteletben tartotta”. Na de tényleg így volt-e? Vagy netán
Pásztorék maguk is hozzájárultak Szabadka további balkanizációjához azzal, hogy
támogatták, hogy Szabadka város kültéri szobrot állítson Péternek? –
tette fel a kérdést a portál.
Lehetséges,
hogy a SZHP-ben kialakult egy álláspont, miszerint „Péter királynak minden
szerbiai városban szobrot kellene állítani”.[20]
Ez valójában annak az elképzelésnek a felélesztése, amely alapján „1921 és 1941 között majdnem minden
községben szobrot állítottak Péter emlékének. Ezek a szobrok az elnyomás
gyűlölt szimbólumai lettek”.[21]
Újabban
először Nagybecskerek központjában, a Szabadság Téren, 2006. január 17-én emeltek
szobrot Péter királynak.[22]
Azon a helyen, ahol Kiss Ernő aradi vértanú,[23]
majd Žarko Zrenjanin néphős szobra állt, amelynek a helyére – miután áthelyezték – szökőkút került. Velebiten,
az első világháború után betelepített szerb kolonista faluban, 2018. november 18-án Fejsztámer Róbert, Kanizsa véemeszes polgármestere avatta
fel I. Péter szerb király emléktábláját.[24] Újvidéken 2018. november 25-én, vagyis Vajdaságnak a Szerb Királysághoz való
csatolásának századik évfordulóján, Aleksandar
Vučić szerb elnök és Miloš Vučević,
Újvidék polgármestere a Köztársaság téren (a város legszűkebb központjában) avatták
fel I. Péter szerb király szobrát.[25]
A
szabadkai szoborállítási terv jól illeszkedik, tehát, az SZHP és a VMSZ
stratégia partnerségi és koalíciós politikájába. Az egykori Jugoszláviában legalább
tiszteletben tartották az íratlan elvet, miszerint „nem kell a másik (nemzet)
orra alá tormát tenni”. Ez azt jelentette, kerülni kell az olyan intézkedéseket,
amelyek más nemzeti közösséget, vagy annak tagjait ingerlik, történelmi sebeket
nyitnak meg, vagyis ’örülni annak, ami másoknak tragédia’.[26] Szabadka esetében éppen
ennek az ellenkezője történt. Trianon centenáriuma előtt.
A
VMSZ megalkuvó, a magyar közösséget megalázó politikájának folytonossága egyre
szembetűnőbb. Ennek a gátlástalan politikának a lényege, hogy a véemesz a
magyar közösség hátrányára mindent elfogad, akármit megszavaz, a hatalomban
való részvétel és a vezetők tisztségének megőrzése, gazdagodásának folytatása érdekében.
Van ezeknek egyáltalán szégyenérzetük?
Nehezen
képzelhető el, amit Nágel, a véemesz szabadkai frakcióvezetője állít, miszerint
I. Péter király szobra „hozzájárul az itt élő nemzetek közeledéshez is”. Nem-e inkább
a nemzeti közösségek (el)távolodását okozza? Nem lesz ez Erisz szabadkai almája?
BOZÓKI
Antal
Torda,
2020. június 5.
[1] B.em: Három új köztéri szobrot kap Szabadka. Magyar Szó, 2020. május 29. 1. és 4.
[2] Lásd még F. F.: „Vajdaság Napja”: A mélyszerbek és „magyarjaink” (egy része) ma ünneplik a magyarság egyik legnagyobb tragédiáját. https://delhir.info/2019/11/25/vajdasag-napja-a-melyszerbek-es-magyarjaink-egy-resze-ma-unneplik-a-magyarsag-egyik-legnagyobb-tragediajat/, 2019. november 25.
[3] „Nagyon fontos a szerb-magyar határnyitás a térségben élőknek”. https://pannonrtv.com/rovatok/politika/nagyon-fontos-szerb-magyar-hatarnyitas-tersegben-eloknek, 2020. május 26. 12:34 és18:22
[4] Pásztor Bálint: Bíró Károly idejében vált szecessziós fellegvárrá Szabadka. https://pannonrtv.com/rovatok/onkormanyzatok/pasztor-balint-biro-karoly-idejeben-valt-szecesszios-fellegvarra-szabadka, 2020. május 28. 14:23 és 16:21
[5] Huszár Krisztián: Döntött a VKT, három köztéri szoborral gazdagodik Szabadka.
https://pannonrtv.com/rovatok/onkormanyzatok/dontott-vkt-harom-kozteri-szoborral-gazdagodik-szabadka, 2020. május 28. 09:09 és 16:47
[6] B.em: Három köztéri szobrot kap Szabadka. Magyar Szó, 2020. május 29. 9.
[7] U. Z.: Hatalmas szobrot kap Szabadkán a Délvidéket elfoglaló „balkáni mészáros”
https://delhir.info/2020/05/29/hatalmas-szobrot-kap-szabadkan-a-delvideket-elfoglalo-balkani-meszaros/
[8] Lásd az 1-es alatti írásban.
[9] Uo.
[10] Uo.
[11] Uo. és Huszár Krisztián írása az 5-ös alatt.
[12] Németh Ernő írása. https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/25141/Harom-uj-szobrot-kap-Szabadka.html, 2020. május 28. 15:57
[13] Lásd a 7-es alatti írásban: Одлука о буџету Града Суботице за 2020. годину [Szabadka Város 2020. évi költségvetése]; Одлука о постављању споменика краљу Петру I Карађорђевићу [Határozat I. Petar Karađorđević király szobrának felállításáról]. „За реализацију ове одлуке обезбеђeна су средства Одлуком о буџету града Суботицње за 2020. годину [„Ennek a határozatnak a megvalósítására Szabadka Város 2020. évi költségvetéséről szóló határozattal biztosítva vannak”]. Lásd a 7-es alatti írásban.
[14] „За реализацију ове одлуке није потребно обезбeдити буджетска средства”. Одлука о постављању споменика Карољу Бироу [Határozat a Bíró Károly szobor állításáról]. Lásd a 7-es alatti írásban.
[15] Nemzetárulás Szabadkán. A VMSZ ismét elárulta a délvidéki magyarságot. http://bozokiantal.blogspot.com/search/label/VMDK, 2020. június 1. 17: 54.
[16] Lásd az 1-es alatti írásban
[17] Lásd a 15-ös alatti közleményt.
[18]VMDK: A VMSZ és az MM közös nemzetárulása Szabadkán, hogy megszavazták a magyarellenes szobrot. https://delhir.info/2020/06/01/vmdk-a-vmsz-es-az-mm-kozos-nemzetarulasa-szabadkan-hogy-megszavaztak-a-magyarellenes-szobrot/
[19] „Nemzetárulás Szabadkán”. https://szabadmagyarszo.com/2020/06/01/nemzetarulas-szabadkan/, 2020. június 1. 18:23
[20] Lásd a 1-es alatti írásban.
[21] Lásd a 7-es alatti írásban.
[22] Споменик краљу Петру [Péter király emlékmű]. http://zrikipedia.com/
[23] Göröntsér Vera: Kiss Ernő egykori szobra. https://www.kozterkep.hu/13848/kiss-erno-egykori-szobra, 2011.02.09. 16:07
[24] R.P.: I. Péter szerb király dombormű avatásával ünnepelt Fejsztámer Róbert az első világháború lezárásának 100. évfordulóján. https://delhir.info/2018/11/18/i-peter-szerb-kiraly-dombormu-avatasaval-unnepelt-fejsztamer-robert-az-elso-vilaghaboru-lezarasanak-100-evfordulojan/
[25] Újvidék: A Köztársaság térből Vajdaság Köztársaság tér lett. https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/23067/Ujvidek-A-Koztarsasag-terbol-Vajdasag-Koztarsasag-ter-lett.html, 2018. november 26. [14:15]
[26] (MTI) Egyeseknek öröm, másoknak tragédia. Magyar Szó, 2020. május 20. 3.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése