Oldalak

2020. november 25., szerda

Tisza Kálmán a főgonosza az új magyarellenes szerb játékfilmnek

 

Az Ime Naroda, vagyis a Nemzet Neve című szerbiai játékfilm premierjét november közepén tartották. A film a Délvidék magyar hatalomtól való elszakításának időszakát mutatja be, több olyan politikai szereplő szemszögén keresztül, akik nyíltan vállalták magyarellenességüket.

A film premierjét úgy időzítették, hogy azt, az ünneppé nyilvánított november 25.-ei délvidéki elcsatolás napi rendezvényeken tudják vetíteni. A magyarság kisebbségbe taszításának és kisemmizésének napját a Vajdasági Tartományi Parlament két esztendeje tette Vajdaság kiemelt ünnep napjává, amelyet a Vajdasági Magyar Szövetség politikusai, Pásztor István és pártjának a képviselői is mind megszavaztak. Többek szerint ezzel nyíltan elárulva a sajátnak mondott nemzetük érdekeit.

A mélyszerb film forgatókönyvét a kormányon lévő haladó párti Milovan Vitezović író-dramaturg írta. Az 1,2 millió eurós költségvetésű alkotást a délvidéki magyar adófizetők is pénzelték, hiszen a filmet a Vajdaság Autonóm Tartomány kormánya, a szerb  kulturális minisztérium, a szerbiai filmközpont mellett több mint 30 délvidéki  önkormányzat is támogatta, köztük olyanok is, ahol jelentős számú magyar él. Sőt, a film főtámogatói között szerepel a magyarországi OTP Bank leányvállalata, a Vajdasági Bank is, vagyis egy magyar cég is asszisztált a magyarellenes provokációhoz. 

A film premierjén az egyik szereplő, Dragan Petrović „Pele” riporteri kérdésre elmondta, hogy ő a film főgonoszát, „Tisa Kolumánt” vagyis Tisza Kálmánt játssza, aki az alkotás negatív alakja. A film főszerepében tetszelgő Svetozar Miletić politikai karrierjéről és magyarellenes megnyilvánulásairól portálunkon még korábban közöltünk egy összefoglalást. Miletić, (akinek magyarokat fenyegető szobra Újvidéken a fő térre, a lebontott Szentháromság emlékmű helyére került) többször agitált a magyarság ellen, polgármesterként a szerb nemzeti jelképeket tette a város hivatalos zászlajává, ellehetetlenítette a magyar és német nyelvet. A magyarokat csak „szerbfaló mongolok”-nak nevezte. “Ázsiába menjenek vissza, ahonnét ideszakadtak.” – hirdette egyik beszédében Miletić, aki egy alkalommal fegyveres szerb csapatok toborzásába is kezdett Magyarországon.

Az alkotás színvonalát egyébként az is jól jellemzi, hogy a Vitezović forgatókönyvéből készült filmet a szerb kritikusok is történelemhamisítónak és teljesen gagyinak tartják. Szerintük Jaša Tomićot, Svetozar Miletić vejét és politikai utódját romantizált formában mutatja be a film. Állítólagos erényeit túlhangsúlyozza, míg sötét oldalát teljesen elhallgatja. A Miša Dimitrijevićtyel folytatott  konfliktusát egyoldalúan mutatja be, miközben elhallgatja azt a történelmi tényt, hogy Tomić szándékosan és brutálisan meggyilkolta ellenfelét, oly módon, hogy hidegvérűen kést szúrt Dimitrijević mellkasába, az áldozat családja előtt. Óriási tévedés volt a kritikusok szerint az, hogy az idős Jaša Tomićot Nikola Ristanovski macedón színész formálta meg, aki erős macedón akcentusával jócskán hozzájárult a film fiaskójához. Milica Tomić, Svetozar Miletić lánya és Jaša Tomić felesége kihívó, kacérkodó nőként tűnik fel, a kritikusok szerint a filmben teljesen feleslegesek a vele készült túlhangsúlyozott erotikus jelenetek.

A szerb film kritika azt is kifogásolja, hogy a filmben egyetlen színész sem használ újvidéki akcentust. Dragan Petrović „Tisa Kolumán” vagyis Tisza Kálmán miniszterelnök szerepében például szerbül beszél, kamu magyar akcentussal,  ami szintén röhejessé teszi a filmet, míg több jelenetben úgy használják a magyar nyelvet, mintha Google Fordítóval fordították volna. Az meg külön hab a tortán, hogy Svetozar Miletićet, a fiatal Milica Tomićot és Jovan Jovanović Zmajt  montenegrói színészek formálták meg. Ráadásul Jovanović Zmajt egy olyan színész, aki 1993-ban  kocsmai dulakodásban megölt két személyt.
Külön kuriózum az a jelenet, amelyben Miletić beszédet tart az 1868. évi  magyar országgyűlésben, nem is akárhol – az 1908 és 1910 között épült szabadkai városházában, ahol a háttérben a 82 éves, idős Ferenc Józsefet ábrázoló vitrázs látszik, aki ugye 1868-ban mindössze 38 éves volt

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése