Kétnyelvű felirat egy szabadkai szavazóhelyiség bejáratánál a szerb elnökválasztás napján, 2017. április 2-án (Fotó: MTI / Molnár Edvárd)
2020. december 14. 10:59
Nem mindennapi helyzet állt elő azután, hogy Ökrész Rozáliát, az egyetlen vajdasági magyar napilap igazgatónőjét a Vajdasági Magyarok Szövetsége (VMSZ) színeiben képviselővé választották a szerb parlamentben. Habár a vajdasági magyar sajtó az elmúlt években egyre egyoldalúbbá vált politikailag, arra még nem volt példa, hogy egy sajtótermék igazgatója egyben egy parlamenti párt képviselője is legyen. Nem véletlen ezért, hogy a vajdasági magyar ellenzék most már a magyar nyelvű média kisajátításáról beszél.
Hogy a helyzetet jobban megértsük, néhány évet vissza kell mennünk a múltba. Ugyan a Magyar Szó kiegyensúlyozottságát számos kritika érte az elmúlt évtizedekben, vitathatatlan, hogy számos kritika is megjelenhetett a vajdasági magyar közéleti szereplőkkel és pártokkal szemben még akkor is, amikor ezek történetesen hatalmon voltak. A fordulat nagyjából a 2010-es évek közepén ment végbe, amikor is a lap dolgozóinak azon részét, akikről sejteni lehetett, hogy a VMSZ-szel szemben állnak, olyan munkaügyi helyzetbe kényszerítették, amit azok nem tudtak vállalni. Ezért többen is felmondtak, míg másnak maga a lapvezetés mondott fel arra hivatkozva, hogy nem látta el feladatát, mert az ekkor alakult Magyar Mozgalomban tevékenykedett (ezt a civil szervezetet a VMSZ-ből kiábrándult magyar értelmiségiek hozták létre). A kilépő, illetve a kirúgott egykori magyar szósok alapították meg később a Szabad Magyar Szót, amely ma a Családi Kör nevű nyomtatott hetilap internetes felületeként is szolgál.
A rádiók sem úszták meg
Ám a független vajdasági magyar sajtó számára nem csak a Magyar Szónál történtek jelentettek kihívást. Ugyancsak ebben az időben szűnt meg a Szabadkai Rádió magyar nyelvű szerkesztősége, amely ugyan önkormányzati tulajdonban volt, de a szabadkai városvezetés meglehetően széles mozgásteret hagyott a rádió munkatársainak. Így – eltekintve a kisebb, helyi rádióktól – a Pannon Rádió vette át a magyar nyelvű tájékoztatás szerepét, amelynek kiegyensúlyozottságával szemben szintén kétségek merülnek fel mind a mai napig. És hogy a sor ezzel még mindig ne érjen véget, az idei szerbiai köztársasági és önkormányzati, illetve vajdasági tartományi választások után leépítésbe kezdtek a Vajdasági Rádiótelevíziónál, amelyet többé-kevésbé független médiának tartottak Vajdaságban.
Most viszont úgy látszik, hogy a hatalmon lévő magyar párt még egyet lépett előre azzal, hogy a lap igazgatóját indították parlamenti képviselőnek, akit aztán meg is választottak. Ökrész Rozália még 2012-ben került a Magyar Szó élére, azóta ő az igazgatója a cégnek (az ő ideje alatt távolították el vagy mondtak fel önként a korábban említett munkavállalók). Történt ez annak ellenére, hogy a lap alapszabályát augusztus közepén módosították oly módon, hogy abba bekerült a következő mondat: „a Magyar Szó igazgatói posztjára nem lehet olyan személyt választani, aki ugyanakkor magas vezetői posztot tölt be valamilyen politikai pártban”. A vajdasági Cenzolovka néhány napja megkérdezte erről a képviselőnőt, aki annyit válaszolt, hogy itt olyan személyről van szó, aki egy párton belül tölt be magas pozíciót, rá viszont ez nem igaz.
Ezzel szemben a Vajdasági Független Újságírók Egyesülete (NDNV) elnöke úgy fogalmazott, hogy semmi jót nem jelent, hogy egy médiaház igazgatója parlamenti képviselővé válik, de nem ez az első eset, hogy összeférhetetlenség alakul ki a média és a politika elvei között. De ennél is keményebben reagált Ökrész képviselővé választására a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége, amely élesen elítélte a közpénzből működtetett vajdasági magyar média „brutális kisajátítását a VMSZ részéről, akik haladó koalíciós partnerükhöz hasonlóan lábbal tipornak minden jogi és erkölcsi normát annak érdekében, hogy a sajtót teljes ellenőrzésük alá vonják”. Az ellenzéki párt szerint Ökrész képviselővé választása csak egy újabb példa arra, hogyan lehet egy közkedvelt és nagy népszerűségnek örvendő napilapból pillanatok alatt pártközlönyt csinálni.
A VMDK emellett emlékeztet azokra a személyi összefonódásokra, amelyek a vajdasági magyar sajtóban tapasztalhatók. Így elfogadhatatlannak tartják Fremond Árpád köztársasági képviselőnek, a VMSZ alelnökének; Juhász Attila mezőgazdasági államtitkárnak és a VMSZ elnökségi tagjának; Erdődi Edvina, a Magyar Nemzeti Tanács alelnökének, a VMSZ tisztségviselőjének és egy személyben a Magyar Szó jogászának tagságát a közpénzen működtetett napilap igazgatóbizottságában; valamint Kovács Elvira parlamenti képviselőnek, a Szerb Képviselőház alelnökének, a VMSZ alelnökének tagságát is az egyetlen közpénzen működtetett hetilap, a Hét Nap igazgatóbizottságában. Ezért a VMDK most arra kéri a köztársasági Elektronikus Médiumokat Szabályzó Testületet, a Korrupció Elleni Bizottságot, a köztársasági polgárjogvédőt, valamint az Emberjogi és Kisebbségügyi, Társadalmi Párbeszéd Minisztériumától, hogy azonnal szüntessék meg az említett igazgatóbizottságokban kialakult politikai befolyást, adják vissza a magyar közösségnek a napi- és hetilapjukat, valamint vessenek véget annak, hogy a Magyar Nemzeti Tanács, mint a magyar nyelvű médiatermékek alapítója a továbbiakban is visszaélhessen a ráruházott hatáskörrel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése