Oldalak

2021. május 19., szerda

Út a beolvadásba!

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló (240.)

 

Április 29.
Út a beolvadásba!
A kultúráról szóló kerettörvény módosítása volt napirenden a szerb parlament tizedik ülésén.
Kovács Elvira, a parlament alelnöke, az eurointegrációs bizottság elnöke, „Szerbia legdrágább köztársasági képviselője”, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) alelnöke, stb., – (aki „valamiért” nem vette még fel a férje, Voislav Milosavljević nevét),[1] felszólalásában elmondta, hogy „a Vajdasági Magyar Szövetség a lényeget a demokratikus kultúra fejlődésében (nem pedig a kultúra demokratikus fejlődésében?! – B. A.) látja, amely a különbözőséget, az egymás közti bizalmat és az egységet erősíti. 
– A bizalom és az egység a társadalmi integráció alapja – emelte ki Kovács.[2] Azt viszont már – az ülésről szóló írás alapján – nem fejtette ki, hogy ez hogy is érti, mit is ért ez alatt.
 
Kovács Elvira (Fotó: RTV)

– A törvényben javasolt módosítások mindenekelőtt a művelődési tanács hatékonyabb munkájához járulnak hozzá, intézményesítik a kisebbségi kulturális politikát, és összekapcsolják a többségi nemzetével, együttes értékként tekintve a kulturális örökségre – magyarázta Kovács.[3]
Ez a mondat talán jól ki is fejezi a VMSZ-nek a kultúrához való viszony(ulás)át: A nemzeti kisebbségi kultúrát „összekapcsolják a többségi nemzet kultúrájával” és „együttes értékként tekintenek a kulturális örökségre”. Nem inkább a kultúrák kölcsönhatásáról lenne itt szó?
Kovács elképzelése – hacsak nem egyeztetett a pártja vezetőségével – valamiféle vegyes kultúrára, a nemzeti kisebbségek és többségi nemzet kultúrájának és kulturális örökségének valamiféle egységesítésére, végső fokon pedig a nemzeti kisebbségi kultúrának a többségi nemzet kultúrájába való beolvasztására asszociál. Ez pedig egyenes út a nemzeti kisebbségek asszimilálásába/beolvasztásába! A vegyes házasságban élő Kovács szemszögéből ez az álláspont elfogadható is lehet.
Ezzel szemben, az Európa Tanácsnak a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezménye 5/1 cikkében azt írja, hogy „a Felek (az aláíró államok, köztük Szerbia – B. A.) kötelezettséget vállalnak arra, hogy támogatják a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek számára kultúrájuk megőrzését és fejlesztését, úgyszintén identitásuknak, nevezetesen vallásuk, nyelvük, hagyományaik és kulturális örökségük megőrzésének feltételeit”.[4]
A nemzeti kisebbségeknek, tehát, a nemzetközi normák értelmében, joguk van a saját kultúrájuk és kulturális örökségük/hagyományaik (meg)őrzésére és fejlesztésre, valamint gyakorlására is. Erről mondott le a véemesz – összhangban a megaláz(kod)ó politikájával!
Szomorú, hogy a VMSZ-t az Európa Tanácsban olyan személy képviseli, nemzeti kisebbségi jelentéstevőként is, aki ennek a nemzetközi szervezetnek még az alapvető normáit sem ismeri!

Május 5.
A tolerancia megöl(et)ése
A Danas c. belgrádi napilap egész oldalas írást közöl, Vajdaság – bemutató gyakorlat a tolerancia megölésére címmel, arról, hogy „ki és mi áll a szélsőségesek támadásai mögött az ellenzékre, a polgárokra, a nem kormányzati szervezetekre, a migránsokra…”[5]
– Pancsován utcát neveznek el egy volt náciról, a Jovandić testvérek gyilkosai az elhíresült újvidéki razziában felkerülnek az „ártatlan áldozatok 1944/45” emlékműre, az újnácik megtámadták és megverték Duško Milinovićot, Dejan Bagarić egyetemi hallgatót, a „Tető a fejünk fölött” szervezet aktivistáját, fenyegető graffitit írnak az ellenzéki aktivisták listájával, fenyegetik az újságírókat… […] A gyűlölet és a türelmetlenség a legrangosabb állami tisztségviselők szájából, a képviselőház ülésterméből az utcára kerültek, a „népjárőrök” Vajdaság szerte vadásszák a migránsokat és rendet teremtenek… Lehetne még sorolni eseteket, amelyek arról szólnak, hogy Vajdaság már hosszabb ideje a mindenfajta szélsőségesek gyakorlótere, valamint, hogy a verbálisról egyre gyakrabban váltanak fizikai támadásokra és leszámolásokra mindazokkal, akik a hatalmi rendszer által propagált „kifejezésmódtól” eltérően beszélnek, hogy gyökerében nyomjanak el minden kritikus gondolatot és az ellenállás csíráját – írja a napilap.

„Járőrök” és „őrségek”, a rendszer helyett (Foto: BETAPHOTO/ Dragan Gojić)

Társadalmunk körülményeinek jó ismerőit nem lepte meg a fizikai támadások, az idegengyűlölet, a gyűlölet és a türelmetlenség – kommentálta a Danas, amely a témával kapcsolatosan több ismert személyt megkérdezett, akik közül talán Aleksandar Popov, az újvidéki Regionalizmus Központ igazgatója foglalta össze legjobban a történéseket.
Popov véleménye szerint „átmásolódik a politikai színtér, ahol a politikusok egyre agresszívabban nyilatkoznak”.
– A Képviselőház minden, csak éppen nem népképviselőház. A parlamentből a politikai ellenfelek legundorítóbb minősítését, még fenyegetését is halljuk. Ugyanez történik a médiában is, amely a végsőkig bulvárosodott, így széles terület maradt a szélsőséges és nacionalista erőknek, mondta Popov. – Újvidéket és Vajdaságot szándékosan választották gyakorlótérnek, hogy megbontsák az egykori harmonikus nemzeti viszonyokat, amelyekkel a vajdaságiak dicsekedtek – tette hozzá.
Újvidék megkapta az Európa Kulturális Fővárosa címet…

Május 15. – május 19.
Véget vetni a megfélemlítésének!
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) „a legerélyesebben elítélte Szőreg (Sirig) települését jelző táblák rongálását és a magyar feliratok átfestését”.[6]
 
A soviniszták korábbi reagálásai Délvidéken (fotó: DélHír)

A VMDK követelte, hogy „a tartományi képviselőház elnöke és a tartományi kormány elnöke ítélje el ezt, és a hasonló vandál cselekedeteket, amelyek az utóbbi időben ismét elterjedtek Vajdaság-szerte”.
A párt felszólította a rendőrséget és az ügyészséget, hogy „kerítsék kézre az elkövetőket és példás büntetésben részesítsék őket”.
– Vessünk véget a rongálásnak! Vessünk véget közösségünk megfélemlítésének! – áll a VMDK közleményének a végén.
Ismereteim szerint, eddig sem Pásztor István, a tartományi parlament elnöke, de Igor Mirović, tartományi kormányfő sem hallatta a hangját a táblarongálások ügyében.
Egy soknemzetiségű parlament elnökének és a kormányfőnek az egyik alapvető kötelessége lenne kiállni a nacionalista, nemzeti türelmetlenséget szító cselekmények és azok elkövetői ellen.
Pásztor úr nem végzi a munkáját, nem teljesíti a kötelességét! A radikálisból haladóvá vedlett Mirovićtól sem kell ezen csodálkozni!

BOZÓKI Antal
Torda, 2021. május 19.


[1] Kovács Elvira nem szereti az UÇK-t, de a szerb csetnikekkel nincs gondja?
https://delhir.info/2017/04/29/kovacs-elvira-nem-szereti-az-uck-t-de-a-szerb-csetnikekkel-nincs-gondja/, és Šešelj fia is like-olgatja Kovács Elvira csetnikimádó férje családi képeit https://delhir.info/2020/06/18/seselj-fia-is-like-olgatja-kovacs-elvira-csetnikimado-ferje-csaladi-kepeit/
[2] mh: Közös kulturális örökségünkért. Magyar Szó, 2021. április 30. 1-és 4.
[3] Uo.
[4] Keretegyezmény a Nemzeti Kisebbségek Védelméről. Európa Tanács Európai Szerződések, ETS No. 157. Strasbourg, 1995. II. 1. Az Európa Tanács Információs és Dokumentációs központjának kiadványa, 1055 Budapest, Kossuth tért 1-3, 2000 január, vagy megtalálható a http://www.sogorcsaba.eu/docs/Keretegyezmeny.pdf oldalon.
[5] Radovan Balać: Vojvodina – pokazna vežba za ubijanje tolerancije. Danas, 2021. május 5. 6.
[6] VMDK: Vessünk véget a rongálásnak! Vessünk véget a közösségünk megfélemlítésének!
https://www.vajma.info/cikk/kozlemenyek/4294/VMDK-Vessunk-veget-a-rongalasnak-Vessunk-veget-a-kozossegunk-megfelemlitesenek.html, 2021. május 15. 11:51

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése