Milyen a magyar káderek felelőssége a közmédiában?
Ma már Szerbiában nem jelent hátrányt magyarnak lenni,
hanem előnyt jelent magyarnak lenni, azok, akik nem
magyarnak születtek szeretnének magyarokká válni.
Pásztor István a Fidesz 2019. szeptember 29-ei tisztújító kongresszusán[2]
Augusztus 19-én a nyilvánossághoz fordult az Újvidéki Rádió magyar szerkesztősége az (újabb) létszámcsökkentés miatt. A VRTV július 3-án már „visszamenőlegesen felmondott 56 tiszteletdíjas munkatársának”.[3]
A közlemény szerint, a Rádió „az utóbbi négy hónapban 4 embert veszített, és újabb 6-8 ember elbocsátása gyakorlatilag a minőségi műsorkészítés és a közszolgálati feladatok megvalósításának ellehetetlenítését jelentené”.[4] A mai napon a rádió szerkesztőségéhez csatlakoztak a Vajdasági Televízió (VT) kettes csatornája (amelyen a nemzeti kisebbségi műsorok készülnek) magyar szerkesztőségének tagjai is.[5]
A közlemény szerint, a Rádió „az utóbbi négy hónapban 4 embert veszített, és újabb 6-8 ember elbocsátása gyakorlatilag a minőségi műsorkészítés és a közszolgálati feladatok megvalósításának ellehetetlenítését jelentené”.[4] A mai napon a rádió szerkesztőségéhez csatlakoztak a Vajdasági Televízió (VT) kettes csatornája (amelyen a nemzeti kisebbségi műsorok készülnek) magyar szerkesztőségének tagjai is.[5]
A rádiósok megelégel(het)ték, hogy „amíg az RTV dolgozóinak létszáma az utóbbi 10 évben folyamatosan növekszik, az Újvidéki Rádió magyar szerkesztőségében (de a többi kisebbségi szerkesztőségben is) a fogyatkozásból eredő létszámhiány tarthatatlanná vált”.[6]
„Mivel az RTV vezetősége semmilyen párbeszédet nem folytat a szerkesztőség (sem pedig az egész médiaház) dolgozóival,”[7]„sokan csak az újságokból és a folyosói pletykákból” [8] szereztek tudomást az elbocsátásokról.
Az utóbbi napokban, részletekben ugyan, de nyilvánosságra kerültek a foglalkoztatok számára vonatkozó adatok:
„Az Újvidéki Rádió magyar szerkesztősége – amely egykor 107 tagot számlált, de még 2005-ben is 65-öt – most 36 munkatárssal kénytelen ellátni a munkáját (ezt a számot faragják tovább)”.[9]
A Vajdasági TV televízió 35 tagra fogyott a magyar szerkesztőségében – a korábbi mintegy száz foglalkoztatott és csaknem húsz külső munkatársból[10] – mindössze 15-en vannak állandó munkaviszonyban, 9-en meghatározott időre 11-en pedig ügynökségen keresztül vannak alkalmazva. „Nélkülük a napi híradások és műsorok folytonossága veszélybe kerül.”[11]
Az utóbbi napok híreiből az is kiderült, hogy a VRTV-nek az anyagi és a káderügyi helyzete rendezetlen és veszteséges, a nemzeti kisebbségi nyelvű szerkesztőségek leépítése pedig folyamatos.
Az Fókuszban c. 2020. augusztus 20-ai műsorban elhangzott az is, hogy a médiaház pénzügyi helyzetét csupán a jelenlegi vezérigazgató tudja megoldani, mivel „nagyon nagy politikai támogatottsággal bír”. A VRTV anyagi helyzete ezek szerint a vezérigazgató „politikai támogatottságától függ”?! Micsoda állapotok!! Ez azt jelenti, ha a Rádió vagy a Televízió nem a döntéshozók elvárásainak megfelelőn tájékoztat, megvonhatja az anyagi támogatást, mindannyian az utcára kerülnek?
„Mivel az RTV vezetősége semmilyen párbeszédet nem folytat a szerkesztőség (sem pedig az egész médiaház) dolgozóival,”[7]„sokan csak az újságokból és a folyosói pletykákból” [8] szereztek tudomást az elbocsátásokról.
Az utóbbi napokban, részletekben ugyan, de nyilvánosságra kerültek a foglalkoztatok számára vonatkozó adatok:
„Az Újvidéki Rádió magyar szerkesztősége – amely egykor 107 tagot számlált, de még 2005-ben is 65-öt – most 36 munkatárssal kénytelen ellátni a munkáját (ezt a számot faragják tovább)”.[9]
A Vajdasági TV televízió 35 tagra fogyott a magyar szerkesztőségében – a korábbi mintegy száz foglalkoztatott és csaknem húsz külső munkatársból[10] – mindössze 15-en vannak állandó munkaviszonyban, 9-en meghatározott időre 11-en pedig ügynökségen keresztül vannak alkalmazva. „Nélkülük a napi híradások és műsorok folytonossága veszélybe kerül.”[11]
Az utóbbi napok híreiből az is kiderült, hogy a VRTV-nek az anyagi és a káderügyi helyzete rendezetlen és veszteséges, a nemzeti kisebbségi nyelvű szerkesztőségek leépítése pedig folyamatos.
Az Fókuszban c. 2020. augusztus 20-ai műsorban elhangzott az is, hogy a médiaház pénzügyi helyzetét csupán a jelenlegi vezérigazgató tudja megoldani, mivel „nagyon nagy politikai támogatottsággal bír”. A VRTV anyagi helyzete ezek szerint a vezérigazgató „politikai támogatottságától függ”?! Micsoda állapotok!! Ez azt jelenti, ha a Rádió vagy a Televízió nem a döntéshozók elvárásainak megfelelőn tájékoztat, megvonhatja az anyagi támogatást, mindannyian az utcára kerülnek?
A Rádió szerkesztőségének közleménye egyúttal a magyar nyelvű közszolgálatú tájékoztatásnak az 1990-es évek óta folyamatosan rosszabbodó, megoldatlan helyzetére is ráirányította a figyelmet.
Kitűnt, hogy a médiaházban – amelyre a többnyelvű műsorok miatt olyan előszeretettel hivatkoznak a külföldi szervezetek és látogatók előtt –, nem egyformán viszonyulnak a többségi (szerb) és a nemzeti kisebbségi szerkesztőségekhez, hogy „az utóbbi 2-3 év káderpolitikája de facto a kisebbségi szerkesztőségek leépítését jelenti”, hogy a létszámstop „nem mindenkire és minden munkaegysége vonatkozik”.[12]
Ezt látszik igazolni „a több évtizede tartó, elfogadhatatlan gyakorlat (is – B. A.), hogy a 24 órás magyar rádióműsort gyártó szerkesztőség létszáma majdnem kétszer kisebb, mint az azonos műsoridőt készítő szerb nyelvű szerkesztőségé”.[13] Ebből arra is következtetni lehet, hogy a VRTV-ben hátrányos megkülönböztetésben részesítik a nemzeti kisebbségi szerkesztőségeket!
A hallgatók/nézők már észrevételezték, hogy a közszolgálatú médiában egyre több a műsorismétlés, hogy alig vannak beszédműsorok, hogy gond van a műsorok minőségével, a tévéműsorok terjedelmével, a rádióműsor hallgathatóságával is, stb. Mennyi mindebben a vezetőségben alkalmazott magyar „káderek” felelőssége?
Kitűnt, hogy a médiaházban – amelyre a többnyelvű műsorok miatt olyan előszeretettel hivatkoznak a külföldi szervezetek és látogatók előtt –, nem egyformán viszonyulnak a többségi (szerb) és a nemzeti kisebbségi szerkesztőségekhez, hogy „az utóbbi 2-3 év káderpolitikája de facto a kisebbségi szerkesztőségek leépítését jelenti”, hogy a létszámstop „nem mindenkire és minden munkaegysége vonatkozik”.[12]
Ezt látszik igazolni „a több évtizede tartó, elfogadhatatlan gyakorlat (is – B. A.), hogy a 24 órás magyar rádióműsort gyártó szerkesztőség létszáma majdnem kétszer kisebb, mint az azonos műsoridőt készítő szerb nyelvű szerkesztőségé”.[13] Ebből arra is következtetni lehet, hogy a VRTV-ben hátrányos megkülönböztetésben részesítik a nemzeti kisebbségi szerkesztőségeket!
A hallgatók/nézők már észrevételezték, hogy a közszolgálatú médiában egyre több a műsorismétlés, hogy alig vannak beszédműsorok, hogy gond van a műsorok minőségével, a tévéműsorok terjedelmével, a rádióműsor hallgathatóságával is, stb. Mennyi mindebben a vezetőségben alkalmazott magyar „káderek” felelőssége?
A VRTV-ben van egy magyar vezérigazgató helyettes (Kelemm József – 1954!), aki „tizenegynéhány éve” igazgatója a Rádiónak, a „televízió kettes csatornájának” (nemzeti kisebbségi műsorok) pedig fő- és felelős szerkesztője (Márton Attila), akik mélyen hallgattak a felgyülemlett problémákról, csakúgy mint ahogy Ternovácz István is, a Rádió magyar szerkesztőségének és a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) Végrehajtó Bizottságnak a tájékoztatással megbízott tagja.
Mit tettek a vezető beosztású magyar káderek a VRTV-ben annak érdekében, hogy a magyar nyelvű közszolgálati tájékoztatás ne legyen „utolsó lyuk a furulyán”?
Nem-e nekik kellett volna intézkedéseket javasolni a médiaház szerveinek a magyar nyelvű köztájékoztatás helyzetének a rendezésére? Vagy itt is a jól fizetett beosztás és a pásztori-hajnali hozzáállás alapján érvényesítik a szerb mondást, miszerint „nem kell hullámokat verni!” [Ne talasaj!], vagy „hallgass és ússz tovább”[Ćuti i plivaj dalje!]. Klemm, az említett Fókuszban c. műsorban elmondta, hogy a vezetőség „nem gondolkozik a lemondásról”, a védelmébe vette a vezérigazgatót is, mivel „ki tudja, hogy kit neveznének ki a cég élére”(?).
A jelekből ítélve azonban az MNT és VMSZ-t sem érdekli ez a téma. El vannak foglalva a (házi/párt) Pannon RTV-vel és a Pannon Rádióval. De mi fog történni akkor, ha az anyaországi források esetleg elapadnak ezeknek a pénzelésére, vagy netán politikai fordulatra kerül sor (határon innen, vagy határon túl)? Nem-e a szerb államnak kellene biztosítani a magyar nyelvű tájékoztatás feltételeit, amihez az itteni magyar adófizető polgárok is hozzájárulnak? Vagy az lenne az elképzelés, hogy az újvidéki médiaház magyar szerkesztőségeit (is) lassan, fokozatosan megszüntetik?
Mit tettek a vezető beosztású magyar káderek a VRTV-ben annak érdekében, hogy a magyar nyelvű közszolgálati tájékoztatás ne legyen „utolsó lyuk a furulyán”?
Nem-e nekik kellett volna intézkedéseket javasolni a médiaház szerveinek a magyar nyelvű köztájékoztatás helyzetének a rendezésére? Vagy itt is a jól fizetett beosztás és a pásztori-hajnali hozzáállás alapján érvényesítik a szerb mondást, miszerint „nem kell hullámokat verni!” [Ne talasaj!], vagy „hallgass és ússz tovább”[Ćuti i plivaj dalje!]. Klemm, az említett Fókuszban c. műsorban elmondta, hogy a vezetőség „nem gondolkozik a lemondásról”, a védelmébe vette a vezérigazgatót is, mivel „ki tudja, hogy kit neveznének ki a cég élére”(?).
A jelekből ítélve azonban az MNT és VMSZ-t sem érdekli ez a téma. El vannak foglalva a (házi/párt) Pannon RTV-vel és a Pannon Rádióval. De mi fog történni akkor, ha az anyaországi források esetleg elapadnak ezeknek a pénzelésére, vagy netán politikai fordulatra kerül sor (határon innen, vagy határon túl)? Nem-e a szerb államnak kellene biztosítani a magyar nyelvű tájékoztatás feltételeit, amihez az itteni magyar adófizető polgárok is hozzájárulnak? Vagy az lenne az elképzelés, hogy az újvidéki médiaház magyar szerkesztőségeit (is) lassan, fokozatosan megszüntetik?
A magyar nyelvű közmédiában uralkodó állapotokat jellemzi az is, hogy a Rádió szerkesztőségének levele „egy alulról szerveződő, minden hatástól független kezdeményezés” eredménye, „amelynek célja a kisebbségi tájékoztatás létjogosultságának fenntartása”.[14] Vagyis, azért került sor erre, mivel a tájékoztatásban alkalmazott magyar tisztségviselők nem álltak ki az érdekükben.
Érdekes mód azonban, senki (az utóbbi három napban sem) még csak meg sem említette a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságainak védelméről szóló törvény 8. szakaszát, miszerint a szavatolt nemzeti kisebbségi jogok „nem csökkenhetnek”.[15]
Az előállt helyzettel kapcsolatosan a Vajdasági Magyar Újságíró Egyesület (VMÚÉ) Elnöksége is csak utólag, egy lagymatag, erőtlen közleménnyel jelentkezett, hogy „aggodalommal figyeli a VRT-ben történő eseményeket”.[16]
Az újságírók szervezetének nem „figyelni”, „a segélyhívásra”, vagyis utólag kell reagálni, hanem az események elébe illene menni, időben felhívni a társadalmi és politikai tényezők figyelmét szerzett jogok védelmének biztosításából eredő kötelezettségeikre és a problémákra, valamint megoldásokat javasolnia azokra, követelményeket fogalmazni meg. Miért hallgatott eddig? Vagy a szervezet vezetősége nem ismeri a problémákat? Noszogatni kell?
Kérdés az is, hogy a VMÚE közleménye eljutott-e egyáltalán az illetékesekhez, mivel abból nem derül ki, hogy megküldte-e azt a VRTV vezetőinek. Azt i jó lenne megtudni, értesítette-e a VMÚÉ a helyzetről a szerbiai újságíró szervezeteket és a nemzetközi szervezek belgrádi képviseleteit? Vagy itt is a „ne szólj szám, nem fáj a fejem” magyar közmondás érvényesül? Akkor pedig búcsút inthetünk a nemzeti kisebbségi jogoknak!
Érdekes mód azonban, senki (az utóbbi három napban sem) még csak meg sem említette a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságainak védelméről szóló törvény 8. szakaszát, miszerint a szavatolt nemzeti kisebbségi jogok „nem csökkenhetnek”.[15]
Az előállt helyzettel kapcsolatosan a Vajdasági Magyar Újságíró Egyesület (VMÚÉ) Elnöksége is csak utólag, egy lagymatag, erőtlen közleménnyel jelentkezett, hogy „aggodalommal figyeli a VRT-ben történő eseményeket”.[16]
Az újságírók szervezetének nem „figyelni”, „a segélyhívásra”, vagyis utólag kell reagálni, hanem az események elébe illene menni, időben felhívni a társadalmi és politikai tényezők figyelmét szerzett jogok védelmének biztosításából eredő kötelezettségeikre és a problémákra, valamint megoldásokat javasolnia azokra, követelményeket fogalmazni meg. Miért hallgatott eddig? Vagy a szervezet vezetősége nem ismeri a problémákat? Noszogatni kell?
Kérdés az is, hogy a VMÚE közleménye eljutott-e egyáltalán az illetékesekhez, mivel abból nem derül ki, hogy megküldte-e azt a VRTV vezetőinek. Azt i jó lenne megtudni, értesítette-e a VMÚÉ a helyzetről a szerbiai újságíró szervezeteket és a nemzetközi szervezek belgrádi képviseleteit? Vagy itt is a „ne szólj szám, nem fáj a fejem” magyar közmondás érvényesül? Akkor pedig búcsút inthetünk a nemzeti kisebbségi jogoknak!
Az Újvidéki Rádió magyar szerkesztőségének levele arra kellene, hogy buzdítsa a Magyar Nemzeti Tanácsot, hogy átfogó elemzést készítsen a magyar nyelvű tájékoztatás helyzetétől (de a nemzeti kisebbségi jogok érvényesítésének egyéb területeiről is), hogy arról vitát nyisson valamint a problémák gyors és hatékony megoldását követelje az illetékes hatalmi szervektől! Erre aztán már nem lehet azt mondani, hogy nem tartozik a testület törvényes hatáskörébe! Ha viszont erre sem képes, akkor Hajnal Jenő (is) mondjon le!
Alkalmazza-e Szerbia az általa hozott kisebbségjogi törvényeket?
BOZÓKI Antal
Torda, 2020. augusztus 22.
[1] Tóth D. Lívia: Utolsó lyuk a furulyán. Magyar Szó, 2020. augusztus 21. 4.
[2] „Szerbiában előnyt jelent magyarnak lenni” https://delhir.info/2019/09/29/pasztor-istvan-a-fidesz-tisztujito-kongresszusan-szerbiaban-elonyt-jelent-magyarnak/
[3] Kocsis Árpád: Szolidaritás a Vajdasági Rádió és Televízió dolgozóival
https://szabadmagyarszo.com/2020/08/21/szolidaritas-a-vajdasagi-radio-es-televizio-dolgozoival/
[4] A létszámleépítés ellen tiltakozik az Újvidéki Rádió magyar szerkesztősége
https://szabadmagyarszo.com/2020/08/19/a-letszamleepites-ellen-tiltakozik-az-ujvideki-radio-magyar-szerkesztosege/ és
https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/25506/A-tervezett-elbocsajtasok-ellen-tiltakoznak-az-Ujvideki-Radio-magyar-szerkesztosegenek-tagjai.html, 2020. augusztus 19. 16:50
[5] A tévések is csatlakoztak az Újvidéki Rádió munkatársainak tiltakozásához. https://szabadmagyarszo.com/2020/08/22/a-tevesek-is-csatlakoztak-az-ujvideki-radio-munkatarsainak-tiltakozasahoz/
[6] Lásd a 3-as alatti közleményt.
[7] Uo.
[8] Kocsis írása a 3-as alatt. Lásd Szabó Angéla Megszólalt a rádió c. írását is. https://bozokiantal.blogspot.com/search/label/Sajt%C3%B3, 2020. augusztus 21. 13:00
[9] Kocsis, a 3-as jegyzetben.
[10] Varjú Márta: A televíziózás elkötelezettjei vagyunk. Magyar Szó, 2010. április 16. 14.
[11] A tévések is csatlakoztak az Újvidéki Rádió munkatársainak tiltakozásához. https://szabadmagyarszo.com/2020/08/22/a-tevesek-is-csatlakoztak-az-ujvideki-radio-munkatarsainak-tiltakozasahoz/ és VRTV Fókuszban. https://media.rtv.rs/hu/fokuszban/58465, 2020. augusztus 20.
[12] Lásd a 3-es alatti közleményt.
[13] A Vajdasági Magyar Újságírók Egyesülete aggodalommal figyeli a VRT-ben történő eseményeket
https://www.vajma.info/cikk/media/2509/A-Vajdasagi-Magyar-Ujsagirok-Egyesulete-aggodalommal-figyeli-a-VRT-ben-torteno-esemenyeket.html
[14] Lásd Tóth D. Lívia írását az 1-es alatt.
[15] TÖRVÉNY A NEMZETI KISEBBSÉGEK JOGAINAK ÉS SZABADSÁGAINAK VÉDELMÉRŐL. A JSZK Hivatalos Lapja, 11/02. szám, Szerbia és Montenegró Államközösség Hivatalos Lapja, 1/03. szám – Alkotmányos Alapokmány és a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye, 72/09. szám – másik törvény, 97/13. szám – AB és 47/2018. szám. https://www.google.com/search?client=firefox-b-d&q=%C4%86uti+i+plivaj+dalje
[16] Lásd a 13-as alatti közlemény címét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése