Szerbia nem demokratikus ország

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló (213.)

Május 25.

Szerbia nem demokratikus ország

Klemen Grošelj, az Európai Parlament képviselőjének értékelése szerint, ha valamely tekintélyes nemzetközi szervezet, mint a Freedom House, egy államot nem demokratikusnak nevez, annak súlyos következményei vannak, és ez történt Szerbia valamint Magyarország esetében.

Az EWB-nek adott interjúban, a kérdésre, hogy a Szerbiában a demokrácia így értékelt állapota azt jelenti-e, hogy az ország távol van az EU-tagságtól, a képviselő ezt válaszolta: „Sajnos, igen”.

A választásokra és az ellenzék bojkottjára vonatkozó kérdésre válaszolva, Grošelj elmondta, a hatalmi elit kötelessége olyan választási feltételek biztosítása, amelyek mellett nem lesz gyanús a választások legitimitása.

– Amennyiben nem lesz biztosíték a szabad és tisztességes választási kampányra, a választások legitimitása elkerülhetetlenül kérdésesé válik. Különösen azoknak a kötelezettségeknek a fényében, amelyeket Szerbia magára vállalt az európai intézményeknél – hangoztatta Grošelj.

A képviselő az EP-ben ahhoz a csoporthoz tartozik, amelyhez Emmanuel Macron francia elnök pártja is, szlovén származású és szerbiai árnyék-jelentéstevőként lett bemutatva.[1]  

Május 26.

Sérültek az emberi jogok

A megkérdezettek több mint 64 százaléka úgy véli, hogy az emberi jogoktól való eltérések, amelyekre a Szerb Köztársaságban a rendkívüli állapot bevezetése miatt került sor, nem voltak arányosak azokkal a célokkal, amelyek miatt ezekre sor került – derült ki a „Rendkívüli állapot és az emberi jogok, valamint szabadságok” nevű kutatásból, amelyet 2020. április közepétől május elejéig folytattak a Három pont [Tri tačke] nevű nem kormányzati szervezet aktivistái, a Társadalmi Kutatások Irodával [Biro za društvena istraživanja – BIRODI] együtt.

Az online felmérés megmutatta, hogy a megkérdezettek 78 százalékának a véleménye szerint a médiák nem működtek szabadon, az állami szervek befolyása és ellenőrzése nélkül. A megkérdezettek 65 százaléka úgy véli, hogy a kínzás, az embertelen és megalázó eljárások tilalma, illetve büntetése (a testi és a szellemi integritás sérthetetlensége) nem volt teljesen tiszteletben tartva. A kutatásban résztvevők több mint 71 százalékénak az a véleménye, hogy az adott időszakban a gondolat- és a lelkiismereti szabadságra való jog sem volt teljes egészében tiszteletben tartva.

A megkérdezettek 68 százaléka úgy véli, ebben az időszakban a tisztességes bírósági eljárásra való jog nem volt teljesen tiszteletben tartva, 68 százaléka azt állítja, hogy a munkaviszonyból eredő jogokat nem tartották teljes mértékben tiszteletben, több mint 65 százaléka pedig hangoztatta, hogy a munkahelyen való biztonsági és egészségügyi mércék  (a foglalkoztatottak tekintetében) nem voltak teljesen tiszteletben tartva.[2] 

Május 27.

Aggodalom a politikai befolyás miatt

Egyetlen, a rendkívüli állapot alatt bevezetett intézkedés sem lehet kifogás a demokrácia megállítására. Szerbia a világjárvány alatt komoly kihívásokkal nézett szembe, de a legnagyobb aggodalomra a politika nyílt befolyása ad okot a sajtó- és a szólásszabadságra. Ezek csak szemelvények a Szerbiai Európai Mozgalom [Evropski pokret u Srbiji] és a Friedrich Ebert Alapítvány [Fondacija Fridrih Ebert] szervezésében tartott, „Szerbia a koronavírus után” című első online konferencia záradékaiból.

„A jog uralma és az emberi jogok kérdése” címmel folytatott vita a demokrácia beomlásával és az emberi jogok veszélyeztetésével foglalkozott a világjárvány és a rendkívüli állapot feltételei között Szerbiában. 

Tobias Flesenkamper, az Európa Tanács belgrádi hivatalának vezetője kijelentette, hogy egyetlen, a rendkívüli állapot ideje alatt bevezetett intézkedés sem lehet kifogás a demokrácia, a közigazgatás működése és a polgárok normális életének megállítására. 

Vladimir Međak, a Szerbiai Európai Mozgalom alelnöke elmondta, hogy az EU elleni kampány erős volt már a COVID-19 előtt is, és hogy Szerbia ilyen viselkedése közvetlen hatással van az Európai Unióhoz való csatlakozására. A rendkívüli állapot bevezetéséről és Szerbia alkotmányáról elmondta, hogy a Képviselőház minősége és jelentősége komolyan lecsökkent még a rendkívüli állapot előtt és most vitázni lehet arról, hogy Szerbiában egyáltalán létezik-e hatalommegosztás.

Srđan Majstorović, az Európai Politikai Központ [Centar za evropske politike] kijelentette: Szerbia a krízis alatt komoly kihívásokkal találta magát szembe, mint amilyenek a mozgásszabadság és a gyülekezési szabadság korlátozása, az tisztességes ítélkezés, a személyes adatok védelme. Szavai szerint, mégis a legnagyobb aggodalomra a politika nyílt befolyása ad okot, a már egyébként is veszélyeztetett szólásszabadságra és sajtószabadságra. Emlékeztetett a fenyegetésekre és nyomásgyakorlásokra, valamint Ana Lalić újságírónő letartóztatására.

Branka Latinović, a Szerbiai Európai Mozgalom Nemzetközi Fórumának diplomatanője rámutatott, hogy minden államnak, amelyik bevezette a rendkívüli állapotot, vagy a rendkívüli helyzetet, kötelessége tiszteletben tartani a nemzeti törvényhozást és a nemzetközi jogot, valamit kötelezettségeket. Hozzátette, hogy minden nemzetközi szervezet parlamenti közgyűlése, ideértve az ENSZ Közgyűlését és az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlését is, a világjárvány ideje alatt is működtek, mivel idejében procedurális változásokat fogadtak el és jóváhagyták, hogy a munka elektronikus úton is lehetővé váljon.[3]

BOZÓKI Antal

Torda, 2020. június 3.

__________
[1] P. D. Klemen Grošelj: Legitimitet izbora u Srbiji će se dovoditi u pitanje [A szerbiai választások legitimitása vitatott lesz]. Danas, 2020. május 26. 4.
[2] J. D.:Parava građana nisu poštovana [A polgárok jogait nem tartották tiszteletben]. Danas, 2020. május 26. 7.
[3] J. D.: Zabrinjava uticak poltike na slobodu izražavanja [Aggodalomra ad okot a politika befolyása a szólásszabadságra], Danas, 2020. május 27. 7.