Szerbiában, 76 évvel a megtorlások/kivégzések után, sérülnek a civilizációs kegyeleti jogok (is)
Annak ellenére, hogy – a magyar és a szerb hivatalos álláspont szerint „történelmi csúcson vannak a politikai kapcsolatok”,[1] az október végi-november elejei, az 1944/45-ös ártatlan áldozatokra emlékezéseken látszott, hogy Újvidéken, Járekon (Tiszaistvánfalván), és bizonyára más helységekben, még mindig nincsenek méltó emlékművek.
A magyar Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságában november 10-én Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes éves meghallgatásán „több délvidéki magyarságot érintő téma is elhangzott, így például szó esett az 1944-45-ös vérengzésekről is, melyek kapcsán a mai napig egyetlen egy gyilkost sem neveztek meg, vagy helyeztek vád alá, illetve egyetlen egy tömegsírt sem exhumáltak”.[2] Meddig kell erre még várni?
A miniszterelnök-helyettes elmondta, „fejet hajt a hideg napok előtt, de elvárja, hogy a magyar mészárlással kapcsolatban is fejet hajtsanak”. – Ha mindenki fejet hajt egymás áldozata előtt, akkor a történelmi viszonyok empatikusabbá vállnak – tette hozzá Semjén.[3]
A magyar áldozatoknak emléket állító fakeresztnél
(2020. október 31-én) elhelyezik a kegyelet virágait
(2020. október 31-én) elhelyezik a kegyelet virágait
A fotón jó látható,[4] hogy a hírhedt járeki (tiszaistvánfalvi) haláltábor emlékhelyén két kereszt van: Az egyik, a német, márvány, a másik a magyar, fából készült kereszt állít emléket az áldozatoknak.
A láger 1944. december 3-ától 1946. április 15-ig működött, ahol mintegy 6500 német és több száz (csúrogi, mozsori, zsablyai és más helységekből internált) magyar – akiknek a pontos számát ma sem tudni – vesztette ott életét embertelen körülmények között.
A 2017. május 6-án felavatott,[5] a Duna menti svábok emlékművének (német, szerb és magyar) szövege, amelynek elkészültét a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) „politikai munkája előzte meg”[6] – a községi önkormányzat és a Duna menti Svábok közötti eredeti megállapodással ellentétben[7] – „nem tesz említést a magyar áldozatokról”,[8] „emléküket mintha ki akarnák törölni a történelemből”.[9] Az avatáson a magyarokat csak olyan összefüggésben említették, hogy „a XX. Század elején 2127 német nemzetiségű, 47 magyar és 2 szerb polgár élt”.[10]
– Amikor a német emlékmű idekerült, ellenezték azt, hogy arra felkerüljön – legalább egy szó erejéig is –, hogy itt magyarok is haltak meg. Magyar felirat ugyan van az emlékmű falán, de az az itt életüket vesztett Duna menti svábokra emlékeztet. Arra kényszerültünk, hogy egy kis fakeresztet állítsunk fel (2017. október 29-én B. A.)[11] – elevenítette fel a történteket Gusztony András, a (VMDP) temerini körzeti szervezetének elnöke a 2019. november 3-ai megemlékezésen.[12]
A láger 1944. december 3-ától 1946. április 15-ig működött, ahol mintegy 6500 német és több száz (csúrogi, mozsori, zsablyai és más helységekből internált) magyar – akiknek a pontos számát ma sem tudni – vesztette ott életét embertelen körülmények között.
A 2017. május 6-án felavatott,[5] a Duna menti svábok emlékművének (német, szerb és magyar) szövege, amelynek elkészültét a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) „politikai munkája előzte meg”[6] – a községi önkormányzat és a Duna menti Svábok közötti eredeti megállapodással ellentétben[7] – „nem tesz említést a magyar áldozatokról”,[8] „emléküket mintha ki akarnák törölni a történelemből”.[9] Az avatáson a magyarokat csak olyan összefüggésben említették, hogy „a XX. Század elején 2127 német nemzetiségű, 47 magyar és 2 szerb polgár élt”.[10]
– Amikor a német emlékmű idekerült, ellenezték azt, hogy arra felkerüljön – legalább egy szó erejéig is –, hogy itt magyarok is haltak meg. Magyar felirat ugyan van az emlékmű falán, de az az itt életüket vesztett Duna menti svábokra emlékeztet. Arra kényszerültünk, hogy egy kis fakeresztet állítsunk fel (2017. október 29-én B. A.)[11] – elevenítette fel a történteket Gusztony András, a (VMDP) temerini körzeti szervezetének elnöke a 2019. november 3-ai megemlékezésen.[12]
Máig se nincs válasz a kérdésre, miért nem lehetett közös emlékművet állítani a járeki haláltáborban elhunyt ártatlan áldozatoknak?
Újvidéken, ahol a „elhallgatott razzia”[13] lezajlott, és ahol „1500-ra becsülhető az áldozatok száma, akik közül Matuska Márton könyvében 305 személyt név szerint is megnevezett”, mindmáig nem készült emlékmű. Még tömegsírok helye se ismert, mivel a „vonatkozó állambiztonsági iratok mindmáig nem kerültek elő”.[14]
A 2014-ben elhunyt Papp Ferenc a Futaki úti temetőt találta „legalkalmasabbnak a megemlékezésre, az ő és az önkéntesei 31 évvel ezelőtt napokon át takarították a terepet”,[15] majd 1990 novemberében „100 jeltelen fakeresztet állítottak fel a háborúkban elhunytak emlékére, az 1944–45-ös vérengzések magyar áldozatainak emlékére pedig egy nagy keresztet állítottak itt fel. Az első 100 keresztet a temetkezési vállalat dolgozói még aznap elvitték. Ezt követően többször is kihelyezték a 100 keresztet, de azokat rendre ismeretlen tettesek megrongálták és eltüntették”.[16]
Az elhanyagolt, szemétlerakóként is használt egykori katonatetőben „fölállították az ugyancsak a szemét alól kibányászott központi emlékművet, a csonka turulszobrot. Az alapzata is töredékes volt, a felirata nem került elő, valamint a madár feje is hiányzott. Évekkel később Szőke Árpád társuk egy újvidéki szobrásszal fejet faragtatott, azt pedig a megemlékezések alatt a helyére illesztették, majd utána haza vitte. Az ő halála után a fej Matuskához került, és ugyanúgy használják a megemlékezések során, mint korábban”.[17]
A turulszobor feje (Fotó: Fúró Dénes)
Az 1990 óta éve tartó megemlékezések és a írásbeli kérelmek ellenére, a hatóságok mindeddig nem engedélyezték a Makovecz Imre (1935-2011) építész által megálmodott és tervezett csonka tornyú békekápolna megépítését a Futaki úti temetőben.
A kultúráért felelős újvidéki városi bizottság 2016. augusztus 30-án a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) városi bizottságának indítványozására úgy döntött, hogy emlékművet állítanak a Limán-4 városrészben az 1944/45-ös ártatlan áldozatok tiszteletére. A munkálatok, melyek költségeit Újvidék költségvetéséből finanszírozzák, „legkésőbb 2017 tavaszáig befejeződnek”,[18] az emléktáblán pedig csak annyi állna, hogy „Az 1944/45-ös ártatlan áldozatoknak”, szerbül, magyarul, németül és még egy, Vajdaságban használatos nyelven, de hogy melyiken, erről a későbbiekben döntenek”.[19]
Az emlékmű – mondani sem kell – napjainkig nem készült el. Kiss Gyula, a VMSZ újvidéki szervezetének vezetője a november 2-ai megemlékezésen elmondta, hogy „tegnap vált ismertté annak a közbeszerzési pályázatnak az eredménye, amelyet a 44/45-ös áldozatok emlékére készülő emlékművel kapcsolatban írt ki az önkormányzat”.[20]
– Az emlékmű helyét a folyamőrség laktanyája közelében jelölték ki a helyét. Két-három kilométerre a város központjától, jól eldugva a forgalmas helyektől, hogy minél kevesebben láthassák. Ne legyen konkurense annak (a Duna-parton levő, Család nevet viselő, a szerb, zsidó és roma áldozatoknak emelt emlékműnek – B. A.), amelyiket meg kell látnia mindenkinek – írta a VMSZ javaslatáról Matuska Márton a Magyar mementó Újvidéken c. írásában.[21]
A magyar pártok között nincsen egyetértés a készülő 1944/45-ös emlékmű helye és felirata körül.[22] A VMSZ-el köztársasági és tartományi szinten is koalícióban lévő Szerbiai Szocialista Párt (SPS) követelte az emlékmű elkészítésének a leállítását, mert „a beterjesztett ártatlan áldozatok listáján számos olyan bíróság által elítélt személy szerepel, akik „közvetve vagy közvetlenül a fasiszta hatalmat szolgálták.”[23] Đurađ Jakšić, a Szerb Radikális Párt (SRP) képviselője pedig az emlékmű felállítását „alattomos és durva provokációnak nevezte”.[24]
A kultúráért felelős újvidéki városi bizottság 2016. augusztus 30-án a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) városi bizottságának indítványozására úgy döntött, hogy emlékművet állítanak a Limán-4 városrészben az 1944/45-ös ártatlan áldozatok tiszteletére. A munkálatok, melyek költségeit Újvidék költségvetéséből finanszírozzák, „legkésőbb 2017 tavaszáig befejeződnek”,[18] az emléktáblán pedig csak annyi állna, hogy „Az 1944/45-ös ártatlan áldozatoknak”, szerbül, magyarul, németül és még egy, Vajdaságban használatos nyelven, de hogy melyiken, erről a későbbiekben döntenek”.[19]
Az emlékmű – mondani sem kell – napjainkig nem készült el. Kiss Gyula, a VMSZ újvidéki szervezetének vezetője a november 2-ai megemlékezésen elmondta, hogy „tegnap vált ismertté annak a közbeszerzési pályázatnak az eredménye, amelyet a 44/45-ös áldozatok emlékére készülő emlékművel kapcsolatban írt ki az önkormányzat”.[20]
– Az emlékmű helyét a folyamőrség laktanyája közelében jelölték ki a helyét. Két-három kilométerre a város központjától, jól eldugva a forgalmas helyektől, hogy minél kevesebben láthassák. Ne legyen konkurense annak (a Duna-parton levő, Család nevet viselő, a szerb, zsidó és roma áldozatoknak emelt emlékműnek – B. A.), amelyiket meg kell látnia mindenkinek – írta a VMSZ javaslatáról Matuska Márton a Magyar mementó Újvidéken c. írásában.[21]
A magyar pártok között nincsen egyetértés a készülő 1944/45-ös emlékmű helye és felirata körül.[22] A VMSZ-el köztársasági és tartományi szinten is koalícióban lévő Szerbiai Szocialista Párt (SPS) követelte az emlékmű elkészítésének a leállítását, mert „a beterjesztett ártatlan áldozatok listáján számos olyan bíróság által elítélt személy szerepel, akik „közvetve vagy közvetlenül a fasiszta hatalmat szolgálták.”[23] Đurađ Jakšić, a Szerb Radikális Párt (SRP) képviselője pedig az emlékmű felállítását „alattomos és durva provokációnak nevezte”.[24]
Kis Gyula a megemlékezésen elmondta, csodálkozik, hogy 75 év után is ekkora ellenállásba ütközik az emlékmű, de reméli, hogy a jövő év első felében megtörténik a felavatása.[25] Arról azonban nem szólt, elfogadják-e, a magukénak tartják-e majd az áldozatok leszármazottai a VMSZ által javasolt emlékművet, vagy tovább küzdenek a csak magyar jellegű emlékműért? Ez viszont azt is jelentheti, hogy még sokáig nem valósul meg. Úgy járunk ezzel is, mint Járekon, a Duna menti sváb áldozatoknak emelt emlékművel, amelynek még csak az táblája sem jelzi a magyar áldozatokat? Hogyan viszonyulnak majd az emlékműhöz a szerb szélsőségesek? Nem-e állandó gyűlölködő grafittok díszítik majd? Folytatódnak-e a Futaki úti temetőben a megemlékezések, felépül-e valaha is a Makovecz által tervezett emléktorony?
Sok még, tehát a megválaszolatlan kérdés és a tennivaló, de a szerb oldalon hiányzik az őszinte szembenézés is a történelmi tényekkel, ami nélkül nem lehet teljes a két nép megbékélése.
BOZÓKI Antal
Torda, 2020. november 12.
Torda, 2020. november 12.
[1] Pintér Attila: Történelmi csúcson vannak a magyar-szerb politikai kapcsolatok
https://pannonrtv.com/rovatok/politika/pinter-attila-tortenelmi-csucson-vannak-magyar-szerb-politikai-kapcsolatok, 2019. november 25. 250:39.
[2] A magyar kormány szerint annak ellenére is történelmi a barátság, hogy háborús bűnösnek nevezik a 44-es áldozatokat
https://delhir.info/2020/11/10/a-magyar-kormany-szerint-annak-ellenere-is-tortenelmi-a-baratsag-hogy-a-haborusbunosnek-titulaljak-a-44-45-os-aldozatokat/
[3] Uo.
[4] Ádám Csilla: Járekon az ártatlan áldozatokra emlékeztek
https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/25769/Jarekon-az-artatlan-aldozatokra-emlekeztek.html, 2020. október 31. 19:02
[5] Bővebben lásd Ádám Csilla: Felavatták a Duna menti svábok járeki emlékművét http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/21391/Felavattak-a-Duna-menti-svabok-jareki-emlekmuvet.html 2017. május 6. [15:32] és G. B.: Fakeresztek árnyékéban c. írását. Magyar Szó, 2019. november 4. 5.
[6] Ádám Csilla: Megemlékezés Járekon: „Felkiáltójelnek szánjuk ezt az egyszerű fakeresztet”.
https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/21880/Megemlekezes-Jarekon-34Felkialtojelnek-szanjuk-ezt-az-egyszeru-fakeresztet34.html, 2017. október 29. 18:27,
[7] Uo.
[8] Uo.
[9] Uo.
[10] dió: Tisztelet az áldozatoknak. Magyar Szó, 2017. május 8. 1.
[11] A második világháború áldozataira emlékeztek Járekon https://pannonrtv.com/rovatok/tarsadalom/masodik-vilaghaboru-aldozataira-emlekeztek-jarekon, 2017. október 29 15:38 és 18:12
[12] Ádám Csilla: Járekon is megemlékeztek az ártatlan áldozatokról. https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/24338/Jarekon-is-megemlekeztek-az-artatlan-aldozatokrol.html, 2019. november 3. 17:29
[13] Az elhallgatott razzia - Vérengzés Újvidéken (1944-45)
http://www.keskenyut.hu/page/234/art/1212/akt/1/html/az-elhallgatott-razzia-verengzes-ujvideken-1944-45.html
[14] Csorba Béla beszéde az újvidéki koszorúzáson. Kisebbségi Fórum – Temerin, KIFO HÍRLEVÉL, II. évf. 286. szám, 2015. november 3., vagy http://bozokiantal.blogspot.rs/2015/11/csorba-bela-beszede-az-ujvideki.html, 2015. november 5. [5:49]
[15] szb: Csak háború ne legyen! Magyar Szó, 2020. november 3. 11., és Fúró Dénes: Béke poraikra! Magyar Szó, 2020. november 7. 18.
[16] Fúró Dénes írása, az előző jegyzetben. Lásd még szb: Csak háború ne legyen c. írását. Magyar Szó, 2020. november 3. 11.
[17] Uo.
[18] Csorba Béla beszéde az újvidéki koszorúzáson. Kisebbségi Fórum – Temerin, KIFO HÍRLEVÉL, II. évf. 286. szám, 2015. november 3., vagy http://bozokiantal.blogspot.rs/2015/11/csorba-bela-beszede-az-ujvideki.html, 2015. november 5. [5:49]
[19] Emlékművet állítanak Újvidéken az 1944/45-ös ártatlan áldozatok tiszteletére. http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/20533/Emlekmuvet-allitanak-Ujvideken-az-1944-45-os-artatlan-aldozatok-tiszteletere.html, 2016. augusztus 30. [17:38]; Szobrot állítanak az 1944/45-ös ártatlan áldozatoknak Újvidéken. http://pannonrtv.com/web2/?p=287773, 2016. augusztus 30.
[20] Uo. Lásd még szb: Emlékmű az 1944–45-ben kivégzettek tiszteletére. Magyar Szó, 2016. szeptember 2. 10.
[21] Lásd szb írását a 10-es jegyzetben.
[22] Matuska Márton. Magyar mementó Újvidéken (3). Hely a másiknak. Magyar Szó, 2017. január 27. 8.
[23] Lásd a Se nem magyar, se nem Makovecz… c. írásomat. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=11323, 2018. augusztus 29., és http://delhir.info/2018/08/30/ujvideki-emlekmu-allitas-se-nem-magyar-se-nem-makovec/, 2018. augusztus 30.
[24] A magyar kormány szerint annak ellenére is történelmi a barátság, hogy háborús bűnösnek nevezik a 44-es áldozatokat https://delhir.info/2020/11/10/a-magyar-kormany-szerint-annak-ellenere-is-tortenelmi-a-baratsag-hogy-a-haborusbunosnek-titulaljak-a-44-45-os-aldozatokat/ és A nagyszerbek követelik az 1944/45-ös áldozatok újvidéki emlékműve kiépítésének leállítását, mert „a magyar nácik neve is szerepel rajta” https://delhir.info/2020/10/20/a-nagyszerbek-kovetelik-az-1944-45-os-aldozatok-ujvideki-emlekmuve-kiepitesenek-leallitasat-mert-a-magyar-nacik-neve-is-szerepel-rajta/?fbclid=IwAR2CAvrL2YkhFoW8fY9zRmvmfao7whV5AwZDesy2Z-3IbD15VGB0GImswzE
[19] Emlékművet állítanak Újvidéken az 1944/45-ös ártatlan áldozatok tiszteletére. http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/20533/Emlekmuvet-allitanak-Ujvideken-az-1944-45-os-artatlan-aldozatok-tiszteletere.html, 2016. augusztus 30. [17:38]; Szobrot állítanak az 1944/45-ös ártatlan áldozatoknak Újvidéken. http://pannonrtv.com/web2/?p=287773, 2016. augusztus 30.
[20] Uo. Lásd még szb: Emlékmű az 1944–45-ben kivégzettek tiszteletére. Magyar Szó, 2016. szeptember 2. 10.
[21] Lásd szb írását a 10-es jegyzetben.
[22] Matuska Márton. Magyar mementó Újvidéken (3). Hely a másiknak. Magyar Szó, 2017. január 27. 8.
[23] Lásd a Se nem magyar, se nem Makovecz… c. írásomat. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=11323, 2018. augusztus 29., és http://delhir.info/2018/08/30/ujvideki-emlekmu-allitas-se-nem-magyar-se-nem-makovec/, 2018. augusztus 30.
[24] A magyar kormány szerint annak ellenére is történelmi a barátság, hogy háborús bűnösnek nevezik a 44-es áldozatokat https://delhir.info/2020/11/10/a-magyar-kormany-szerint-annak-ellenere-is-tortenelmi-a-baratsag-hogy-a-haborusbunosnek-titulaljak-a-44-45-os-aldozatokat/ és A nagyszerbek követelik az 1944/45-ös áldozatok újvidéki emlékműve kiépítésének leállítását, mert „a magyar nácik neve is szerepel rajta” https://delhir.info/2020/10/20/a-nagyszerbek-kovetelik-az-1944-45-os-aldozatok-ujvideki-emlekmuve-kiepitesenek-leallitasat-mert-a-magyar-nacik-neve-is-szerepel-rajta/?fbclid=IwAR2CAvrL2YkhFoW8fY9zRmvmfao7whV5AwZDesy2Z-3IbD15VGB0GImswzE
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése