Mi lesz veled Zentai Közkórház? (4.)
Szerbiában nem csak a kisebbségi jogok csökkentésével, „visszavágásával” van gond, hanem az intézmények fokozatos leépítésével is.
Az utóbbira a legújabb példa a Zentai Közkórháznak a Nagykikindai Egészségügyi Központba való beolvasztásának javaslata.
A szerbiai egészségügyi rendszer központosításáról szóló fejlesztési terv megvalósításával „2035-re a Vajdaságban működő 93 önálló egészségügyi intézmény 22-re csökkenne”.[1]
Az utóbbira a legújabb példa a Zentai Közkórháznak a Nagykikindai Egészségügyi Központba való beolvasztásának javaslata.
A szerbiai egészségügyi rendszer központosításáról szóló fejlesztési terv megvalósításával „2035-re a Vajdaságban működő 93 önálló egészségügyi intézmény 22-re csökkenne”.[1]
Az egészségügyi mesterterv online bemutatójára készült logó
Ada, Zenta és Magyarkanizsa lakosainak a kálváriája nem újkeletű. Visszavezethető egészen 1992-ig, amikor a szerb kormány rendeletet hozott a közigazgatási körzetekről, illetve „a minisztériumok és a különálló szervezetek feladatainak a székhelyükön kívüli ellátásáról”, amellyel e három magyar többségű községet a Nagykikindai körzethez csatolták.[2]
Az ominózus rendelet lényege, hogy a három észak-bácskai községet – kiragadva az addigi természetes etnikai, gazdasági, valamint földrajzi környezetből és nem utolsósorban ökológiai egységből – az észak-bánáti körzethez csatolták, amelynek a közigazgatási központja Nagykikinda lett.
Ennek oka pedig bizonyára az volt, hogy megosszák az akkor még erős tömböt alkotó magyarságot, amelyhez még Kishegyes, Szabadka és Topolya is tartozott. Nemcsak a választások miatt, ahogyan egyesek állították (vagyis hogy minél kevesebb magyar kerüljön be a parlamentbe, mivel akkor nem listás, hanem egyéni választókerületi rendszerben lehetett szavazni), hanem a magyar közösség politikai, gazdasági, művelődési és egyéb megosztása és leépítése végett is.[3]
Az ominózus rendelet lényege, hogy a három észak-bácskai községet – kiragadva az addigi természetes etnikai, gazdasági, valamint földrajzi környezetből és nem utolsósorban ökológiai egységből – az észak-bánáti körzethez csatolták, amelynek a közigazgatási központja Nagykikinda lett.
Ennek oka pedig bizonyára az volt, hogy megosszák az akkor még erős tömböt alkotó magyarságot, amelyhez még Kishegyes, Szabadka és Topolya is tartozott. Nemcsak a választások miatt, ahogyan egyesek állították (vagyis hogy minél kevesebb magyar kerüljön be a parlamentbe, mivel akkor nem listás, hanem egyéni választókerületi rendszerben lehetett szavazni), hanem a magyar közösség politikai, gazdasági, művelődési és egyéb megosztása és leépítése végett is.[3]
A „körzetesítés” konkrét következménye az lett, hogy ettől kezdve az adai, zentai és magyarkanizsai lakosok a különböző hivatalos ügyeiket (egészségügyi és nyugdíjbiztosítás, szociális juttatások, járművek nyilvántartásba vétele stb.) csak Nagykikindán intézhetik. Ez megdrágította és bonyolulttá tette ezeknek a jogoknak az érvényesítését (az oda- és visszautazások miatt is), hogy a nyelvhasználati, nemzeti kisebbségi jogokat ne is említsük. Ezt követően pedig folyamatosan születettek törvények, amelyek ezt a körzetfelosztási logikát követték.[4]
Ada, Zenta és Magyarkanizsa ettől kezdve nagykikindai rendszámtáblákat használt, a három községben működő cégek az észak-bánáti gazdasági kamarába tömörültek, a rendőrkapitányságok is eszerint épültek fel, valamint a nyugdíj- és egészségbiztosítás rendszere is ezt követte.
A vitatott rendelet nemcsak hogy hátrányos az érintett községek magyar és minden más nemzetiségű lakója számára, de az egész terület fejlődését is akadályozza, mert nem teszi lehetővé számukra, illetve ellehetetleníti őket abban, hogy a különböző fejlesztési pénzekre és európai projektumokra pályázzanak.
Az elmúlt években többször aláírásgyűjtésre is sor került, de „a szerb kormány hallani sem akart arról, hogy a közigazgatási körzethatárokról szóló rendelet vonatkozó részét módosítsák”.[5]
A VMSZ-nek az SNS-szel kötött első, 2014. évi koalíciós szerződése[6] még tartalmazta, hogy „a fejlesztési alrégiók területe (amelynek létrehozását a Regionális fejlesztésről szóló törvény irányozta elő) összhangba kerül a földrajzi, infrastrukturális és gazdasági körülményekkel”, ezt azonban az utóbbi években már nem is említik.
Ada, Zenta és Magyarkanizsa ettől kezdve nagykikindai rendszámtáblákat használt, a három községben működő cégek az észak-bánáti gazdasági kamarába tömörültek, a rendőrkapitányságok is eszerint épültek fel, valamint a nyugdíj- és egészségbiztosítás rendszere is ezt követte.
A vitatott rendelet nemcsak hogy hátrányos az érintett községek magyar és minden más nemzetiségű lakója számára, de az egész terület fejlődését is akadályozza, mert nem teszi lehetővé számukra, illetve ellehetetleníti őket abban, hogy a különböző fejlesztési pénzekre és európai projektumokra pályázzanak.
Az elmúlt években többször aláírásgyűjtésre is sor került, de „a szerb kormány hallani sem akart arról, hogy a közigazgatási körzethatárokról szóló rendelet vonatkozó részét módosítsák”.[5]
A VMSZ-nek az SNS-szel kötött első, 2014. évi koalíciós szerződése[6] még tartalmazta, hogy „a fejlesztési alrégiók területe (amelynek létrehozását a Regionális fejlesztésről szóló törvény irányozta elő) összhangba kerül a földrajzi, infrastrukturális és gazdasági körülményekkel”, ezt azonban az utóbbi években már nem is említik.
Pásztor miközben az egészségügyi hálózat reformja alatt le akarják
építeni a vajdmagyar érdekeltségű intézményeket, simogatja a versenylovát (a Napló illusztrációja)
A Délvidéken/Vajdaságban mindenféle átszervezésnek, központosításnak, beolvasztásnak nemzeti kisebbségi vonatkozásai is vannak. A magyar közösségnek hátrányos tapasztalatai vannak ezzel, mivel leginkább a jogok sorvasztást, csorbítását is okozzák/hozzák/fokozzák!
Gondoljuk csak a bíróságok évi átszervezésére. A szerb képviselőház 2008. december 22-én elfogadta a bíróságok és az ügyészségek székhelyéről és területéről szóló törvényt.[7] Ez a törvény megszüntette, pontosabban „bírósági egységekké” degradálta a nemzeti megmaradás szemszögéből nézve kiemelten fontos hét, magyar többségű községben (Ada, Csóka, Magyarkanizsa, Óbecse, Temerin, Topolya és Zenta) a községi bíróságot is. Ezeknek a bezárása különösen érzékenyen érintette a vajdasági magyarságot, mert egy történelmi hagyomány szűnt meg, amely a magyar nyelvi jogok gyakorlása és a magyarlakta területek fejlődése szempontjából is fontos.
A 2014. január 1-jén hatályba lépett, a bíróságok és ügyészségek székhelyéről és területéről szóló, 2013. november 20-án elfogadott törvény[8] alapján visszakerült ugyan az alapfokú bíróság Óbecsére és Zentára. Adán, Csókán, Magyarkanizsán, Temerinben és Topolyán azonban továbbra se nincs ilyen bíróság.[9]
Gondoljuk csak a bíróságok évi átszervezésére. A szerb képviselőház 2008. december 22-én elfogadta a bíróságok és az ügyészségek székhelyéről és területéről szóló törvényt.[7] Ez a törvény megszüntette, pontosabban „bírósági egységekké” degradálta a nemzeti megmaradás szemszögéből nézve kiemelten fontos hét, magyar többségű községben (Ada, Csóka, Magyarkanizsa, Óbecse, Temerin, Topolya és Zenta) a községi bíróságot is. Ezeknek a bezárása különösen érzékenyen érintette a vajdasági magyarságot, mert egy történelmi hagyomány szűnt meg, amely a magyar nyelvi jogok gyakorlása és a magyarlakta területek fejlődése szempontjából is fontos.
A 2014. január 1-jén hatályba lépett, a bíróságok és ügyészségek székhelyéről és területéről szóló, 2013. november 20-án elfogadott törvény[8] alapján visszakerült ugyan az alapfokú bíróság Óbecsére és Zentára. Adán, Csókán, Magyarkanizsán, Temerinben és Topolyán azonban továbbra se nincs ilyen bíróság.[9]
A magyar közösség területi szerveződéssel kapcsolatban – amit az eddigi hátrányos „átszervezési” tapasztalatok is igazolnak – továbbra is aktuális a vajdasági magyar pártok és civil szervezetek 2012. szeptember 27-i Felhívásának 5. pontja,[10] miszerint „követelik Adának, Zentának és Magyarkanizsának az észak-bánáti körzethez való csatolásáról szóló, az asszimilációt ösztönző rendeletnek a megváltoztatását és a három községnek a természetes etnikai, gazdasági, valamint földrajzi környezetbe, az észak-bácskai körzetbe való visszatérését”.
A Pásztor István elnöksége alatt a Vajdasági Magyar Szövetség éppen semmit nem tett ennek érdekében. Újabban azonban már a párton belül is, a helyzettel való elégedetlenség miatt, feszülni kezdenek az ellentétek.
Példa erre Újhelyi Nándor,[11] a Törökkanizsai Községi-képviselő Testület véemeszes elnökének és Buckó György szabadkai ügyvédnek, a VMSZ képviselőjének a Városi Képviselő-testületben[12] a vagyon-visszaszármaztással kapcsolatos ellentétes meglátása a Vajdasági Rádió és Televízió február 22-ei Napjaink c. műsorában.[13]
Nyilvánvaló az ellentét dr. Vickó Ferenc államtitkár és az egészségügy tervezett átszervezésében nyilatkozó egészségházak igazgatói, valamint a véemsz tartományi képviselői közötti is. Lényegi változásra azonban addig nem lehet számítani amíg Pásztor István & társai irányítják a VMSZ-t!
A Pásztor István elnöksége alatt a Vajdasági Magyar Szövetség éppen semmit nem tett ennek érdekében. Újabban azonban már a párton belül is, a helyzettel való elégedetlenség miatt, feszülni kezdenek az ellentétek.
Példa erre Újhelyi Nándor,[11] a Törökkanizsai Községi-képviselő Testület véemeszes elnökének és Buckó György szabadkai ügyvédnek, a VMSZ képviselőjének a Városi Képviselő-testületben[12] a vagyon-visszaszármaztással kapcsolatos ellentétes meglátása a Vajdasági Rádió és Televízió február 22-ei Napjaink c. műsorában.[13]
Nyilvánvaló az ellentét dr. Vickó Ferenc államtitkár és az egészségügy tervezett átszervezésében nyilatkozó egészségházak igazgatói, valamint a véemsz tartományi képviselői közötti is. Lényegi változásra azonban addig nem lehet számítani amíg Pásztor István & társai irányítják a VMSZ-t!
Miért nem ismertette dr. Vickó Ferenc az egészségügy tervezett központosítási dokumentumát a magyar nyilvánossággal és a tiszamenti magyar közösségekkel? Hogyan lehetséges az, hogy csak azután nyilatkozott, mikor már kitört a nem kis botrány? Ennyire nem érdekli a technokrata-bürokratákat a közösség véleménye, amelyet képviselnek, és amelyiknek a sorsáról van szó? Dr. Vickónak neme-e az lett volna a kötelessége, hogy a tervezet megvitassa az érintett egészségügyi szervezetek vezetőivel? Nem kellene a közösség iránti elfogadhatatlan viszonyulása, problémái iránti érzéketlensége miatt, lemondania és távozni a közéletből!
Miért hallgat az egészségügy átszervezéséről Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke? Csonka Áron, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége elnökének bejegyzése szerint Pásztor – miközben „az egészségügyi hálózat reformja alatt le akarják építeni a vajdmagyar érdekeltségű intézményeket”[14] –, „simogatja a versenylovát”.[15] Miért hallgat a Magyar Nemzeti Tanács?
Miért hallgat az egészségügy átszervezéséről Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke? Csonka Áron, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége elnökének bejegyzése szerint Pásztor – miközben „az egészségügyi hálózat reformja alatt le akarják építeni a vajdmagyar érdekeltségű intézményeket”[14] –, „simogatja a versenylovát”.[15] Miért hallgat a Magyar Nemzeti Tanács?
Érdekes mód, minden alkalommal – az „észszerűsítés” örve alatt – a magyar közösség számára fontos intézményeket szüntetnek meg, olvasztják be, csatolják más környezetben lévő intézményekhez. Miért nem lehetséges az, hogy a nagykikindai kórházat csatolják a zentaihoz?
Az elkövetkező időszakban mindent meg kell tenni, nem csak azért, hogy a Zentai Közkórház státusában ne történjen semmilyen hátrányos változás, hogy az intézmény tovább fejlődhessen, de ezért is, hogy „Ada, Zenta és Magyarkanizsa a bácskai közigazgatási körzet része legyen, mert semmi értelme, hogy egy észak-bánáti körzethez tartozzanak az említett települések”.[16]
Van-e a magyar közösségben még/lesz-e annyi erő, hogy meghiúsítsa/megakadályozza a Zentai Közkórház leépítését? Mi lesz veled Zentai Közkórház?
Az elkövetkező időszakban mindent meg kell tenni, nem csak azért, hogy a Zentai Közkórház státusában ne történjen semmilyen hátrányos változás, hogy az intézmény tovább fejlődhessen, de ezért is, hogy „Ada, Zenta és Magyarkanizsa a bácskai közigazgatási körzet része legyen, mert semmi értelme, hogy egy észak-bánáti körzethez tartozzanak az említett települések”.[16]
Van-e a magyar közösségben még/lesz-e annyi erő, hogy meghiúsítsa/megakadályozza a Zentai Közkórház leépítését? Mi lesz veled Zentai Közkórház?
BOZÓKI Antal
Újvidék, 2021. március 9.
Újvidék, 2021. március 9.
__________
[1] VMDK: elfogadhatatlan az egészségügyi rendszer központosítása
https://www.rtv.rs/hu/vajdas%C3%A1g/vmdk-, 2021. március 01. 20:53
[2] Diósi Árpád: Új alkotmány helyett politikai akarat. Magyar Szó, 2010. április 29. 5. A rendelet címe: Uredba o načinu vršenja poslova ministarstava i posebnih organizacija van njihovog sedišta. Službeni glasnik RS [az SZK Hivatalos Közlönye], 1992. 3. sz.; 1992. 36. sz.; 1992. 52. sz.
A szerb kormány ezt a jogszabályt utóbb a közigazgatási körzetekről szóló rendelettel váltotta fel, amely a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyének 2006. február 27-i, 15. számában jelent meg: Uredba o upravnim okruzima [Rendelet a közigazgatási körzetekről]. Službeni glasnik RS [az SZK Hivatalos Lapja], 2006. február 27. 15. sz.
A témáról bővebben A délvidéki/vajdasági magyarok helyzete és jogai c. könyvemben írtam. (Árnyék)jelentés 2017. Az Árgus – Vajdasági Magyar Kisebbségjogi Civil Egyesület külön kiadványa, Újvidék, 2017. 3.3. Területi szerveződés, 64-68.
[3] „Ugyanezt tették a bosnyákokkal, ahol a hat szandzsáki, bosnyákok által lakott községet két közigazgatási körzetre osztották – a raškaira és a zlatiborira –, valamint hasonló történt a Preševo-völgyi albánokkal is.” Diósi, az előző jegyzetben. Részletesebben lásd a „Tollvonás” hiányában… c. írásom. VajdaságMa http://www.vajma.info/cikk/tukor/3362/Tollvonas-hianyaban.html, 2010. május 2. [11.48]; VMDP Hírlevél, 2010. április 30.
[4] Uo.
[5] Diósi, a 2-es jegyzetben.
[6] Koalíciós szerződés a közös, programszintű együttműködésről és részvételről a Szerb Köztársaság kormányában http://vmsz.org.rs/hirek/tortenesek/koalicios-szerzodes, 2014. április 29. [16:01]
[7] Zakon o sedištima i područjima sudova i javnih tužilaštava [Törvény a bíróságok és az ügyészségek
székhelyéről és területéről]. Službeni glasnik RS [a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye], 2008. december 22. 116.
[8] Zakon o sedištima i područjima sudova i javnih tužilaštava [Törvény a bíróságok és az
ügyészségek székhelyéről és területéről]. Službeni glasnik RS [a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye], 2013. évi 101. szám, vagy
https://www.paragraf.rs/propisi/zakon_o_sedistima_i_podrucjima_sudova_i_javnih_tuzilastava.html
[9] Erről bővebben a (Más) napló 27. c. írásomban 2013. december 22.
[10] A vajdasági magyar közösség azonossága megőrzésének és fejlődésének alapkövetelményei.
Felhívás a magyar képviselőkhöz, az anyaországi vezetőkhöz és az Európai Unió magyar képviselőihez.
http://www.peticiok.com/peticio_a_vajdasagi_magyar_kozosseg_azonossaganak_megorzeseert
[11] Újhelyi Nándor https://www.vmsz.org.rs/rolunk/szemely/ujhelyi-nandor
[12] Odbornička grupa „Vajdasági Magyar Szövetség – Savez vojvođanskih Mađara” [Képviselői csoport Vajdasági Magyar Szövetség], a 7-es alatt http://www.subotica.rs/index/page/id/8042/lg/sr
[13] Napjaink 2021. február 22. http://media.rtv.rs/hu/napjaink/62917, a 17:48. perctől
Lásd még Gergely József: Kastélysorsok. Magyar Szó, 2021. február 11. 10.
[14] Csonka Áron https://www.facebook.com/csonkaaron, 2021. március 1. 15:09.
[15] Uo.
[16] Csonka Áron https://www.facebook.com/csonkaaron, 2021. március 1. 20:50.
[1] VMDK: elfogadhatatlan az egészségügyi rendszer központosítása
https://www.rtv.rs/hu/vajdas%C3%A1g/vmdk-, 2021. március 01. 20:53
[2] Diósi Árpád: Új alkotmány helyett politikai akarat. Magyar Szó, 2010. április 29. 5. A rendelet címe: Uredba o načinu vršenja poslova ministarstava i posebnih organizacija van njihovog sedišta. Službeni glasnik RS [az SZK Hivatalos Közlönye], 1992. 3. sz.; 1992. 36. sz.; 1992. 52. sz.
A szerb kormány ezt a jogszabályt utóbb a közigazgatási körzetekről szóló rendelettel váltotta fel, amely a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyének 2006. február 27-i, 15. számában jelent meg: Uredba o upravnim okruzima [Rendelet a közigazgatási körzetekről]. Službeni glasnik RS [az SZK Hivatalos Lapja], 2006. február 27. 15. sz.
A témáról bővebben A délvidéki/vajdasági magyarok helyzete és jogai c. könyvemben írtam. (Árnyék)jelentés 2017. Az Árgus – Vajdasági Magyar Kisebbségjogi Civil Egyesület külön kiadványa, Újvidék, 2017. 3.3. Területi szerveződés, 64-68.
[3] „Ugyanezt tették a bosnyákokkal, ahol a hat szandzsáki, bosnyákok által lakott községet két közigazgatási körzetre osztották – a raškaira és a zlatiborira –, valamint hasonló történt a Preševo-völgyi albánokkal is.” Diósi, az előző jegyzetben. Részletesebben lásd a „Tollvonás” hiányában… c. írásom. VajdaságMa http://www.vajma.info/cikk/tukor/3362/Tollvonas-hianyaban.html, 2010. május 2. [11.48]; VMDP Hírlevél, 2010. április 30.
[4] Uo.
[5] Diósi, a 2-es jegyzetben.
[6] Koalíciós szerződés a közös, programszintű együttműködésről és részvételről a Szerb Köztársaság kormányában http://vmsz.org.rs/hirek/tortenesek/koalicios-szerzodes, 2014. április 29. [16:01]
[7] Zakon o sedištima i područjima sudova i javnih tužilaštava [Törvény a bíróságok és az ügyészségek
székhelyéről és területéről]. Službeni glasnik RS [a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye], 2008. december 22. 116.
[8] Zakon o sedištima i područjima sudova i javnih tužilaštava [Törvény a bíróságok és az
ügyészségek székhelyéről és területéről]. Službeni glasnik RS [a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye], 2013. évi 101. szám, vagy
https://www.paragraf.rs/propisi/zakon_o_sedistima_i_podrucjima_sudova_i_javnih_tuzilastava.html
[9] Erről bővebben a (Más) napló 27. c. írásomban 2013. december 22.
[10] A vajdasági magyar közösség azonossága megőrzésének és fejlődésének alapkövetelményei.
Felhívás a magyar képviselőkhöz, az anyaországi vezetőkhöz és az Európai Unió magyar képviselőihez.
http://www.peticiok.com/peticio_a_vajdasagi_magyar_kozosseg_azonossaganak_megorzeseert
[11] Újhelyi Nándor https://www.vmsz.org.rs/rolunk/szemely/ujhelyi-nandor
[12] Odbornička grupa „Vajdasági Magyar Szövetség – Savez vojvođanskih Mađara” [Képviselői csoport Vajdasági Magyar Szövetség], a 7-es alatt http://www.subotica.rs/index/page/id/8042/lg/sr
[13] Napjaink 2021. február 22. http://media.rtv.rs/hu/napjaink/62917, a 17:48. perctől
Lásd még Gergely József: Kastélysorsok. Magyar Szó, 2021. február 11. 10.
[14] Csonka Áron https://www.facebook.com/csonkaaron, 2021. március 1. 15:09.
[15] Uo.
[16] Csonka Áron https://www.facebook.com/csonkaaron, 2021. március 1. 20:50.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése