Fideszes/véemeszes vezetőkből nem lesz hiány…

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló (231.)

 

Január 11-20.
Fideszes/véemeszes vezetőkből nem lesz hiány…

Szerbia EU-s csatlakozása magyar prioritás! címmel Ternovácz István, a Magyar Nemzeti tanács Végrehajt Bizottságának tájékoztatással megbízott tagja, az Újvidéki Rádió szerkesztője, stb. (nem először) interjút készített Deli Andorral, a Fidesz-KDNP/Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) európai parlamenti képviselőjével a Vajdaság Ma „internetes újságnak”.[1]
Az írást a ma napig senki nem kommentálta. Ez is a fokmérője lehet annak, hogy hányan olvasták, illetve milyen érdeklődést váltott ki.

Deli Andor (Fotó: Facebook )

Az Európai Parlamentben, „magyar és szerb kettős állampolgárként” második ötéves mandátumát töltő, Délvidékről/Vajdaságból elszármazott, Brüsszelben Szerbiát fényező képviselő válaszolt a kisebbségi jogok érvényesülésére vonatkozó két kérdésre is:   

– Néha azt hallom itt, Vajdaságban, hogy túllő a célon a magyar kormány és a Fidesz-KDNP képviselői csoportja, amikor teljes vállszélességgel támogatja Szerbia EU-s felzárkózását, úgy, hogy közben kevés szó esik a kisebbségi jogok szerbiai megvalósulásáról. Mondják ezt önnek is?

Ez már a választási kampányban is felmerült. Erre egyszerű a válasz: a két dolog nem jár külön. Szerbia EU-s integrációja és a kisebbségi jogok megvalósulása kéz a kézben halad előre. A bővítés és a kisebbségi jogok megvalósulása nem képzelhető el egymástól távol. Ezért azt gondolom, hogy a bővítésért való kiállás, az egyik fő érdeke a mi magyar közösségünknek. A bővítés viszont velejárója a kisebbségi jogok megvalósulásának. Ha ezt a két dolgot szétválasztanánk, az nem hiszem, hogy eredményre vezetne.

– No de tudjuk, hogy Románia úgy csatlakozott az EU-hoz, hogy a kisebbségi jogok megvalósulása bőven hagyott maga után kívánni valót. Mi a garancia arra, hogy ez Szerbia esetében nem fog megismétlődni?

Ezért fontos a bővítés nagyon szoros nyomon követése, ugyanis az EU-ban van egy fajta furcsa kettősség, hogy a kisebbségi témakör csak a csatlakozási időszakban téma és megfigyelt terület, ugyanakkor a csatlakozást követően ez már tagállami belügynek számít. Ebből kifolyólag nagyon fontos, hogy ebben a bővítési stádiumban odafigyeljünk erre a témakörre. Azt látjuk, hogy a szerb kormány, vélhetően a két ország közti jó együttműködésnek köszönhetően is, tartja a vállalásait és ígéreteit – válaszolta Deli.

 

Deli semmi újat nem mondott, csak megerősítette, hogy az Európai Parlamentben (EP) hű pártkatonaként képviseli a Fidesz és a VMSZ politikáját, miszerint Szerbia uniós csatlakozásáért való kiállás „az egyik fő érdeke a mi magyar közösségünknek”. Arról azonban már egy árva szót nem mondott, hogy Szerbiának teljesíteni kell a csatlakozási (ún. koppenhágai) kritériumokat, amelyekhez tartozik, egyebek mellett, „a demokráciát, a jogállam és az emberi jogok érvényesülését garantáló intézmények stabilitása, a kisebbségi jogok tiszteletben tartása és védelme” is.[2]

Érthetetlen, hogy a magyar külpolitika és a Fideszes EP képviselők (ideértve Delit is) – abból kiindulva, hogy Magyarország kormánya „kiemelt külpolitikai céljának tekinti Szerbia uniós csatlakozásának támogatását”[3] – erőltetik Szerbia mielőbbi uniós csatlakozását, anélkül, hogy az ország eleget tenne a tagfelvételi követelményeknek!  Még Kovács Elvira, a szerb parlament integrációs bizottságának az elnöke, a VMSZ egyik alelnöke, stb. is úgy értékeli,  a csatlakozási folyamatban „Szerbia nem ért el felmutatható előrehaladást”![4]

Deli azt mondja, hogy „ebben a bővítési stádiumban odafigyeljünk (sic!!) erre a (kisebbségi – B. A.) témakörre”, nem pedig azt, hogy Szerbiának teljesíteni kell a nemzeti kisebbségi közösségek  jogait! Az „odafigyelés” ugyanis nem mást jelent mint a Fideszes magyar EP képviselők teljes lemondását az itteni magyar közösség helyzete rendezésének utolsó alkalmáról is! 

Deli Andor asszisztensei között[5] néhány ismerős név is van: Abel PASZTOR[6] (Pásztor István fia?), Fanni TERNOVACZ[7] (az interjút készítő leánya?), Petra PASZTOR-PAULIK[8] (Pásztor István menye?). Van-e ennek valami köze az interjúhoz és annak hangvételéhez? Nincs itt valami érdekütközés Ternovácz MNT-beli tisztsége és a hivatásos újságírói munkakör között? Nem a politikai és az újságírói hivatás összefonódása ez? Mennyire van ez összhangban az újságírói kodexel?
Delinél volt gyakornok, egyébként, Máriás Endre, aki most már a Vajdasági Magyar Újságíró Egyesület (VMÚE) elnöke[9] és a Magyar Szó véemeszes lap főszerkesztő helyettese, Erdődi Edvina, akit a Magyar Nemzeti Tanács alelnöki tisztségébe helyeztek és az említett lapot kiadó kft. igazgatóhelyettesévé léptették elő,[10] de Bunford Albert[11] is, akinek a neve Bunford Tivadar, Szabadka város képviselő-testülete előző véemeszes elnökére asszociál, stb.
A délvidéki/vajdasági magyar közösségnek nem kell, tehát, aggódnia, Fideszes/véemeszes vezetőkből nem lesz hiány…

Január 13.

„Az emberi jogok nem érdeklik a szerb hatalmat”
Szerbia az emberi jogok védelme terén 2020-ban korlátozott haladást ért el – értékelte a New Yok-i székhelyű Human Rights Watch (HRW) nemzetközi jogvédő szervezet a legújabb, 2020. évi jelentésében.[12] Azzal a megjegyzéssel, hogy az újságírók fenyegetésekkel, erőszakkal és megfélemlítéssel találták magukat szemben, az elkövetőket pedig csak ritka esetben vonták felelősségre.
Szerbiában a háborús bűnösök üldözése továbbra is alacsonyan rangsorolt elkövetőkre irányul, a fogyatékossággal élő személyeket most is intézményekben helyezik el, amelyben hosszú ideig maradnak, és folytatódtak a LGBT személyek elleni támadások és fenyegetések is – áll a HRW alapvető értékelésében.[13]

 

A HRW jele

 

Az újságírók elleni támadások továbbra is aggodalomra adnak okot, a szerb hatalom megfelelő reagálása nélkül.
A Szerbiai Újságírók Független Egyesülete (NUNS) január és augusztus vége között 28 testi épség elleni támadást és 33 fenyegetési és megfélemlítési esetet jegyzett az újságírók ellen.[14]
Ugyanebben az időszakban a háborús bűnök ügyében eljáró ügyészség két új vizsgálatot indított és két vádiratot terjesztett be összesen négy személy ellen. A belgrádi fellebbviteli bíróság egy alacsony rangú hivatalos személyt ítélt el a háborús bűnök elkövetése miatt, miközben – augusztussal bezárólag – 38 esetben 188 személy ellen folyt vizsgálat, a bíróságok előtt pedig 14 ügyben 36 vádlott ellen az eljárás.
A Srebrenicában elkövetett háborús bűnök ügyében tartott első ítélkezést akadályozta a tárgyalások folyamatos halasztása, mert a vizsgálati fogságban lévő vádlottak nem jelentek meg a bíróság előtt (sic!!).
A jelentés kitér arra is, hogy a boszniai szerb rendőrség Szerbiában tartózkodó nyolc egykori tagja elleni, 2016-ban kezdődött tárgyalást, akiket több mint 1 300 boszniai polgár 1995. évi meggyilkolásával vádolnak, 18 alkalommal halasztották el a vádlottak egészségi állapota miatt.[15] 

A szervezet jelentése szerint, Szerbiában tavaly január és augusztus között 2 084 menedékjogot kérőt regisztráltak, ami jelentősen kevesebb a 2019. évi 6 156-hoz képest.
A UNHCR becslése szerint a menekült-státust kérők és a migránsok száma is kevesebb – augusztusban 4 050 volt, az előző évi 5 420-hoz viszonyítva.
A HRW értékelése alapján a menedékjogrendszer továbbra is hiányos, a kérelmezőknek nehézségeik vannak az eljárásokhoz való hozzáférésnél, kis százalékban ismerik ismerik el nekik a menedékjogot, az EU átlagához viszonyítva, valamint hosszadalmas az erről szóló határozathozatali eljárás. 2020 október közepén, a 16 menekültközpont közül, hat helyen a létszám meghaladta a befogadóképességet.
Tavaly január és augusztus között Szerbiában 56 menedékjogi kérelmet vettek nyilvántartásba – menekült-státust kilenc, másodlagos védelmet pedig hét esetben hagytak jóvá.[16]

– Szerbiában huzamosabb ideje jelen van a büntethetetlenség és a felelőtlenség légköre, ez mellett Aleksandar Vučić rezsimje semmi áron nem fog lemondani a média ellenőrzéséről – nyilatkozta Nedim Sejdinović, a Vajdasági Független Újságírók Egyesületéből (NDNV) és Goran Miletić, a  Civil Rights Defenders (Polgári Jogvédő Szervezet) európai igazgatója  a Danas c. belgrádi napilapnak, a HRW legújabb jelentése kapcsán.

Nedim Sejdinović véleménye szerint jó, hogy a nemzetközi szervezetek mind negatívabb, illetve reálisabb értékeléseket adnak a szerbiai katasztrofális médiahelyzetről.

– Kulcskérdés azonban, hogy ez valójában mit jelent és milyen következményei lesznek, tekintettel arra, hogy a hatalom ezekre a jelentésekre nem figyel oda. Félő, hogy már abban a fázisban vagyunk, amikor a Nyugat nyomásai nem lesznek elég hatékonyak. Vučić hatalma semmilyen áron nem fog lemondani a média ellenőrzéséről, mert a médiával való visszaélésre épül. A sajtószabadság a legnagyobb veszély erre a hatalomra és ez miatt nem fogja engedélyezni – hangoztatta Sejdinović.[17]

Goran Miletić úgy véli, hogy a hatalom képviselőit nem érdekli a múlttal való szembenézés, különösen „az a része, amelyben szembe kell néznünk a bűncselekményekkel, amelyeket a különböző szerb erők követtek el”.[18] 

– A haladás az emberi jogok területén lehetséges és nem igaz, hogy mindenért a mentalitás, vagy a mércék ismeretének hiánya hibáztatható, hanem sok minden továbbra is a politikai akarattól függ – szögezte le Miletić.[19]

BOZÓKI Antal

Újvidék, 2021. január 20.

---

[1] https://www.vajma.info/cikk/valasz/120/Deli-Andor-Szerbia-EU-s-csatlakozasa-magyar-prioritas.html, 2020. január 11. 16:38
[2] CSATLAKOZÁSI KRITÉRIUMOK (KOPPENHÁGAI KRITÉRIUMOK) https://eur-lex.europa.eu/summary/glossary/accession_criteria_copenhague.html?locale=hu
[3] Orbán: Szerbia nem a Balkánhoz, hanem Közép-Európához tartozik
https://www.vmsz.org.rs/hirek/sajtofigyelo/orban-szerbia-nem-balkanhoz-hanem-kozep-europahoz-tartozik, 2018. július 29. 09:09
[4] mh: Nehézségek az integráció útján. Magyar Szó, 2021. január 14. 4.
[5] Asszisztensek https://www.europarl.europa.eu/meps/hu/124714/ANDOR_DELI/assistants#detailedcardmep
[6] Pásztor István https://www.facebook.com/pasztorvmsz/posts/173121294279150, 2020. augusztus 2.
[7] Ternovácz Fanni gyakornoki beszámolója https://deli.fidesz-eu.hu/hu/ternovacz-fanni-gyakornoki-beszamoloja/, 2018. február 15.
[8] Lásd a 6-os alatt.
[9] Máriás Ebdre gyakornoki beszámolója.
https://deli.fidesz-eu.hu/hu/marias-endre-gyakornoki-beszamoloja/, 2019. február 4., és Negyedik elnökség http://www.vmue.org.rs/elnokseg/
[10] A magyar Nemzeti tanács 17. elektronikus ülésének anyaga. A magyar Szó Lapkiadó Kft. 2021. évre vonatkozó munka- és pénzügyi terve, 3.
[11] Bunford Albert gyakornoki beszámolója https://deli.fidesz-eu.hu/hu/bunford-albert-gyakornoki-beszamoloja/, 2018. november 19.
[12] World Report 21 https://www.hrw.org/sites/default/files/media_2021/01/2021_hrw_world_report.pdf, 585-588, és (FoNet) HRW: Ograničen napredak Srbije na polju zaštite ljudskih prava u 2020. [Korlátozott haladás Szerbiában az emberi jogok terén] https://rs.n1info.com/vesti/hrw-ogranicen-napredak-srbije-na-polju-zastite-ljudskih-prava-u-2020/, 2021. január 13. 13:30; J. Diković: Ljudska prava ne zanimaju srpsku vlast [Az emberi jogok nem érdeklik a szerb hatalmat]https://www.danas.rs/drustvo/vlast-ne-zanimaju-ljudska-prava-nece-se-odreci-kontrole-medija/, januara 2021. január 15. 13:54 és 13:55, vagy Danas, 2021. január 14. 6. és  (FoNet) HRW: Slab napredak ljudskih prava u Srbiji [Gyengén fejlődnek az emberi jogok Szerbiában]. Danas, 2021. január 14. 5.
[13] World Report 21 585.
[14] Uo. 585.
[15] Uo. 585-586.
[16] Uo. 586-587.
[17] J. Diković, a 12-es jegyzetben.
[18] Uo. 

[19] Uo.