Szabadkán hivatalos használatba kerül(het) a bunyevác nyelv
A szabadkai városi képviselő-testület március 4-én tartotta sorrendben a hetedik rendes ülését. A legtöbb vitát a város alapszabályának módosítására vonatkozó napirendi pont váltotta ki, amelyek elfogadása lehetővé tette, hogy megkezdődjön a bunyevác nyelv hivatalossá válásával kapcsolatos eljárás lefolytatása a helyi önkormányzat területén.
A horvát külügyminisztérium még a határozat meghozatala napján közölte: jegyzéket intézett a szerb külügyminisztériumhoz, amelyben „tiltakozott a kezdeményezés ellen, hogy a bunyevác nyelv hivatalossá váljon Szabadkán”.[1]
Fotó: APphoto
A képviselő-testületi vitában felszólalók többsége történelmi jelentőségűnek nevezte a bunyevác nyelv hivatalossá tételét, hisz ez az első eset, hogy a bunyevácokat önálló nemzeti kisebbségként ismerik el. Elhangzottak azonban személyes sértések, fenyegetések is.
Mirko Bajić, a Bácskai Bunyevácok Szövetségének (Savez bačkih Bunjevaca – SBB)[2] képviselője a médiának nyilatkozva reagált a kezdeményezést kritizálóknak is.
– A város alapszabályának módosításával végre hivatalosan is elismerték, hogy a bunyevác egy önálló nemzeti kisebbség Szerbiában, amelynek van saját kultúrája, tradíciója és nyelve. Mi ezzel senkinek nem okozunk kárt, sőt támogatjuk, hogy mindenki éljen azokkal a jogokkal, amelyekért mi is küzdünk. A horvát nemzeti kisebbség részéről sokan kétségbe vonják a követeléseink jogosságát. Nekik azt üzenem, hogy minden szabadkai horvát bunyevác származású, és azzal, amit mi tettünk, valójában az ő elődeik nyelvét is meg szeretnénk őrizni. Mi elfogadjuk azt, ha valaki horvátnak tartja magát, és úgy érzem, az lenne az igazságos, ha ők is elfogadnák azt, hogy mi bunyevácoknak valljuk magunkat. Azt szeretném, hogy nyújtsunk egymásnak békejobbot, és közösen dolgozzunk azért, hogy minden szabadkainak jobb élete legyen – mondta Mirko Bajić.
Mirko Bajić, a Bácskai Bunyevácok Szövetségének (Savez bačkih Bunjevaca – SBB)[2] képviselője a médiának nyilatkozva reagált a kezdeményezést kritizálóknak is.
– A város alapszabályának módosításával végre hivatalosan is elismerték, hogy a bunyevác egy önálló nemzeti kisebbség Szerbiában, amelynek van saját kultúrája, tradíciója és nyelve. Mi ezzel senkinek nem okozunk kárt, sőt támogatjuk, hogy mindenki éljen azokkal a jogokkal, amelyekért mi is küzdünk. A horvát nemzeti kisebbség részéről sokan kétségbe vonják a követeléseink jogosságát. Nekik azt üzenem, hogy minden szabadkai horvát bunyevác származású, és azzal, amit mi tettünk, valójában az ő elődeik nyelvét is meg szeretnénk őrizni. Mi elfogadjuk azt, ha valaki horvátnak tartja magát, és úgy érzem, az lenne az igazságos, ha ők is elfogadnák azt, hogy mi bunyevácoknak valljuk magunkat. Azt szeretném, hogy nyújtsunk egymásnak békejobbot, és közösen dolgozzunk azért, hogy minden szabadkainak jobb élete legyen – mondta Mirko Bajić.
Tomislav Žigmanov, a Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetségének (Demokratski savez Hrvata u Vojvodini – DSHV)[3] képviselője (és a szervezet elnöke), újságírói kérdésre elmondta:
– Az ülésen történő felszólalásaimban több problémára igyekeztem felhívni a figyelmet. Egyrészt a jogi hiányosságokra, hisz egy kisebbség nyelvét akkor kell hivatalossá tenni, ha a számuk a lakosság számarányát tekintve eléri a 15 százalékot, másrészt politikai érveket hoztam fel, hisz véleményem szerint ez a lépés alapot szolgáltathat számos visszaélésnek a jövőben, ugyanakkor a szerb és horvát nemzet közötti kapcsolatokra is negatívan hathat ki. A városi képviselők döntését természetesen elfogadjuk, és kezdeményezni fogjuk, hogy a horvát nyelvet több önkormányzat területén tegyék hivatalossá – fogalmazott Žigmanov.
– Az ülésen történő felszólalásaimban több problémára igyekeztem felhívni a figyelmet. Egyrészt a jogi hiányosságokra, hisz egy kisebbség nyelvét akkor kell hivatalossá tenni, ha a számuk a lakosság számarányát tekintve eléri a 15 százalékot, másrészt politikai érveket hoztam fel, hisz véleményem szerint ez a lépés alapot szolgáltathat számos visszaélésnek a jövőben, ugyanakkor a szerb és horvát nemzet közötti kapcsolatokra is negatívan hathat ki. A városi képviselők döntését természetesen elfogadjuk, és kezdeményezni fogjuk, hogy a horvát nyelvet több önkormányzat területén tegyék hivatalossá – fogalmazott Žigmanov.
Az alapszabály módosítását Stevan Bakić, Szabadka Szerb Haladó Párti (SNS) polgármestere kezdeményezte.
– A bunyevác nemzeti közösség már több mint három évszázada Szabadka területén él és dolgozik, és azóta folyamatosan a város érdekében tevékenykedik. A Bunyevác Nemzeti Tanács küldöttsége bemutatta azokat a dokumentumokat, amik alapján kérték azt, hogy a nyelvük hivatalossá váljon. Az elmúlt húsz évben megtörtént a nyelvük tudományos sztenderdizálása, emellett a nemzeti tanács tevékenyen kiveszi a részét a város művelődési életéből. Szabadka büszke lehet arra, hogy hamarosan négy hivatalos nyelv lesz használatban a városban – mondta a polgármester.
A város statútumának módosítására vonatkozó rendeletet végül 58 támogatói és két ellenszavazat mellett fogadták el. A Vajdasági Magyar Szövetség képviselői is támogatták az alapszabály módosítási eljárás folyamatának az elindítását.[4]
– A bunyevác nemzeti közösség már több mint három évszázada Szabadka területén él és dolgozik, és azóta folyamatosan a város érdekében tevékenykedik. A Bunyevác Nemzeti Tanács küldöttsége bemutatta azokat a dokumentumokat, amik alapján kérték azt, hogy a nyelvük hivatalossá váljon. Az elmúlt húsz évben megtörtént a nyelvük tudományos sztenderdizálása, emellett a nemzeti tanács tevékenyen kiveszi a részét a város művelődési életéből. Szabadka büszke lehet arra, hogy hamarosan négy hivatalos nyelv lesz használatban a városban – mondta a polgármester.
A város statútumának módosítására vonatkozó rendeletet végül 58 támogatói és két ellenszavazat mellett fogadták el. A Vajdasági Magyar Szövetség képviselői is támogatták az alapszabály módosítási eljárás folyamatának az elindítását.[4]
BOZÓKI Antal
Újvidék, 2021. március 11.
Újvidék, 2021. március 11.
[1] Hrvatska uputila Srbiji protestnu notu [Horvátország tiltakozó jegyzéket küldött Szerbiának]. Danas, 2021. március 5. 19., és F. F.: Horvátország tiltakozott az ellen, hogy a bunyevác nyelv hivatalossá váljon Szabadkán https://delhir.info/2021/03/05/horvatorszag-tiltakozott-az-ellen-hogy-a-bunyevac-nyelv-hivatalossa-valjon-szabadkan/
[2] Savez bačkih Bunjevaca [Bácskai Bunyevácok Szövetsége] http://www.sbb.org.rs/
[3] Demokratski savez Hrvata u Vojvodini [Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetsége] https://www.dshv.rs/
[4] B.em: Módosult Szabadka alapszabálya nyomán. Magyar Szó, 2021. március 5. 9., vagy
https://www.magyarszo.rs/hu/4554/vajdasag_szabadka/237435/, 2021. március 5. 09:35
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése