Miért nem magyar nyelven szólalnak fel a képviselők?
Tőke János „Ne bántsátok Kovács Elvirát!” [1] című írásával kapcsolatosan már korábban is készültem elmondani a véleményem, de mindig közbejött valami „orgia”, ami miatt halasztottam.
– A 2020-as év egyik legemlékezetesebb nyelvbotlása napokig téma volt: mint ismeretes, Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség és a szerb képviselőház alelnöke a parlament ülésén az orgona (orgulje) szó helyett az orgia (orgija) szót használta szerb nyelvű felszólalásában. A közösségi oldalakon valósággal nekiestek, nyomdafestéket nem tűrő szavakkal illették. Persze, a fotelban ülve, amikor a tudásról nem kell számot adni, könnyű bátornak lenni. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy Kovács Elvira kiválóan beszél szerbül és angolul, szinte minden esetben felkészülten nyilatkozik az adott témában több nyelven is – írja Tőke.
– A 2020-as év egyik legemlékezetesebb nyelvbotlása napokig téma volt: mint ismeretes, Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség és a szerb képviselőház alelnöke a parlament ülésén az orgona (orgulje) szó helyett az orgia (orgija) szót használta szerb nyelvű felszólalásában. A közösségi oldalakon valósággal nekiestek, nyomdafestéket nem tűrő szavakkal illették. Persze, a fotelban ülve, amikor a tudásról nem kell számot adni, könnyű bátornak lenni. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy Kovács Elvira kiválóan beszél szerbül és angolul, szinte minden esetben felkészülten nyilatkozik az adott témában több nyelven is – írja Tőke.
Kovács Elvira a köztársasági parlamentben
(Fotó: RTS2/Printscreen)
(Fotó: RTS2/Printscreen)
A szerző arra is felhívja a figyelmet, hogy „ez a helyszínen reakció nélkül maradt nyelvbotlás (is) bizonyította, a dolgokat olyan szinten döntötték már el előre, hogy a vita során bárki mondhat bármit, annak következménye nem lesz. A végén jön a szavazógépezet, és egy gombnyomással megteszi azt, amit megkövetelt tőle… nem, nem a haza, hanem az, akitől függ a politikai életben maradása. És a legnagyobb gond az, hogy ez Szerbiában valamennyi városi és községi képviselő-testületre, valamint az önkormányzatok által felállított bizottságokra is igaz. Nincs, vagy alig van már olyan, aki ezeken az üléseken önálló véleménnyel mer(ne) előállni. És ez sokkal nagyobb baj, mint az, hogy valakinek megbotlik a nyelve, mert ennek a viselkedésnek és hozzáállásnak súlyos következményei lesznek a felnövő generációra nézve.”[2]
– Természetesen az már egy másik téma, hogy az ember egyetért-e, vagy nem az általa képviseltekkel, hogy tetszik-e neki annak a pártnak a programja és tevékenysége, amelyet Kovács Elvira úton-útfélen igyekszik népszerűsíteni, de hogy valakinek a tudását és a tevékenységét egy igencsak szerencsétlen nyelvbotlás alapján ítéljék meg, az nagyon nincs rendjén – határolódott el (helyesen) az írás szerzője.
– Természetesen az már egy másik téma, hogy az ember egyetért-e, vagy nem az általa képviseltekkel, hogy tetszik-e neki annak a pártnak a programja és tevékenysége, amelyet Kovács Elvira úton-útfélen igyekszik népszerűsíteni, de hogy valakinek a tudását és a tevékenységét egy igencsak szerencsétlen nyelvbotlás alapján ítéljék meg, az nagyon nincs rendjén – határolódott el (helyesen) az írás szerzője.
Nincsen nekem azzal semmi gondom, hogy Tőke védelmébe vette Kovács Elvira „politikust”,[3] a „legdrágább képviselőnket”, a „nyelvbotlása” ügyében. Az eset azonban közel nem ilyen egyszerű. Ugyanis nem csak „nyelvbotlási” vonatkozásai vannak, más kérdéseket is felvet, amelyeket nem lehet csak úgy egyszerűen elhallgatni.
Hiányolom elsősorban, hogy az írásban még csak említés se történik arról, hogy – ismereteim szerint – se Kovács Elvira, de Pásztor Bálint, úgyszintén „politikus”, a véemesz parlamenti frakcióvezetője, de a párt többi parlamenti képviselője se szólalt fel az anyanyelvén a szerb képviselőházban. Annak ellenére, hogy a képviselőházról szóló törvény 9. szakasza[4] ezt kimondottan lehetővé teszi.
– A Népképviselőház munkájában hivatalos használatban van a szerb nyelv és a cirill betűs írás, a latin nyelvű írás pedig a törvénnyel összhangban.
A népképviselőnek joga van, hogy a Népképviselőház ülésén a saját nyelvén beszéljen, és hogy a Népképviselőház Ügyrendjében előlátott dokumentumokat ezen a nyelven adja be.
Amikor a népképviselő a Népképviselőház munkájában a saját nyelvén beszél, a második bekezdés értelmében, állandóan, vagy meghatározott esetben, a Népképviselőház főtitkára köteles biztosítani a képviselő beszédének, vagy az általa benyújtott dokumentumnak az egyidejű szerb nyelvű fordítását – írja az idézett törvényszakaszban.
Több lehetőség jut eszembe, amiért a véemeszes képviselők nem az anyanyelvükön szólalnak meg a szerb képviselőházban: Nem ismerik az ügyrendi szabályzatot. Nem beszélik jól a magyar nyelvet, illetve nem ismerik a képviselőházi szaknyelvet, ezért nem mernek megszólalni magyarul. Azért beszélnek szerbül, hogy „mindenki megértse őket”, talán, hogy megmutassák, „milyen jól beszélik a szerb nyelvet”, stb. Esetleg, szégyellnek az anyanyelvükön megszólalni?
Hiányolom elsősorban, hogy az írásban még csak említés se történik arról, hogy – ismereteim szerint – se Kovács Elvira, de Pásztor Bálint, úgyszintén „politikus”, a véemesz parlamenti frakcióvezetője, de a párt többi parlamenti képviselője se szólalt fel az anyanyelvén a szerb képviselőházban. Annak ellenére, hogy a képviselőházról szóló törvény 9. szakasza[4] ezt kimondottan lehetővé teszi.
– A Népképviselőház munkájában hivatalos használatban van a szerb nyelv és a cirill betűs írás, a latin nyelvű írás pedig a törvénnyel összhangban.
A népképviselőnek joga van, hogy a Népképviselőház ülésén a saját nyelvén beszéljen, és hogy a Népképviselőház Ügyrendjében előlátott dokumentumokat ezen a nyelven adja be.
Amikor a népképviselő a Népképviselőház munkájában a saját nyelvén beszél, a második bekezdés értelmében, állandóan, vagy meghatározott esetben, a Népképviselőház főtitkára köteles biztosítani a képviselő beszédének, vagy az általa benyújtott dokumentumnak az egyidejű szerb nyelvű fordítását – írja az idézett törvényszakaszban.
Több lehetőség jut eszembe, amiért a véemeszes képviselők nem az anyanyelvükön szólalnak meg a szerb képviselőházban: Nem ismerik az ügyrendi szabályzatot. Nem beszélik jól a magyar nyelvet, illetve nem ismerik a képviselőházi szaknyelvet, ezért nem mernek megszólalni magyarul. Azért beszélnek szerbül, hogy „mindenki megértse őket”, talán, hogy megmutassák, „milyen jól beszélik a szerb nyelvet”, stb. Esetleg, szégyellnek az anyanyelvükön megszólalni?
A Vajdaság Autonóm Tartomány Képviselőházáról szóló képviselőházi rendelet 8. szakasza[5] szerint „a Képviselőház munkájában a szerb nyelven és a cirill betűs íráson kívül egyenrangúan hivatalos használatban van a magyar, a szlovák, a horvát, a román és a ruszin nyelv és írás, a törvénnyel összhangban”.
A rendelet 32. szakasza azt is előírja, hogy „a képviselőnek joga van a Képviselőházban azt a nyelvet és írást használni, amelynek hivatalos használatát a Statútum, a tartományi képviselőházi rendelet és az ügyrend állapítja meg”.
Korábban voltak magyar képviselők, akik a szerb parlamentben az anyanyelvükön szólaltak fel. A Tartományi képviselőházban is gyakori volt a magyar képviselők anyanyelvű felszólalása, amit a képviselőházi szimultán fordítók szerb nyelvre fordítottak. Amióta azonban Pásztor István a Tisztelt Ház elnöke, nem emlékszem, hogy az ülések TV közvetítése alkalmával magyar nyelvű beszédet hallottam volna.
Amikor brüsszeli és strasbourgi kisebbségvédelmi közmeghallgatásokon vettem részt, egynéhány alkalommal magam is hibát követtem el, amikor angol nyelven szólaltam meg, pontosabban olvastam fel az előre elkészített mondanivalómat, mint ahogy a véemesz képviselők teszik most a szerb parlamentben. Magyar nyelven, természetesen, bátrabban és jobban is ki tudtam volna fejezni magamat, elmondani, amit szerettem volna. Annál is inkább, mivel az Európai Unióban egyenrangú használatban van a magyar nyelv is. Most már ez nem történne meg velem.
A rendelet 32. szakasza azt is előírja, hogy „a képviselőnek joga van a Képviselőházban azt a nyelvet és írást használni, amelynek hivatalos használatát a Statútum, a tartományi képviselőházi rendelet és az ügyrend állapítja meg”.
Korábban voltak magyar képviselők, akik a szerb parlamentben az anyanyelvükön szólaltak fel. A Tartományi képviselőházban is gyakori volt a magyar képviselők anyanyelvű felszólalása, amit a képviselőházi szimultán fordítók szerb nyelvre fordítottak. Amióta azonban Pásztor István a Tisztelt Ház elnöke, nem emlékszem, hogy az ülések TV közvetítése alkalmával magyar nyelvű beszédet hallottam volna.
Amikor brüsszeli és strasbourgi kisebbségvédelmi közmeghallgatásokon vettem részt, egynéhány alkalommal magam is hibát követtem el, amikor angol nyelven szólaltam meg, pontosabban olvastam fel az előre elkészített mondanivalómat, mint ahogy a véemesz képviselők teszik most a szerb parlamentben. Magyar nyelven, természetesen, bátrabban és jobban is ki tudtam volna fejezni magamat, elmondani, amit szerettem volna. Annál is inkább, mivel az Európai Unióban egyenrangú használatban van a magyar nyelv is. Most már ez nem történne meg velem.
Vannak azonban még – a véemeszes képviselőktől eltérően – akik élnének ugyan az anyanyelvhasználati jogukkal, például a leendő magyar hallgatók az egyetemre felvételezéskor, csak éppen a Jogtudományi Kar nem teszi lehetővé számukra.
A Vajdasági Magyar Diákszövetség (VaMaDiSz) már öt éve pereskedik az Újvidéki Egyetem Jogi Karával a felvételi nyelv miatt.
– Annak ellenére, hogy mind tartományi, mind köztársasági szinten biztosított a magyar nyelven történő felvételizés joga, ezt a Jogi Kar nem tette lehetővé. Még 2015-ben indította el az első pert a VaMaDiSz, amit megis nyert, azonban újabb bonyodalmak adódtak. A három pert követően most ismét nem biztosítja a Kar a magyar nyelvű felvételit, sőt bevezették a szerb nyelv és irodalom tárgyat is. Emiatt jelenleg a negyedik per van folyamatban, az első fokú ítélet pedig várhatóan az idei év első felében fog megszületni – mondta Dr. Wágner Tamás Zoltán jogász, a Kisebbségi Jogvédő Intézet munkatársa beszámolójában a Vajdasággal kapcsolatos magyarságot érintő jogi problémákról.[6]
Történik mindez annak ellenére, hogy a Tartományi Kormány alelnöke, tartományi oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi-nemzeti közösségi titkár tisztségét már huzamosabb ideje a Vajdasági Magyar Szövetség adja.
A Vajdasági Magyar Diákszövetség (VaMaDiSz) már öt éve pereskedik az Újvidéki Egyetem Jogi Karával a felvételi nyelv miatt.
– Annak ellenére, hogy mind tartományi, mind köztársasági szinten biztosított a magyar nyelven történő felvételizés joga, ezt a Jogi Kar nem tette lehetővé. Még 2015-ben indította el az első pert a VaMaDiSz, amit megis nyert, azonban újabb bonyodalmak adódtak. A három pert követően most ismét nem biztosítja a Kar a magyar nyelvű felvételit, sőt bevezették a szerb nyelv és irodalom tárgyat is. Emiatt jelenleg a negyedik per van folyamatban, az első fokú ítélet pedig várhatóan az idei év első felében fog megszületni – mondta Dr. Wágner Tamás Zoltán jogász, a Kisebbségi Jogvédő Intézet munkatársa beszámolójában a Vajdasággal kapcsolatos magyarságot érintő jogi problémákról.[6]
Történik mindez annak ellenére, hogy a Tartományi Kormány alelnöke, tartományi oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi-nemzeti közösségi titkár tisztségét már huzamosabb ideje a Vajdasági Magyar Szövetség adja.
A szerb nyelvet, természetesen, mindenkinek meg kell tanulnia, aki Szerbiában kíván érvényesülni. Vonatkozik ez különösen az egyetemi hallgatókra, akiknek bizony számos nehézséggel kell megküzdeni, de hátrányos megkülönböztetésben is részesülnek a tanulmányaik során. Ezt csak azok tudják, akik nem az anyanyelvükön végezték a tanulmányaikat.
Vajdaság számos önkormányzata „hallgatói ösztöndíjban és egyszeri pénzügyi támogatásban” részesíti a kiváló eredményt elérő egyetemi hallgatókat. Begaszentgyörgy község például azokat a hallgatókat, akiknek az átlag osztályzata legalább 8,5.[7]
A nemzeti kisebbségi hallgató, aki az anyanyelvén fejezte be a középiskolát, ha a szerb nyelvű tanulmányai alatt például 8,4-es átlagot ér el, már nem részesülhet ebben a támogatásban. Kevés viszont azoknak a nemzeti kisebbségi hallgatóknak a száma, akik – különösen az első két tanévben – megszerzik a követelt vagy az annál nagyobb átlag érdemjegyet.
Az önkormányzatait képviselőknek eszébe nem jutott például, hogy javasolják a nemzeti kisebbségi hallgatók pozitív megkülönböztetésben való részesítését, hogy valamivel alacsonyabb átlageredménnyel is ösztöndíjban és támogatásban részesülhessenek. Pedig sokat jelentene ez, nem csak a gyengébb anyagi helyzetű, de a nemzeti kisebbségi hallgatók számának növelése tekintetében is.
Valamikor – a múlt század hatvanas-hetvenes – éveiben külön tartományi alap létezett a nemzeti kisebbségi egyetemi hallgatók ösztöndíjazására, amiben magam is részesültem. Ezeknek a hallgatóknak, a tanulmányaik befejezése után munkahelyet is biztosítottak. Javítva ezzel a foglalkoztatottak nemzeti összetételét is. A jelenlegi hatalom viszont képtelen biztosítani a nemzeti kisebbségek részarányos foglalkoztatását a közigazgatásban, az igazságügyben, stb.! De hol van már a tavalyi hó? Most, ugye, hatalmi koalícióban vagyunk?
A nemzeti kisebbségi hallgató, aki az anyanyelvén fejezte be a középiskolát, ha a szerb nyelvű tanulmányai alatt például 8,4-es átlagot ér el, már nem részesülhet ebben a támogatásban. Kevés viszont azoknak a nemzeti kisebbségi hallgatóknak a száma, akik – különösen az első két tanévben – megszerzik a követelt vagy az annál nagyobb átlag érdemjegyet.
Az önkormányzatait képviselőknek eszébe nem jutott például, hogy javasolják a nemzeti kisebbségi hallgatók pozitív megkülönböztetésben való részesítését, hogy valamivel alacsonyabb átlageredménnyel is ösztöndíjban és támogatásban részesülhessenek. Pedig sokat jelentene ez, nem csak a gyengébb anyagi helyzetű, de a nemzeti kisebbségi hallgatók számának növelése tekintetében is.
Valamikor – a múlt század hatvanas-hetvenes – éveiben külön tartományi alap létezett a nemzeti kisebbségi egyetemi hallgatók ösztöndíjazására, amiben magam is részesültem. Ezeknek a hallgatóknak, a tanulmányaik befejezése után munkahelyet is biztosítottak. Javítva ezzel a foglalkoztatottak nemzeti összetételét is. A jelenlegi hatalom viszont képtelen biztosítani a nemzeti kisebbségek részarányos foglalkoztatását a közigazgatásban, az igazságügyben, stb.! De hol van már a tavalyi hó? Most, ugye, hatalmi koalícióban vagyunk?
A magyar képviselők miért nem az anyanyelvükön szólalnak fel a szerb parlamentben és a tartományi képviselőházban? Kovács Elvirával (talán) nem történt volna meg a „nyelvbotlás”, ha magyar nyelven szólal fel és a közösségi oldalakra sem kerül. Nem kell azonban félteni, mindaddig haladni fog a tisztségviselői ranglétrán (most épp a szerb parlament egyik alelnöke), amíg a Szerb haladó Párt (SNS) és a véemesz politikáját fényezi, nem pedig a magyar közösség érdekeit képviseli.
Az egyetemi hallgatóknak nem teszik lehetővé, hogy magyar nyelven felvételizzenek, a magyar képviselők pedig még a törvény adta anyanyelvhasználati lehetőséggel sem élnek! Pedig éppen a „politikusoknak” kellene az élen járniuk, példát mutatniuk! A sajtónak ezzel nem kellene foglalkozni?
Az egyetemi hallgatóknak nem teszik lehetővé, hogy magyar nyelven felvételizzenek, a magyar képviselők pedig még a törvény adta anyanyelvhasználati lehetőséggel sem élnek! Pedig éppen a „politikusoknak” kellene az élen járniuk, példát mutatniuk! A sajtónak ezzel nem kellene foglalkozni?
BOZÓKI Antal
Újvidék, 2021. február 6.
Újvidék, 2021. február 6.
__________
[1] https://szabadmagyarszo.com/2021/01/30/ne-bantsatok-kovacs-elvirat/
Az írás nyomtatott változata a Családi Kör 2021. január 21-ei számában jelent meg.
[2] Uo.
[3] Kovács Elvira. @kovacselviravmsz · Politikus https://www.facebook.com/kovacselviravmsz
[4] ZAKON O NARODNOJ SKUPŠTINI. "Sl. glasnik RS", br. 9/2010 https://www.paragraf.rs/propisi/zakon_o_narodnoj_skupstini.html
[5] Tartományi képviselőházi rendelet Vajdaság Autonóm Tartomány Képviselőházáról. https://www.skupstinavojvodine.gov.rs/Strana.aspx?s=aktapv4
[6] F. D.: Minden eszközzel a külhoni magyarság jogvédelméért. Magyar Szó, 2021. január 30. 3., https://www.magyarszo.rs/hu/4525/kozelet_kitekinto/235032/Minden-eszk%C3%B6zzel-a-k%C3%BClhoni-magyars%C3%A1g-jogv%C3%A9delm%C3%A9%C3%A9rt.htm
[7] Konkurs za dodelu stipendija i jednokratne finansijske pomoći studentima [Pályázat össztöndíj és egyszeri pénzügyi segélyben részeseítésre] http://www.zitisteonline.com/test-vesti/1717-konkurs-za-dodelu-stipendija-i-jednokratne-finansijske-pomoci-studentima-4, 2020. március 2.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése