Danas, 20212. június 28. 13.
2021. június 29., kedd
Milyen is a vajdasági magyar valóság?
Szerbiában a magyarok „államalkotó tényezők”?
A Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ (VM4K) Csütörtök esték – másképp című rendezvényének vendége volt június 3-án dr. Szili Katalin (Barcs, 1956. május 13. –),[1] 2015-től a határon túli autonómia ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott,[2] az Országgyűlés volt elnöke.
Neves, ismert politikust látott vendégül az egyébként a magyar kormány támogatásaiból 2017 végén alapított VM4K, melynek vezetője Lovas Ildikó, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) Elnökségének tagja, [3] író-műfordító, Pásztor István élettársa és a vajdasági „kultúrairányítás szürke eminenciása”.[4]
Az Így látom én – vajdasági magyar valóság nevet viselő beszélgetős műsor házigazdája pedig Máriás Endre, a Vajdasági Magyar Újságíró Egyesület VMÚE elnöke, a Magyar Szó főszerkesztő-helyettese volt,[5] aki a Pásztor Istvánnal, a VMSZ elnökével készített egész oldalas, alákérdezős interjúkról ismert.
Neves, ismert politikust látott vendégül az egyébként a magyar kormány támogatásaiból 2017 végén alapított VM4K, melynek vezetője Lovas Ildikó, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) Elnökségének tagja, [3] író-műfordító, Pásztor István élettársa és a vajdasági „kultúrairányítás szürke eminenciása”.[4]
Az Így látom én – vajdasági magyar valóság nevet viselő beszélgetős műsor házigazdája pedig Máriás Endre, a Vajdasági Magyar Újságíró Egyesület VMÚE elnöke, a Magyar Szó főszerkesztő-helyettese volt,[5] aki a Pásztor Istvánnal, a VMSZ elnökével készített egész oldalas, alákérdezős interjúkról ismert.
Dr. Szili Katalin (Fotó: VM4K)
A műsort megelőzően, mint a Magyarországról ide látogató politikusok általában, dr. Szili Katalin is megbeszéléseket folytatott Pásztor Istvánnal, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökével, Fejsztámer Róberttel, a Szekeres László Alapítvány elnökével, Hajnal Jenővel, a Magyar Nemzeti Tanács elnökével és Jerasz Anikóval, az MNT Végrehajtó Bizottságának elnökével, vagyis csupa véemeszes tisztségviselővel. Sehol egy ellenzéki politikus, akivel találkozott, véleményt cserélt volna!
Nem meglepő ez egyáltalán, hiszen a hatalmi struktúrában részes magyar politikusok csak a véemeszt ismerik. Számunkra az ellenzékiek szinte nem is léteznek, azokat figyelembe sem veszik, magyarnak sem tekintik.
Ennek aztán számtalan politikai baklövés az eredménye, amit éppen a vezető magyar politikusok sorozatosan követnek el a délvidéki/vajdasági magyarság helyzetével kapcsolatosan, Orbán Viktortól kezdve, a Szent Vitus napja (Vidovdan/június 28.) alkalmából „a szerb zászló érdemrend első fokozatával” kitüntetett Szijjártó Péteren[6] és Potápi Árpád Jánoson át, egészen Szili Katalin szabadkai szerepléséig.
A probléma ugyanis abból adódik, hogy ezek a politikusok, sajnos, nem ismerik eléggé az itteni magyarság valós helyzetét, megoldásra váró problémáit és elvárásait. Pontosabban az itteni magyar közösség iránti politikát arra alapozzák, amit Pásztor Istvántól & com. hallanak. Ami, persze, nem mindig, de azt is lehetne mondani, hogy többnyire nem felel meg a valóságnak. Figyelembe/tekintetbe sem veszik, hogy a véemsz tagságán kívül itt más magyarok is élnek.
A miniszterelnöki megbízott, a véemeszes vezetőkkel tartott megbeszéléseket követően tartott sajtótájékoztató keretében a médiának nyilatkozva – egyebek mellet – elmondta:
– Itt megvalósult egy olyan kulturális vagy adminisztratív autonómia, amelyben a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) a maga stratégiái vonatkozásában kulturális, oktatási, médiaügyi és finanszírozási önállósággal rendelkezik. Fontosnak tartom kiemelni, hogy Magyarország mellett a szomszédos országok közül Szerbia az egyetlen, ahol alaptörvényében a nemzeti kisebbségeket államalkotó tényezőknek tekinti. Ezt fontos kiemelni, hisz ez biztosítja, hogy egyenlő jogokat kapjanak a népcsoportok – hangsúlyozta dr. Szili Katalin.
Nem meglepő ez egyáltalán, hiszen a hatalmi struktúrában részes magyar politikusok csak a véemeszt ismerik. Számunkra az ellenzékiek szinte nem is léteznek, azokat figyelembe sem veszik, magyarnak sem tekintik.
Ennek aztán számtalan politikai baklövés az eredménye, amit éppen a vezető magyar politikusok sorozatosan követnek el a délvidéki/vajdasági magyarság helyzetével kapcsolatosan, Orbán Viktortól kezdve, a Szent Vitus napja (Vidovdan/június 28.) alkalmából „a szerb zászló érdemrend első fokozatával” kitüntetett Szijjártó Péteren[6] és Potápi Árpád Jánoson át, egészen Szili Katalin szabadkai szerepléséig.
A probléma ugyanis abból adódik, hogy ezek a politikusok, sajnos, nem ismerik eléggé az itteni magyarság valós helyzetét, megoldásra váró problémáit és elvárásait. Pontosabban az itteni magyar közösség iránti politikát arra alapozzák, amit Pásztor Istvántól & com. hallanak. Ami, persze, nem mindig, de azt is lehetne mondani, hogy többnyire nem felel meg a valóságnak. Figyelembe/tekintetbe sem veszik, hogy a véemsz tagságán kívül itt más magyarok is élnek.
A miniszterelnöki megbízott, a véemeszes vezetőkkel tartott megbeszéléseket követően tartott sajtótájékoztató keretében a médiának nyilatkozva – egyebek mellet – elmondta:
– Itt megvalósult egy olyan kulturális vagy adminisztratív autonómia, amelyben a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) a maga stratégiái vonatkozásában kulturális, oktatási, médiaügyi és finanszírozási önállósággal rendelkezik. Fontosnak tartom kiemelni, hogy Magyarország mellett a szomszédos országok közül Szerbia az egyetlen, ahol alaptörvényében a nemzeti kisebbségeket államalkotó tényezőknek tekinti. Ezt fontos kiemelni, hisz ez biztosítja, hogy egyenlő jogokat kapjanak a népcsoportok – hangsúlyozta dr. Szili Katalin.
Szili Katalin részéről, tehát, elhangzott, hogy a Délvidéken/Vajdaságban nemzeti kisebbségi „kulturális vagy adminisztratív autonómia” van. A valós nemzeti kisebbségi autonómiától „olyan messze van (ez még), mint Makó Jeruzsálemtől”! Elismerést nyert, tehát, végre, hogy ez a jelenlegi nem nemzeti kisebbségi autonómia!
– Az autonómia megvalósulásáról csak akkor beszélhetünk, amikor az állam közhatalmi jogosítványokat ruház át a kisebbség tagjai által demokratikus úton megválasztott szervezetekre – írta Szili Katalin a Mit kell tudni az autonómiáról? c. kiadványban.[7]
– Az autonómia megvalósulásáról csak akkor beszélhetünk, amikor az állam közhatalmi jogosítványokat ruház át a kisebbség tagjai által demokratikus úton megválasztott szervezetekre – írta Szili Katalin a Mit kell tudni az autonómiáról? c. kiadványban.[7]
Köztudott, hogy az MNT ilyen jogosítványokkal nem rendelkezik. Ha voltak is, azokat megnyirbálta/visszavágta a szerb alkotmánybíróság. Magyarán, a délvidéki/vajdasági magyar közösség autonómiája valójában nem teljes kulturális önkormányzat. Még adminisztratívnak is alig nevezhető!
Szili mondataiban azonban legalább két tévesnek is nevezhető megállapítás található:
Az egyik az, hogy az MNT „finanszírozási önállósággal rendelkezik”.
Az egyik az, hogy az MNT „finanszírozási önállósággal rendelkezik”.
Ismereteim szerint, az MNT-nek semmilyen pénzügyi önállósága nincsen. Működését a szerb költségvetésből pénzelik. A hivatalos nyelv- és íráshasználattal (amit Szili meg sem említett), a művelődéssel, az oktatással és a médiával kapcsolatos tevékenységét pedig csaknem teljes egészében az anyaországi pénzekből gyakorolja. Esetleg Szili a „finanszírozási önállóság” alatt arra gondolt, hogy az MNT az anyaországi pénzeket önállóan (illetve, ahogy a véemeszben megbeszélik) költi el?
A másik, talán súlyosabb tévedése, hogy „Magyarország mellett a szomszédos országok közül Szerbia az egyetlen, ahol alaptörvényében a nemzeti kisebbségeket államalkotó tényezőknek tekinti”.
Ha az alaptörvény alatt a szerb alkotmányt érti, annak az 1. szakaszában ez a rendelkezés található:
„A Szerb Köztársaság a szerb népnek és az itt élő valamennyi polgárnak a joguralmon és a szociális egyenlőségen, a polgári demokrácia elvein, az emberi és kisebbségi jogokon és szabadságon, valamint az európai elvekhez és értékekhez tartozáson alapuló állama.”[8]
Ebből a fogalmazásból nem tudom, hogyan lehet egyáltalán arra a következtetésre jutni, hogy Szerbia „a nemzeti kisebbségeket államalkotó tényezőknek tekinti”? Az alkotmányban ugyanis nem azt írja, hogy a Szerb Köztársaság a szerb népnek és a nemzeti kisebbségeknek az állama! A szerb népen kívül az országban élő egyetlen más népet meg nem említ/nevez! A többiek csak „polgárok”. A szerb alkotmány a nemzeti kisebbségeket, ezek szerint, nem tekinti „államalkotó tényezőknek”. Mire alapozza Szili Katalin ezt a teljesen téves állítást?
Ezzel szemben, a szlovén alkotmány, például, tételesen kimondja, hogy „az olasz és a magyar nemzeti közösségnek és ezek tagjainak a Szlovén Köztársaság alkotmányában és a nemzetközi szerződésekben foglalt összes jog biztosított” (III/2 szakasz).[9] Sőt, az is kimondja (az V/I cikkben), hogy Szlovénia „védi és biztosítja az őshonos olasz és magyar nemzeti közösség jogait”.[10]
Horvátország alkotmánya (az I. részben) még tovább megy: „... a Horvát Köztársaság, mint a horvát nép nemzeti állama és az őshonos nemzeti kisebbségek, a szerbek, csehek, szlovákok, olaszok, magyarok zsidók, németek, osztrákok, ukránok, ruszinok és mások, akiknek a horvát nemzetiségű állampolgárokkal együtt biztosított az egyenjogúság és nemzeti jogaik megvalósulása, az ENSZ és a szabad világ országainak demokratikus elveivel összhangban…”[11]
Horvátországban, tehát, a felsorolt nemzeti kisebbségek („és mások”) is államalkotó tényezők!
Ha az alaptörvény alatt a szerb alkotmányt érti, annak az 1. szakaszában ez a rendelkezés található:
„A Szerb Köztársaság a szerb népnek és az itt élő valamennyi polgárnak a joguralmon és a szociális egyenlőségen, a polgári demokrácia elvein, az emberi és kisebbségi jogokon és szabadságon, valamint az európai elvekhez és értékekhez tartozáson alapuló állama.”[8]
Ebből a fogalmazásból nem tudom, hogyan lehet egyáltalán arra a következtetésre jutni, hogy Szerbia „a nemzeti kisebbségeket államalkotó tényezőknek tekinti”? Az alkotmányban ugyanis nem azt írja, hogy a Szerb Köztársaság a szerb népnek és a nemzeti kisebbségeknek az állama! A szerb népen kívül az országban élő egyetlen más népet meg nem említ/nevez! A többiek csak „polgárok”. A szerb alkotmány a nemzeti kisebbségeket, ezek szerint, nem tekinti „államalkotó tényezőknek”. Mire alapozza Szili Katalin ezt a teljesen téves állítást?
Ezzel szemben, a szlovén alkotmány, például, tételesen kimondja, hogy „az olasz és a magyar nemzeti közösségnek és ezek tagjainak a Szlovén Köztársaság alkotmányában és a nemzetközi szerződésekben foglalt összes jog biztosított” (III/2 szakasz).[9] Sőt, az is kimondja (az V/I cikkben), hogy Szlovénia „védi és biztosítja az őshonos olasz és magyar nemzeti közösség jogait”.[10]
Horvátország alkotmánya (az I. részben) még tovább megy: „... a Horvát Köztársaság, mint a horvát nép nemzeti állama és az őshonos nemzeti kisebbségek, a szerbek, csehek, szlovákok, olaszok, magyarok zsidók, németek, osztrákok, ukránok, ruszinok és mások, akiknek a horvát nemzetiségű állampolgárokkal együtt biztosított az egyenjogúság és nemzeti jogaik megvalósulása, az ENSZ és a szabad világ országainak demokratikus elveivel összhangban…”[11]
Horvátországban, tehát, a felsorolt nemzeti kisebbségek („és mások”) is államalkotó tényezők!
Szerbia a magyar nemzeti közösségnek még az őshonos nemzeti közösség státusát sem ismeri el! Az alkotmány egyetlen szóval nem említi ugyanis, hogy ebben az országban létezik egy őshonos magyar közösség is! Azt meg végképp nem, hogy államalkotó is!
Nem lehet hasznos, ha az anyaországi politikusok széles tárgyismeret nélkül értékelik az itteni magyar közösség jogállását, helyzetét. Ha csak a Szerb Haladó Párttal (SNS) szövetséges véemeszes politikusok elmondása alapján foglalnak állást. Ha nem tárgyalnak, nem veszik figyelembe a (párt)független szervezetek, intézmények, civil szervezetek és az ellenzéki politikusok véleményét, meglátásait is. Ha nincsen párbeszéd, hanem csak egyhangúság! Ez egyúttal a közösség szükségtelen, alaptalan, elfogadhatatlan és sértő megosztását is jelenti: véemeszesekre és a többiekre, mint alsóbb rendű polgárokra! Így nem lehet szót érteni, előre haladni! Ezen mielőbb változtatni kell!
Nem lehet hasznos, ha az anyaországi politikusok széles tárgyismeret nélkül értékelik az itteni magyar közösség jogállását, helyzetét. Ha csak a Szerb Haladó Párttal (SNS) szövetséges véemeszes politikusok elmondása alapján foglalnak állást. Ha nem tárgyalnak, nem veszik figyelembe a (párt)független szervezetek, intézmények, civil szervezetek és az ellenzéki politikusok véleményét, meglátásait is. Ha nincsen párbeszéd, hanem csak egyhangúság! Ez egyúttal a közösség szükségtelen, alaptalan, elfogadhatatlan és sértő megosztását is jelenti: véemeszesekre és a többiekre, mint alsóbb rendű polgárokra! Így nem lehet szót érteni, előre haladni! Ezen mielőbb változtatni kell!
BOZÓKI Antal
Újvidék, 2021. június 29.
Újvidék, 2021. június 29.
__________
[1] https://hu.wikipedia.org/wiki/Szili_Katalin
[2] Dr. Szili Katalin https://www.facebook.com/dr.katalin.szili/
[3] Elnökség https://www.vmsz.org.rs/rolunk/elnokseg
[4] Keller-Alánt Ákos: Exportált orbánizmus 2.: Bevált receptek
https://magyarnarancs.hu/kulpol/bevalt-receptek-126996, 2020. május 6 08:00
[5] vas: Dr. Szili Katalin a vajdasági magyar valóságról. Magyar Szó, 2021. június 5. 7., vagy https://www.magyarszo.rs/hu/4635/vajdasag_szabadka/243916/Dr-Szili-Katalin-a-vajdas%C3%A1gi-magyar-val%C3%B3s%C3%A1gr%C3%B3l.htm, 2021. június 4. 18:08
[6] Vučić kitüntette Szijjártó Pétert https://szabadmagyarszo.com/2021/06/29/vucic-kituntette-szijjarto-petert/
[7] Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. Budapest. ISBN 978-615-80102-7-6 6. oldal.
[8] A SZERB KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA. Az SZK Hivatalos Közlönye, 98/2006. szám https://www.mnt.org.rs/dokumentum/torvenyek-es-egyeb-jogi-dokumentumok-magyar-nyelven
[9] A Szlovén Köztársaság Alkotmánya. https://fotogalerija.dz-rs.si/datoteke/Publikacije/Nastajanje_slovenske_ustave/2011-4madz_Zepna_Ustava_RS.pdf
[10] Uo.
[11] A Horvát Köztársaság Alkotmánya (2001. április 23.) http://adattar.adatbank.transindex.ro/Horvatorszag/d010425ahu.html, és Ustav Republike Hrvatske. [A Horvát Köztársaság Alkotmánya. Tisztázott szöveg] 2014. január 15.) https://www.usud.hr/sites/default/files/dokumenti/Redakcijski_prociscen_tekst_Ustava_Republike_Hrvatske_Ustavni_sud_Republike_Hrvatske_15._sijecnja_2014_.pdf
A délszláv háborúról – 30 év után (7.)
„A vasvilla és egy vasdorong be volt készítve”
A várdaróci Péter Irén és Péter Magda visszaemlékezése
– Én Topolyán éltem, de egy évvel ezelőtt hazaköltöztem Baranyába, Várdarócra, a szülőfalumba. Abban az időben volt egy Fityóm, és azzal hetente jöttem át a szüleimhez. Különösebb gond nélkül lehetett közlekedni, mégis maradt egy szörnyű emlékem: egyik alkalommal leállt velem a kocsi éppen a hídon, ahol tilos megállni, és akkor a katonák rám fogták a puskát – mondta Péter Irén.
A család egy része meg a barátaink is átmentek Mohácsra, például a húgom férje is, aki a behívó elől menekült, és ő hét évig ott élt a lányával, a lány ott járt gimnáziumba. Miután a sógorom visszatért, nem akart fegyvert venni a kezébe, ezért kirendelték kaszálni a Bellye és Daróc közötti töltésre. Azt mondta, hogy abban az időszakban annyit kaszáltattak vele, hogy egész Jugoszláviát körülvághatta volna.
Hétvégenként, amikor Topolyáról megjöttem az én kis Fityómmal, meglátogattam a szüleimet, és utána összeszedtem a házból pár holmit, amire a családtagoknak szükségük volt – az egyiknek edények hiányoztak, a másik a vasalóját kérte --, és már indultam is, vittem át nekik Magyarországra, onnan pedig kocsikáztam vissza Szerbiába. Több száz kilométert tettem meg a két nap alatt.
Az édesapánk akkor már beteg volt, vastagbélrák miatt szenvedett. Nehéz volt bejutni az eszéki kórházba, de végül az UNPROFOR katonái bevitték, csak éppen senki nem mehetett vele. Anyánk 2014-ben halt meg, ő a háború alatt átélt dolgokról soha nem akart beszélni.
Volt egy telkünk egy erdős részen, az egyik cigány kisajátította, és azon házat épített magának. János öcsém kamionsofőr volt, de azért szeretett kicsit iszogatni is, egy alkalommal elment hozzá, és azt mondta neki, hogyha nem költözik ki, ledózerolja a házat. A testvérem úgy felidegesedett, hogy anyánk reggel holtan találta az ágyban. Az orvos azt mondta, akkora stresszhatás érte, hogy szétrobbant a szíve.
A mi falunkban nem volt lövöldözés, de a szomszédos Kopácson többen is meghaltak. A kopácsi-rétet elaknásították, még évekkel később is éjjelente hallottuk a robbanásokat, ilyenkor apánk mindig azt mondta, hogy egy vad aknára lépett.
– Leginkább temetésekkor találkoztak, akkor jöttek össze a falubeliek – kapcsolódott be a beszélgetésbe Péter Magda, Irén sógornője. – A katonaság beköltözött a kultúrotthonba, a kocsmát is elfoglalta. Én Laskón, egy önkiszolgálóban dolgoztam, biciklivel közlekedtem, a Daróc és Laskó közötti 4,5 kilométer távolságot naponta megtettem. Nem szeretek hősködni, de az úton soha nem féltem, nem is történt semmi bajom. Azt találtam ki, hogy biciklizés közben énekelek, református énekeket, hangosan, és ez sokat segített. Édesanyámnak gyönyörű hangja volt, esténként gyertyafénynél sokat énekeltünk, én akkor tőle tanultam meg az énekeink dallamát. A katonák is jártak a boltba, főleg alkoholért, és ha italoztak is, meg fegyverük is volt, akkor már nagyon bátornak érezték magukat. Bántani nem bántottak, de azért nem volt mindegy, amikor azt kérdezgették, hogy hol van a férjem… (Eszéken volt a lányommal.) Az erős hitem mindvégig megtartott. Tudtam azt, hogy itt kell maradni, itt kell helytállni. Egyszer azért én is megrémültem. Egy éjjel, fél 3-kor kopogtattak az ajtónkon. Kiszóltam, hogy: „Ki az?”, de nem érkezett válasz, csak megismétlődött a kopogás. Édesanyámmal úgy aludtunk, hogy a vasvilla és egy vasdorong be volt készítve a szobába. Láttam, hogy anyukám reszket a félelemtől. Én meg énekelni kezdtem, úgy, ahogy munkába menet-jövet szoktam. De az éjjeli látogató csak nem akart tágítani. Akkor anyukám azt kiabálta, hogy: „Pista, Sanyi, gyertek gyorsan!”, és mellé nagyokat dobbantott a padlón a vasdoronggal, olyan zajt keltve, mintha valóban a lépcsőn futna le valaki. Ekkor elment, de ma sem tudjuk, ki volt.
A jugoszláv katonaság egyik hajnalon vonult be, de nem lánctalpasokkal, hanem a gyalogság, ezért észre sem vettük. A tankok be voltak ásva. A kertünkben is be volt ásva két tank. Főleg vajdasági magyar katonák voltak a tankok mellett, általában 6-an vagy 9-en. Beszélgettünk velük. Ők is nagyon féltek, ez a vidék ismeretlen volt a számukra. Emlékszem, egyikük zentai volt. A nyári forróságban anyánk behívta a házba, hogy a lavórban megmosakodjon. Volt köztük két önkéntes is, azok dicsekedtek is azzal, hogy ők saját elhatározásukból jöttek a háborúba.
A cigányok beköltöztek az üres házakba, sok mindent tönkretettek, elégettek. Mi is, amit tudtunk, kimentettünk, átvittünk a szüleink házába, a kertek alatt, talicskával. Volt, aki látta, és jelentette. Besúgók abban az időben is akadtak, most is vannak. Egyik éjjel megjelent egy cigány ember Kalasnyikovval felszerelve, és előadta, hogy a tudomására jutott, hogy több mindent áthoztunk a házunkból. Számára hihetetlen, hogy abban a jól felszerelt házban nem találtak porszívót. Anyósom lélekjelenlétének köszönhettük, hogy gyorsan elment. Mondta neki, hogy ha gondolja, kutassa át a házat, és vigye el azt, ami nem idevaló. Akkor egy kicsit elszégyellte magát és kiment.
– Azok, akik elmenekültek, 1998-ban kezdtek hazaköltözni, de még akkor is álltak az ellenőrző pontok. Várdaróc egy színtiszta magyar, református falu volt, itt mindenki mindenkinek segített, de a háború mindent megváltoztatott. Az emberek behúzódtak, bizalmatlanná váltak, mindenki meg akar felelni ennek a rendszernek. Az itteni magyarok elhorvátosodtak. Ez már nem ugyanaz a falu, ami régen volt – fejezte be kettejük visszaemlékezését Péter Irén.
SZABÓ Angéla
2021. június 28., hétfő
Búcsú napján rabolták ki és rongálták meg a bajmoki Szent Péter és Pál Katolikus templomot
A bajmoki magyarság egyik legfontosabb ünnepe a templombúcsú és az azzal egybekötött Dózsa napok. Azonban az idei ünneplést egy vallásgyalázó templom rongálás és kegytárgy lopás árnyékolta be.
Vasárnap virradóra ugyanis illetéktelen behatolók dúlták fel a templomot. A bajmoki Péter és Pál Katolikus templomba nem az első alkalommal törtek be, de ezúttal az elkövetők a bűntényt épp a templom búcsújának reggelén követték el. Több kegytárgyat el loptak és megrongálták Isten házát.
A rendőrség helyszínelése miatt pedig az ünnepi szentmise is elmaradt. Így aztán a templombúcsúval egybekötött Dózsa György-napokat nem tudták a helyi templomban szentmisével kezdeni.
Azt jelenleg még nem tudni, hogy a rongálás és a lopás a magyarság vagy a katolikus vallás ellen irányult-e, ugyanis a rendőrség nem adott még ki hivatalos közleményt.
Kapcsolódó írás:
Rendőrkézen a bajmoki templomtolvaj
https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/26755/Rendorkezen-a-bajmoki-templomtolvaj.html
2021. július 13. 8:21
Újabb nagyszerb őrjöngés Szabadkán: „Falfestményeket” kapott a népirtó Ratko Mladić; a VMSZ hallgat
Ha valaki netán azt hitte, hogy a „multikulturálisnak” is nevezett Szabadkán alábbhagyott a mélyszerb gyűlöletkeltő graffitik hagyománya, a napokban újra meggyőződhetett róla, hogy ez a sötét, vérfagyasztó tradíció továbbra is él.
A város központjában ugyanis napvilágot láttak a véreskezű szerb bűnözőt, Ratko Mladićot dicsőítő falfestmény-féleségek.
Ez a látvány nemcsak azokat a Szabadkán élő muzulmánokat tölti el undorral, akiknek a rokonait Mladić és vérengző „katonái” lemészároltak Srebrenicában és más boszniai városokban és településeken, hanem minden jóérzésű polgárt egyaránt iszonyattal tölti el.
A képen látható morbid „alkotás” a városközponti Maxi áruháznál levő egyik oszlopon kapott helyet, de ugyanilyen látható a várhatóan rövidesen megnyíló Zvezda pékség előtt is, amelynek a tulajdonosa egy magyar üzletember.
A VMSZ-t ez a jelenség is hidegen hagyja. Talán akkor (sem) reagálna, ha valaki az ún. „Magyar Házra” is egy Mladićot pingálna.
Mint ismeretes, a szóban forgó szerb „hőst” nemrég jogerősen életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte a hágai törvényszék a boszniai háborúban elkövetett népirtás, valamint háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt.
Egyébként Mladić a VMSZ szeretett szövetségesének, Aleksandar Vučić szerb elnöknek az egyik példaképe.
Pásztor „kedves Ácója” radikális korában követelte, hogy egy belgrádi utcát Mladićról nevezzenek el. Ami nem jött neki össze Belgrádban, azt Szabadkán pótolja be?
Falusi házakat kapnak a szerb menekültek a topolyai községben
A Menekültügyi Biztosság és a topolyai község megoldja a kilencvenes években Délvidékre érkező menekültek egy részének a lakásproblémáját.
Konkrétan: öt falusi ház biztosításáról van szó.
A menekültek háztartásonként egymilló 200 ezer dinár értékű házakat és 200 ezer dinár értékű építőanyagot kapnak.
Vissza nem térítendő segélyről van szó.
Az ezzel kapcsolatos pályázatot július 8-án teszik közzé.
És mi lesz az elszegényedő helyi magyar lakossággal?
https://delhir.info/2021/06/27/falusi-hazakat-kapnak-a-szerb-menekultek-a-topolyai-kozsegben/
2021. június 26., szombat
Stratégiára stratégia
Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló (245.)
Június 11.
Stratégiára stratégia
A Magyar Nemzeti Tanács (MNT) „egyhangúlag elfogadta”[1] a 2021 és 2026 közötti időszakra szóló hivatalos nyelv- és íráshasználati stratégiát.
– A stratégia fő céljai: a Vajdaságban a magyar nyelv hosszú távú fennmaradása; fenntartása az összes használati, funkcionális területen; vonzerejének fenntartása és növelése; a minőségi teljesítmény felismerése, elismerése és hasznosítása; a vajdasági magyar nyelvközösség autonómiájának és koherenciájának megőrzése, valamint a perem- és szórványterületek fenntartása és a nyelvcsere akadályozása – mondta Hajnal Jenő, a testület elnöke felszólalásában. – A felsorolt célok megvalósítása kézzel fogható, elvégzendő és számon kérhető intézkedések formájában jelennek meg – tette hozzá.
– A stratégia fő céljai: a Vajdaságban a magyar nyelv hosszú távú fennmaradása; fenntartása az összes használati, funkcionális területen; vonzerejének fenntartása és növelése; a minőségi teljesítmény felismerése, elismerése és hasznosítása; a vajdasági magyar nyelvközösség autonómiájának és koherenciájának megőrzése, valamint a perem- és szórványterületek fenntartása és a nyelvcsere akadályozása – mondta Hajnal Jenő, a testület elnöke felszólalásában. – A felsorolt célok megvalósítása kézzel fogható, elvégzendő és számon kérhető intézkedések formájában jelennek meg – tette hozzá.
Egyhangú szavazás az MNT-ben
Az MNT-nek ez a második hivatalos nyelv- és íráshasználati stratégiája. Az első a 2012-2017-évre vonatkozott,[2] majd az új stratégia elfogadásáig – Hajnal Jenő elnöksége alatt – négy éves vákuum következett.
A mostani stratégiának talán éppen az a legnagyobb hibája, hogy a szerzője/szerzői nem készítettek elemzést arról, hogyan, miben valósult meg és miben nem a 2012-2017. évi stratégia, de a magyar nyelv hivatalos használatának időszerű kérdéseiről sem a Délvidéken/Vajdaságban. Pedig ez is az MNT feladata kellett volna, hogy legyen. Adós maradt, tehát, a testület ebből a szempontból is a délvidéki/vajdasági magyar közösségnek.
A 84 oldal terjedelmű dokumentum mindössze 17 sorban tekint vissza az előző stratégiára. A következményeinek, eredményeinek, vagy eredménytelenségének és a tanulságok bármilyen megállapítása/levonása nélkül! Pedig fontos lett volna ez, hiszen a – kedvező és kedvezőtlen – tapasztalatokra kellett volna építeni az új stratégiát is, vagy inkább egy cselekvési tervet.
Lehet stratégiát hozni a stratégiára, csak éppen nem tudjuk, hogy időközben mi változott és mi nem, mi lett jobb, illetve rosszabb! Ennek hiányában pedig a stratégia – úgy tűnik – a „levőben lóg”.[3]
A stratégia önmagában nem old meg semmit, lyukas garast sem ér, ha nem kísérik azt mindennapi hatékony kiállások és intézkedések, a hatalom ellenében is, a gyakorlatban az észlelt hiányosságok kiküszöbölésére, a magyar nyelv egyenrangú hivatalos használatának hatékonyabb érvényesítésére. Az MNT pedig, a jelenlegi összetételben, nem az ilyen kiállásról híresült el. Ezt igazolja a VMDK magyarkanizsai szervezetének a – stratégia elfogadása napján kelt – közleménye is:
Köszönjük
szépen a Vajdasági Magyar Szövetségnek és a Magyar Nemzeti Tanács
tagjainak, hogy kisebbségi jogaink nem csorbulnak Szerbiában a magyar
nyelv használat és írás terén sem
Milyen nagy öröm vajdasági magyarnak lenni 
Milyen nagy öröm vajdasági magyarnak lenni 
Útjelző táblák csak szerb nyelven és cirill betűvel!
Június 13.
A kisebb/kevésbé rosszra szavaztak!
Minden előzetes várakozást meghaladott a bácskossuthfalvi választás részvételi aránya, 2055-en járultak az urnák elé. A helyi közösség 18 képviselőt számláló tanácsába bejutott tagok mindannyian a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) támogatását élvezik. […] Összesen 35-en jelöltették magukat, 18-an a VMSZ, 14-en a Szerb Haladó Párt (SZHP/SNS) támogatását élvezik (akik között négy magyar nevű is van – B.A.),[5] illetve ketten függetlenként indultak, és egy önálló személynek sikerült teljesítenie a törvényes előírásokat – közli a Magyar Szó nevű véemeszes napilap.[6]
– Úgy érzem, az emberek józan ítélőképessége győzedelmeskedett, és a közösség érdeke felülkerekedett. Értették és érezték a választások tétjét, hogy megmaradhasson Bácskossuthfalva arculata olyannak, mint amilyennek megalapozták az őseink. Ezek az eredmények igazság szerint jobbak, mint amit vártunk – nyilatkozta a választás után az előző mandátumban a tanács elnökhelyettesi pozícióját betöltő Fazekas Róbert.[7]
Bácskossuthfalván (másként Kossuthfalván, korábban Ómoravicán) – a 2011. évi népszámlálási adatok szerint – a magyarok az 5699 lakos 84,13, a szerbek pedig 8,86 százalékát adják.[8]
A választás előtt „eddig nem jellemző, szokatlanul heves kampány zajlott”.[9] Nagy volt az izgalom, a vémeszesek körében is, mivel a haladók, akiknek „a legutóbbi választásokon ugyan még egy jelöltjük sem volt”,[10] most azt üzenték: „Nyerni jöttek!”[11]
A választási kampányban a VMSZ bevetette minden helyi és községbeli tisztségviselőjét, beleértve Fremond Árpádot, a VMSZ topolyai községi szervezetének elnökét, köztársasági parlamenti képviselőt[12] is. A pártsajtó is hozta a kötelezőt.
Az eredmény az lett, hogy „2055-en”, vagyis „a szavazásra jogosultak 48 százaléka járult az urnák elé”.
Közvélemény-kutatás híján azonban csak találgatni lehet, minek köszönhető, hogy a helyi közösségi választásokon „megjelent a szavazásra jogosult polgárok közel fele”, ami eddig „a településen eddig még nem fordult elő”? A VMSZ nagy népszerűségnek, vagy inkább az attól való aggodalomnak, hogy esetleg a SZHP veszi át az önkormányzat irányítását a faluban?
Az ómoraviai választások is rámutattak: A két párt nem tartotta tiszteletben/felrúgta a szabályt, hogy helyhatósági választásokon, egyéni, senkitől nem „támogatott” jelöltek vehetnek csak részt. Nyíltan jelöltlistát állítottak a választáson.
Ómoravicán valójában – a szabályokkal ellentétben – pártok között lehetett választani, ahol a magyarok a VMSZ-re, mint a kisebb/kevésbé rosszra szavaztak!
BOZÓKI Antal
Torda, 2021. június 26.
Torda, 2021. június 26.
__________
[1] Magyar Szó, 2021. június 12. 1. ás 5., vagy https://www.magyarszo.rs/hu/4641/kozelet/244381/A-nyelvi-jog-akkor-%C3%A9l-ha-%C3%A9lnek-vele-MNT.htm, 2021. június 11. 21:32 >> 2021. június 11. 22:21
[2] A MAGYAR NEMZETI TANÁCSHIVATALOS NYELVHASZNÁLATI STRATÉGIÁJA [2012-2017] https://www.mnt.org.rs/dokumentum/nyelvhasznalati-strategia-2012-2017
[3] Bővebben lásd a Nem stratégia, cselekvési terv kell! c. írásom
https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=13634&fbclid=IwAR318fONU_Jr3Rc8C5Np4BQnacroXgHb_oslrxhR-flT87v-kQuHVQ-0Jc0, 2021. június 1.
[4] VMDK Magyarkanizsa
https://www.facebook.com/vmdkmagyarkanizsa/, 2021. június 11. 12:13
[5] Natkai Gábor: A BÁCSKOSSUTHFALVI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG ALKALMATLAN A HELYI KÖZÖSSÉGI VÁLASZTÁSOK LEBONYOLÍTÁSÁRA! https://www.facebook.com/groups/330452861060159
[6] K.P.D.: A Közösséget, jövőt építünk lista elsöprő győzelme Magyar Szó, 2021.június 15. 1. és 13. vagy https://www.magyarszo.rs/hu/4643/vajdasag/244542/
Lásd még Bácskossuthfalva polgárai szavaztak. Magyar Szó, 2021. június 14. 4.
[7] K.P.D. írása a 6-os alatt.
[8] Bácskossuthfalva https://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A1cskossuthfalva
[9] Lásd a 6-os alatti írást.
[10] VIDEÓ: A haladók busszal hozták az import aktivistákat Bácskossuthfalvára a HK lista leadásra https://delhir.info/2021/05/28/video-a-haladok-busszal-hoztak-az-import-aktivistakat-bacskossuthfalvara-a-hk-lista-leadasra/
[11] Uo.
[12] (Pannon RTV) Fremond: Bácskossuthfalva maradjon a bácskossuthfalviaké
https://www.vmsz.org.rs/hirek/sajtofigyelo/fremond-bacskossuthfalva-maradjon-bacskossuthfalviake, 2021. június 11. 08:46
[1] Magyar Szó, 2021. június 12. 1. ás 5., vagy https://www.magyarszo.rs/hu/4641/kozelet/244381/A-nyelvi-jog-akkor-%C3%A9l-ha-%C3%A9lnek-vele-MNT.htm, 2021. június 11. 21:32 >> 2021. június 11. 22:21
[2] A MAGYAR NEMZETI TANÁCSHIVATALOS NYELVHASZNÁLATI STRATÉGIÁJA [2012-2017] https://www.mnt.org.rs/dokumentum/nyelvhasznalati-strategia-2012-2017
[3] Bővebben lásd a Nem stratégia, cselekvési terv kell! c. írásom
https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=13634&fbclid=IwAR318fONU_Jr3Rc8C5Np4BQnacroXgHb_oslrxhR-flT87v-kQuHVQ-0Jc0, 2021. június 1.
[4] VMDK Magyarkanizsa
https://www.facebook.com/vmdkmagyarkanizsa/, 2021. június 11. 12:13
[5] Natkai Gábor: A BÁCSKOSSUTHFALVI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG ALKALMATLAN A HELYI KÖZÖSSÉGI VÁLASZTÁSOK LEBONYOLÍTÁSÁRA! https://www.facebook.com/groups/330452861060159
[6] K.P.D.: A Közösséget, jövőt építünk lista elsöprő győzelme Magyar Szó, 2021.június 15. 1. és 13. vagy https://www.magyarszo.rs/hu/4643/vajdasag/244542/
Lásd még Bácskossuthfalva polgárai szavaztak. Magyar Szó, 2021. június 14. 4.
[7] K.P.D. írása a 6-os alatt.
[8] Bácskossuthfalva https://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A1cskossuthfalva
[9] Lásd a 6-os alatti írást.
[10] VIDEÓ: A haladók busszal hozták az import aktivistákat Bácskossuthfalvára a HK lista leadásra https://delhir.info/2021/05/28/video-a-haladok-busszal-hoztak-az-import-aktivistakat-bacskossuthfalvara-a-hk-lista-leadasra/
[11] Uo.
[12] (Pannon RTV) Fremond: Bácskossuthfalva maradjon a bácskossuthfalviaké
https://www.vmsz.org.rs/hirek/sajtofigyelo/fremond-bacskossuthfalva-maradjon-bacskossuthfalviake, 2021. június 11. 08:46