Az EB szerbiai országjelentése (2.)

A Szerb Haladó Párt szekerét tolják!

Az Európai Bizottság (EB) 2020. október 6-án fogadta el[1] a 2019. március és 2020. június közötti időszakra vonatkozó 142 oldal terjedelmű jelentését Szerbia haladásáról az EU-hoz való csatlakozási tárgyalások alatt.[2]
Az Európai Tanács 2012-ben hagyta jóvá Szerbia tagjelölti státusát.[3] A csatlakozási tárgyalások 2014. januári megkezdése óta a 35 csatlakozási fejezet közül 18-at nyitottak meg, amelyek közül kettőt ideiglenesen lezártak. 2019-ben további két fejezetet nyitottak meg,[4] 2020-ban pedig egyet sem.
A szerb parlament december 28-án – első alkalommal – vitatta meg az EB által készített jelentést.

Az Eb jelentése a szerb képviselőház ülésének 5. pontjaként – „Határozat-javaslat az Európai Bizottság 2020. évi jelentésének bemutatása alkalmából, amit a népviselők 15 tagú csoportja javasolt”[5] – került megvitatásra és elfogadásra. Ezt az eseményt Sem Fabrizi, az Európai Unió szerbiai küldöttségvezetője is üdvözölte.[6]

A jelentés azokat a területeket elemzi, amelyek a csatlakozási tárgyalási fejezeteket érintik.
A 2005 óta készülő jelentésekről eddig „csak a parlamenti európai integrációs bizottságok vitáztak”,[7] de „az elmúlt években ez nem történt meg”.[8]
Hivatalosan, tehát, a 15 képviselő által beterjesztett határozati javaslat volt a vita tárgya, nem pedig egy javaslattervezet, hogy az EU bizottság jelentése alapján a hatalmi szerveknek milyen feladatokat kell elvégezni a csatlakozási tárgyalások felgyorsítása érdekében!
Az EB jelentése alapján egy határidős cselekvési programot is napirendre lehetett/kellett volna tűzni a csatlakozási folyamat során észlelt hiányosságok kiküszöbölése és a folyamat felgyorsítása érdekében. De nem ez történt. Önmagában már ez bizonyítja hogyan viszonyul a szerb parlament a csatlakozási/tagfelvételi követelmények teljesítéséhez, hogy az ország gyorsabban haladjon az integrációs folyamatban.
Az is jellemző, hogy a határozati javaslat beterjesztőinek csoportját Kovács Elvira a VMSZ köztársasági képviselője, a parlament egyik alelnöke és az euróintegrációs bizottságának elnöke vezeti, aki egyúttal a dokumentum beterjesztőinek a „meghatalmazott képviselője” is volt.[9] Kovácsnak nincs ugyan feltüntetve sem a pártbeli, sem pedig a parlamenti tisztsége, mint ahogy a többi képviselő esetében sem, de ezek azonban köztudottak. Szüksége volt a döntő parlamenti többségű Szerb Hatalmi Pártnak (SNS), hogy egy magyarnak tartott képviselő a nevét adja a határozathoz, mintegy legitimálva annak tartalmát.

Kovács Elvira, a véemesz parlamenti képviselője (Forrás: Pannon RTV)

 

A vita során Ana Brnabić kormányfő „megismételte, hogy az európai integráció Szerbia stratégia érdeke és egyik legfontosabb feladata marad, kiemelve, hogy a csatlakozás három oszlopon nyugszik – a gazdasági reformokon, a közigazgatás reformján és a jog uralmán”.[10]
Brnabić megköszönte a kezdeményezést, hogy az EB jelentéséről a képviselők vitázzanak, és hozzátette, hogy „a vita az EB jelentéseiről a parlament ülésen rendszeres gyakorlat lesz”.[11]
A hatalmi koalícióhoz tartozó képviselők felszólalásaikban támogatásukról biztosították a határozati javaslatot és a csatlakozás elhúzódása miatti felelősséget többnyire igyekeztek az Európai Unió szerveire hárítani.
Enis Imamović, a szandzsaki Demokratikus Akció Párt (Stranka demokratske akcije Sandžaka – SDA) nevű bosnyák kisebbségvédelmi (ellenzéki) párt képviselője felszólalásában elmondta, hogy pártja „nem fog a határozatra szavazni, mivel a képviselők nem vettek részt annak megfogalmazásában”.[12]
Imamović hangoztatta, hogy „a kisebbségi kérdések a 23. csatlakozási fejezet keretében kerültek áttekintésre, és hogy a kisebbségi akcióterv – a bosnyákok álláspontja szerint – nem legális és nem legitim, valamint hogy a nemzeti kisebbségek helyzete Szerbiában nincsen rendezve”.[13]
– A nemzeti kisebbségek iránti viszony olyan, mint egy idegen test iránt, amelyik magától eltűnik, vagy el kell tüntetni – mondta Imamović.
A képviselő hangoztatta azt is, hogy „a 90-es évek háborús bűnöseinek, elsősorban a sjeverinieknek és a štrpcieknek, a törvény elé állítása nem teljes”, valamint hogy „a nemzeti kisebbségek jogai Vajdaságban sokkal magasabb szinten vannak, mint Szerbia többi részében”.

Imamović beszédére csaknem minden jelen lévő kormánytag és több képviselő is reagált.[14]

Ana Brnabić arra szólította fel a képviselőt, „mutasson rá, hogy a jelentés pontosan melyik oldalon foglalkozik a bosnyák kisebbség megkülönböztetettségével, mivel ő ilyesmit nem talált a jelentésben”.[15]
– Ne szerepelje itt a tanítónőt és engem kérdezgessen. Ön nem azért van itt, hogy engem osztályozzon, hanem, hogy én osztályozzam Önt – mondta Imamović.

Hozzátette: Jogában áll, hogy ne vegyen részt (az elkészítésében – B. A.) és ne értsen egyet a határozattal, mert a párt szerint, amelyet a parlamentben képvisel, „nem ismeri el az EB lényegi bírálatát Szerbia haladásáról az euró-integrációban”. Kiemelte, hogy „a jelentés tartalmazza azt is, hogy a szerbiai nemzeti kisebbségi rendszernek a gyökerében, illetve a törvényi megoldásokban számos hiányossága van, és hogy a nemzeti kisebbségi törvény módosításai kozmetikaiak”.

– Új törvényt kell hozni, mert a jelenlegi, az mellett, hogy általános és nem tiszteli a sajátosságokat, nem ad megfelelő választ a nemzeti kisebbségek bekapcsolására a társadalmi életbe – értékelte az SDA képviselője. 

Elmondta azt is, hogy a bírósági ítéletek ellenére „tagadják a srebrenicai népirtást, nem indítanak eljárást a más népek, albánok és horvátok elleni háborús bűnök ügyében, a háborús bűnösök pedig itt továbbra is közügyekkel foglalkoznak”. Beszélt még a nemzeti kisebbségek „aránytalan foglalkoztatásáról is, ami különösen kifejezett a horvátok, albánok, bosnyákok és romák esetében”.
Gordana Čomić, az Emberi-, kisebbségjogi és társadalmi párbeszéd minisztériumának vezetője azt hangsúlyozta, hogy „a nemzeti kisebbségekre vonatkozó jogok mindenkire egyformán érvényesek, hogy „a nemzeti és etnikai hovatartozása szerint senkit nem érhet megkülönböztetés”,[16] majd bejelentette, hogy „minisztériumának államtitkára lesz, aki kizárólag a nemzeti kisebbségekről szóló törvény helyi szinten való alkalmazásával foglalkozik majd”.[17]

Jadranka Joksimović, az euró-integrációért felelős miniszter emelt hangon közölte Imamovićtyal, hogy „a vita a parlamentben nem ez EB jelentéséről, hanem a határozati javaslatról folyik”.[18]
– Sajnálom, hogy Ön, képviselő úr, az európai integrációt a partikuláris érdekek megvalósítása céljaként éli meg. Az európai értékek csak az emberi jogokat és szabadságokat ismerik, de a nemzeti jogokat nem. Ilyenek nem léteznek – tette hozzá Joksimović.

A volt radiális (most haladó) párti miniszter azonban, vagy nem tudja, vagy nem akar tudomást venni arról, hogy a nemzeti közösségi jogok az egyetemes emberi jogok szerves részét képezik.

Kovács Elvira, aki ugyancsak felszólalt, hangoztatta, hogy „könnyebb ellenzékben lenni, bírálni és nem kínálni semmilyen megoldást”. Elmondta, hogy „a képviselők, beleértve Imamovićot is, idejében megtudták mikor kerül megvitatásra a határozat és elég idejük volt arra, hogy módosításokat nyújtsanak be”. Kovács szavai szerint, „Szerbia átlag értékelése az EB 2020. évi jelentésében 3,03, a 2019. éviben pedig 2,95”.[19]

Felolvasva a jelentés kisebbségre vonatkozó részét, Kovács Elvira arra mutatott rá, hogy az „nem említi a kisebbség hátrányos helyzetét Szerbiában, illetve azt is cáfolta, hogy egyes kisebbségeknek nagyobb jogai lennének például Vajdaságban, mint az ország más területein”.[20]

 

Ökrész Rozália is felszólalt (Forrás: Pannon RTV)

Kovács beszédében kiemelte még: „A jelentés kimondja, hogy Szerbia és az Európai Unió közötti tárgyalások üteme a jogállamiság előrehaladásától és a Koszovóval való kapcsolatok normalizálódásától függ majd.” Hangsúlyozta, hogy az EB jelentése szerint „a jogállamiság reformja kevésbé gyors és hatékony, mint amire számítani lehetett”, valamint, hogy „Szerbiának fel kell gyorsítania a reformokat ezen a területen, amely magában foglalja többi között a médiaszabadságot és az igazságügyi reformokat is”.[21] Kovács és médiaszabadság?
Ökrész Rozália, a vémesz újdonsült parlamenti képviselője – ismereteim szerint – az első parlamenti jelenésében „kiemelte a reformtörekvések fontosságát az ország uniós csatlakozásának folyamatában”.[22] Talány viszont, hogy egyáltalán mennyire ért ehhez?
A vita végül azzal zárult, hogy Imamović kivonult az ülésteremből.[23]

 

A véemesz két képviselője – a tudósítások alapján – a parlamenti vitában egyetlen szóval nem említette a délvidéki/vajdasági magyar közösséget! Pedig kiváló alkalom volt ez, hogy véleményt mondjanak az EB jelentése kapcsán és ismertessék közösségünk helyzetét. De nem tették. Ez érthető is, hiszen a Szerb Haladó Párttal szövetségben lévő véemeszt képviselik! A Szerb Haladó Párt szekerét tolják!

BOZÓKI Antal
Újvidék, 2021. január 2.  

__________
[1] (Beta) Izveštaj EK: Ozbiljni nedostaci u javnoj upravi, radu parlamenta, pravosuđu i medijima [Az EB jelentése: Komoly hiányosságok a közigazgatásban, a parlament munkájában, az igazságszolgáltatásban és a médiában] https://www.danas.rs/politika/izvestaj-ek-srbija-bez-ikakvog-napretka-u-izbornom-procesu-i-pravosudju/, 2020. október 6. 12.28 és 2020. október 6. 20: 30
[2] ЕВРОПСКА КОМИСИЈА [Európai Bizottság]. Брисел [Brüsszel], 2020. október 6. SWD(2020) 352 коначна верзија [Végső változat] РАДНИ ДОКУМЕНТ КОМИСИЈЕ [A bizottság munkadokumentuma] Република Србија Извештај за 2020. годину [Szerb Köztársaság A 2020. évi jelentés]
https://www.mei.gov.rs/srp/dokumenta/eu-dokumenta/godisnji-izvestaji-ek és
https://www.mei.gov.rs/upload/documents/eu_dokumenta/godisnji_izvestaji_ek_o_napretku/serbia_report_2020_SR.pdf, vagy
EUROPEAN COMMISSION. Brussels, 6.10.2020 SWD(2020) 352 final COMMISSION STAFF WORKING DOCUMENT Serbia 2020 Report https://ec.europa.eu/neighbourhood-enlargement/sites/near/files/serbia_report_2020.pdf
[3] Ključni datumi [Kulcsfontosságú dátumok] http://europa.rs/godisnji-izvestaj-o-srbiji-2020/
[4] Lásd a 2-es alatti jelentést: Увод и сажетак [Bevezető és összefoglaló]
[5] Девета седница Другог редовног заседања Народне скупштине Републике Србије у 2020. години [A Szerb Köztársaság Népképviselőháza második rendes ülésezésnek 10. ülése] http://www.parlament.gov.rs/
[6] (Танјуг) Скупштина усвојила закључке о извештају ЕК и завршила јесење заседање 

[A Képviselőház elfogadta az EB jelentéséről szóló határozatokat és befejezte az őszi ülésezést]
https://www.rtv.rs/sr_ci/politika/skupstina-usvojila-zakljucke-o-izvestaju-ek-i-zavrsila-jesenje-zasedanje_1193269.html, 2020. december 29. 10.26 és 14.39
[7] Ivica Dačić: Sednica o izveštaju EK do kraja godine [Az EB jeletéséről az év végéig]. Danas, 2020. december 16. 4.
[8] mh: Határozottabban az EU integráció útján. magyar Szó, 2020. december 19. 5.
[9] ПРЕДСЕДНИКУ НАРОДНЕ СКУПШТИНЕ [A Népképviselőház elnökének]. Предлог закључка поводом представљања Извештаја Европске комисије о Републици Србији за 2020. годину [Határozat-javaslat az Európai Bizottság 2020. évi jelentésének bemutatása alkalmából, amit a népviselők 15 tagú csoportja javasolt]. Допис [Levél] 01-02-2137/20, 2020. december 18. https://otvoreniparlament.rs/uploads/akta/Predlog%20zaklju%C4%8Dka%20povodom%20predstavljanja%20Izve%C5%A1taja%20Evropske%20komisije%20o%20Republici%20Srbiji%20za%202020.%20godinu.pdf
[10] Lásd a Tanjug írását a 6-os alatt.
[11] Uo.
[12] Mirjana R. Milenković: Imamoviću odgovarale Brbnabić, Joksimović, Čomić, Kovač… [Imamovićnak válaszolt Brbnabić, Joksimović, Čomić, Kovač…] Danas, 2020. december 29. 4.
[13] Uo.
[14] Uo.
[15] mh: A társulás jólétet hoz. Magyar Szó, 2020. december 29. 4. , vagy https://www.magyarszo.rs/hu/4496/kozelet_belfold/232758/A-t%C3%A1rsul%C3%A1s-j%C3%B3l%C3%A9tet-hoz.htm
és Milenković, a 12-es jegyzetben.
[16] Lásd mh írását a 15-ös jegyzetben.
[17]Lásd Milenković írását, a 12- jegyzetben.
[18] Uo.
[19] Uo.
[20] Lásd mh írását a 15-ös jegyzetben.
[21] Az EB országjelentése Szerbiáról https://pannonrtv.com/rovatok/politika/az-eb-orszagjelentese-szerbiarol, 2020. december 28. 17:31 és 17:59
[22] Uo. 

[23] Lásd mh írását a 15-ös jegyzetben.