Oldalak

▼

2020. október 16., péntek

Végenincs restitúció

Mire számíthatnak a volt tulajdonosok?

Nincs kárpótlás/jóvátétel szorzószám nélkül, szorzószám nincs, mert a kormány nem hoz határozatot – közli az N1.[1]

– Egy évvel ezelőtt azt lehetett mondani, hogy a vagyon-visszaszármaztatásnak/restitúciónak sejlik a vége.  Ahhoz, azonban, hogy második világháború után elvett ingatlanok régi tulajdonosainak kifizetésre kerüljön a kárpótlás – szükséges, hogy a kormány meghatározza a kárpótlási szorzószámot, amely alapján meghatározzák a pontos összeget, amelyet 12 éven belül ki kell fizetni. A kormány ezt még az év márciusában meg kellett volna, hogy tegye, de még mindig nem került rá sor.

A kárpótlásra előlátott teljes összeg kétmilliárd euró.  A kifizetés csak azután kezdődik el, hogy a kormány meghatározza a kárpótlási szorzószámot. Az illetékesek azt mondják, hogy ez a koronavírus járvány miatt nem történt meg, de szükséges a törvény módosítása a kötvények kiadásával és a kifizetés módjával kapcsolatos módosítása is.  

– Pontosan meg kell határozni például a kifizetési határidőt. Ahogy a törvény előlátta ez most nincs rendezve, ahogyan kell. Fennáll annak a lehetősége, hogy minden végzés ugyanabban az évben lesz megfizetethető. A közpénzek természetét úgy kell rendezni, hogy a kötelezettségek minden évben világosan meg legyenek fogalmazva – mondta Strahinja Sekulić a Restitúciós Ügynökség igazgatója.

Másrészt, a Restitúciós Hálózat szervezet (Mreža za restituciju)[2] szerint a törvény egyedüli fenntartható része, amelyik a vagyon visszaadását természetben látja elő, restitúció vagy szubsztitúció által, a kárpótlásra pedig úgy tekint, mint a tulajdonosok apróval való kifizetése, amit minden polgárnak viselnie kell.

– Ameddig csak létezik az építkezési területek, mezőgazdasági földterületek (el)ajándékozása a tájkunoknak és a pártokkal kapcsolatos személyeknek, szó sem lehet arról, hogy kötvényekben elfogadjunk bármilyen kárpótlást, ezért mi minden polgárnak abszolút tanácsoljuk, aki esetleg kárpótlási jogot szerez, hogy – minden további nélkül fellebbezzen. Abból a határozatból nem lesz semmijük, másrészt formális feltételeket teremtenek, hogy a vagyonuk, amit visszakövetelnek és mondjuk vissza lehet adni és létezik is – egyszerűen ki legyen fosztva – hangoztatja Mile Antić    Restitúciós Hálózatból.[3]

Sokatmondóak az íráshoz fűzött kommentárok is:[4]

„A magánlakásokat, amelyeket ’védett’ lakók foglaltak el, az állam nem akarja felszabadítani és visszaadni a tulajdonosoknak több évtizedes használat után sem. Törvénytelen.”

„A laikusoknak is világos, a vagyon-visszaszármaztatásról és a kárpótlásról szóló törvény alkotmányellenes. A tulajdonjogok nem évülnek el, a törvény két évet határozott meg a kérvények átadására. Ebből az okból kifolyólag a tulajdonosok ezreitől, leszármazottaiktól megvonták a jogot a vagyon visszakövetelésére, illetve a ’kiskanállal’ való kárpótlásra.” (A visszakövetelési kérelmeket 2012 márciusától 2014 márciusáig lehetett átadni. Ettől kezdve a restitúció kérdését már nem lehetett a felvetni.)

„Adja Isten, hogy a visszaadás, vagy a kárpótlás kérvényezőinek ükunokái megérjék, hogy a Restitúciós Ügynökség előtti eljárások befejeződjenek. Eddig, ha megoldották az ügyek 10 százalékát, de az is lehet, hogy még ennyit sem. Ezen nem csodálkozok, mert a jogállam már csaknem 30 éved nem létezik”.

Nem láttam még mérvadó átfogó, tárgyilagos elemzést arról, hogyan is jártak, kerültek ki a restitúcióból a délvidéki/vajdasági magyarok? Kárpótolva lettek-e vagy sem?  Voltak-e vagy sem hiányosságai ennek a folyamatnak? Mit tett a magyar állam a délvidéki igazságos/tisztességes restitúció megvalósítása érdekében? Foglalkozik-e ezzel egyáltalán valaki? A témában a Vajdaság Magyar Szövetség is a hallgatásba burkolódzik, pedig a képviselői nagyon aktívan védték a rehabilitálási és a vagyon-visszaszármaztatási törvényt!


BOZÓKI Antal
dátum:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése