Szabadkán a nemzeti kisebbségi jogokról egyezkednek?!
Ha egyszer beülsz egy téves autóbuszba, minden megálló téves lesz.
Dr. Zoran Đinđić
– Az új polgármesterrel megegyeztünk, hogy a városi alapszabály értelmében mindenhol megvalósul a háromnyelvűség: az államnyelv mellett magyarul és horvátul is meg kell jelenniük a köztéri feliratoknak – írta augusztus 27-én a Facebook-oldalán Pásztor Bálint, a Szabadkai Városi Képviselő-testület (VKT) elnöke.[2]
Az új VKT elnök bővebb nyilatkozatát a szabadkai terveiről a VajdaságMA hírportál közölte. Az interjúban a nyelvhasználattal kapcsolatos kérdésekre is válaszolt:[3]
– Nagyon sokszor panaszolják a szabadkai magyarok, hogy baj van a hivatalos nyelvhasználattal. Sokszor csak szerbnyelvű, cirill betűs feliratok kerülnek ki a közterekre, mint például legutóbb, az új buszmegállók esetében. E tekintetben tud-e majd valamit tenni?
– Ez teljes mértékben prioritást jelent a tevékenységünkben. Az első hivatalos egyeztetésen a polgármesterrel szóba hoztam az ún. okos buszmegállók kérdését. A városi közigazgatás már keresi a megoldást, hogy hogyan korrigálhatják a problémát és a városi alapszabállyal összhangban kerüljenek ki ezek a feliratok a buszmegállókra.
– Ez akkor azt jelenti, hogy a koalíciós partnerük is hajlandó erre és nem ellenkezik?
– Nem ellenkezett, de ez ugyanakkor jogszabályokkal pontosan definiált kérdéskör. A szabadkai alapszabály értelmében egyenrangú használatban van a magyar, a horvát és a szerb nyelv. Teljesen nyilvánvaló tehát, hogy ezzel összhangban minden feliratnak három nyelven mindenhol meg kell jelennie. Azon leszünk, hogy ez így legyen a jövőben. Hatalmas lemaradás van a múltra vonatkozóan, amit csak lehet, megpróbálunk korrigálni visszamenő hatállyal is.
A szabadkai városháza
Az ifj. Pásztor valójában először vállalt valamilyen funkciót a szülővárosában, amely egyben a pártjának székhelye is, és amelyen valamiféle eredményt is fel kellene végre mutatni.
Az internetes hírportálon közölt nyilatkozata néhány új kérdést is felvet. A (most már) a VKT elnök elmondása alapján ugyanis arra a téves megállapításra lehetne jutni, hogy személyében – aki más tisztségek mellett, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) egyik alelnöke is – most először került véemeszes vezető városi tisztségbe, aki befolyásolhatja a szabadkai (köz)állapotok alakulását, köztük a nemzeti kisebbségi jogok gyakorlati alkalmazását is.
A VMSZ-nek Szabadkán az előző mandátum(ok)ban is voltak vezető községi tisztségviselői, mint például Bunford Tivadar, akit Pásztor Bálint éppen a VKT elnöki tisztségében váltott fel, de városi tanácsnokai is.
Bunford tevékenységéről alig, vagy csak itt-ott lehetett értesülni. A javára legyen mondva, belátta, hogy ez a tisztség nem neki való és bejelentette: „Én a politikától szeretnék visszavonulni a gazdasági életbe, ahol azelőtt is tevékenykedtem.”[4]
A kérdés, tehát, miért nem alkalmazták Bunford idejében Szabadka város alapszabályának nyelvhasználati rendelkezéseit? Most, hogy a junior Pásztor lett ez elnök, alkalmazni fogják? A szavai szerint, „visszamenő hatállyal is”?
Pásztor Bálint a nyilatkozatában elismeri, hogy a hivatalos nyelvhasználat „jogszabályokkal pontosan definiált kérdéskör”. Kell-e/szükséges-e azonban ezzel kapcsolatban egyáltalán egyezkedni a polgármesterrel, vagy bárkivel? Melyik országban egyeztetnek még vezetők arról, hogy a (jog)szabályokat alkalmazni kell vagy sem? Nem-e az a kötelességük, hogy azokat a gyakorlatban érvényesítsék? Pásztor Bálint a nyilatkozatában azonban nem azt mondta, hogy a nemzeti kisebbségi jogok maradéktalan érvényesítéséért küzd, hanem azt, hogy „az új polgármesterrel megegyeztünk”!
Ugyancsak téves lenne Szabadkán az egyenrangú nyelvhasználatot a „köztéri feliratok” három nyelven (és négy írásmóddal) való kiírására szűkíteni. Nem csak a feliratokkal van ugyanis probléma, ez ugyanis csak a „jéghegy csúcsa”, hanem a közszolgálatok foglalkoztatottainak a nemzeti összetételével, a részarányos foglalkoztatással és a hivatalos használatban lévő nyelveken való működésével, stb. is. Pásztor Bálint ezeket szóba sem hozta!
Tisztában kell lenni azzal is, meddig terjed a képviselő testület elnökének a hatásköre.
A városi alapszabály 44/2 szakasza erről így rendelkezik:
A képviselő-testület elnöke megszervezi a községi képviselő-testület munkáját, összehívja és elnököl a községi képviselő-testület ülésén, együttműködik a község polgármesterével és a Városi Tanáccsal, felügyeli a munka nyilvánosságát, aláírja a községi képviselő-testület által meghozott ügyiratokat, valamint ellátja a törvénnyel, az alapszabállyal és a képviselő-testületmunkájának ügyrendjével meghatározott egyéb feladatokat is.[5]
Nem csak az idézett alapszabály-rendelkezés, de a VKT és a Városi Tanács összetétele is meghatározza Pásztor Bálint mozgásterületét. A Szerb Haladó Pártnak (SNS) ugyanis 31 a VMSZ-nek pedig 22 képviselője van a testületben a 67 közül. (Képviselői vannak még a Szerbiai Szocialista Pártnak – négy, Szabadka Polgári Mozgalmának – négy, a Vajdasági Frontnak – három, további három képviselőt pedig függetlenként tartanak nyilván.)[6]
A Városi Tanács hét tagja a közül négy a Szerb Haladó Párti három pedig véemeszes, akik a kevésbé fontos területeket/„tárcát” kapták (mezőgazdaság, kommunális ügyek, idegenforgalom és nemzetközi együttműködés).
A SNS legfontosabb szövetségese továbbra is a VMSZ lesz (Szabadkán, tartományi és köztársasági szinten is). „Mindkét párt jelentős személycseréket hajtott végre a városvezetésben a korábbi összetételhez képest, ami nyilván az egymásközti viszonyaik újrarendezését is magával hozza”.[7] A politikai ellenfeleik szerint azonban „ez az újrarendeződés valójában egy iszapcsatává fog fajulni a két szövetséges között”.[8]
Miroslav Milojević, Szabadka Polgári Mozgalmának városi képviselőjének megítélése szerint a „SNS és a VMSZ koalíciója az új városvezetésben nem sok optimizmusra ad okot. – A nemzeti retorikával a VMSZ azt is megpróbálta elérni, hogy elhatárolódjon saját korábbi politikájától, amikor túlságosan is szervilisnek bizonyult partnere, a haladók felé. A képviselő meglátása szerint „máris elkezdődött az iszapbirkózás a SNS és a VMSZ között azokért a pozíciókért, amelyek befolyást és anyagi hasznot biztosítanak”.[9]
Zlatko Romić szabadkai újságíró is, a Szabad Magyar Szónak nyilatkozva, úgy fogalmazott, az új szabadkai polgármester megválasztása Stevan Bakić személyében – aki a Szerbiai Villanygazdaságból érkezett a polgármesteri székbe (az előző összetételű vkt-ben a haladók képviselői csoportjának a vezetője volt) –, a már nyolc éve zajló „változás folyamatosságát” jelenti, az átlagos választópolgár pedig csak abban reménykedhet, hogy „nem lesz rosszabb, mint eddig volt”.[10]
Bakićról megjegyezték, hogy éppen ő volt az, „aki a képviselői padsorokból gyakran küldött jelzéseket az ülést vezető Bunfordnak, hogy szakítsa félbe az egyes (elsősorban ellenzéki) felszólalásokat”.[11]
Mindebből az következik, hogy a VMSZ Szabadkán (is) csak azt tudja és olyan mértékben megvalósítani, amit a Szerb Haladó Párti polgármester és képviselők jóváhagynak, amire rábólintanak. Elképesztő, hogy Szabadkán a nemzeti kisebbségi jogok alkalmazása pártközi „egyezkedések” és nem a jogszabályok alkalmazásnak a tárgya. Nem kell, tehát, túl sok reményt fűzni a SNS-VMSZ koalícióhoz és Pásztor Bálinthoz sem! Ahogy a pártjához sem!
Mi a garancia, hogy „nem lesz rosszabb, mint eddig volt”?
BOZÓKI Antal
Torda, 2020. szeptember 5.
[1] Natalija Jakovljević. Szabadka: Politikai folytonosság vagy iszapbirkózás? https://szabadmagyarszo.com/2020/08/31/szabadka-politikai-folytonossag-vagy-iszapbirkozas/
[2] Az alapoknál kezdjük az építkezést. https://www.facebook.com/drpasztorbalint/, 2020. augusztus 27. 19:30
[3] Németh Ernő. Pásztor Bálint: „Megőrizzük Szabadka évszázados jellegét”. https://www.vajma.info/cikk/valasz/141/Pasztor-Balint-Megorizzuk-Szabadka-evszazados-jelleget.html?fbclid=IwAR1YCxYwsmS23krLjy-i-WvGDnQTdQDsmJcxTzrjwBrQRDxKv3qArgEp6Ns, 2020. augusztus 27. 11:20
[4] Bunford Tivadar átadta a tisztséget, visszavonul a gazdasági életbe. https://pannonrtv.com/rovatok/politika/bunford-tivadar-atadta-tisztseget-visszavonul-gazdasagi-eletbe, 2020. augusztus 2. 15:29 és 18:28
[5] Statut grada Subotice [Szabadka város Alapszabálya]
[6] Кépviselőcsoportok. http://www.subotica.rs/index/page/id/8042/lg/hu
[7] Lásd az 1-es alatti írást.
[8] Uo.
[9] Uo.
[10] Uo.
[11] Uo.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése