Čomić-Hajnal találkozó: Tájékoztató jellegűnek is alig nevezhető!
Június 9-én a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) székházában megtartott találkozóval fejeződött be Gordana Čomić emberi és kisebbségi jogi és társadalmi párbeszédért felelős miniszter, valamint küldöttségének kétnapos szabadkai látogatása.
– A felek beszámoltak egymás munkájáról, valamint a jövőben esedékes intézkedésekről, de emellett a magyar nemzeti közösség számára prioritást élvező és megoldandó problémákat is lajstromba vették – írja a találkozóról készült tudósításában.[1]
– A felek beszámoltak egymás munkájáról, valamint a jövőben esedékes intézkedésekről, de emellett a magyar nemzeti közösség számára prioritást élvező és megoldandó problémákat is lajstromba vették – írja a találkozóról készült tudósításában.[1]
Találkozó a miniszterrel az MNT-ben (Gergely Árpád felvétele)
Gordana Čomić emlékeztetett: „Több nemzetközi hatalmi szerv és intézmény Szerbiáról szóló jelentéseiben is az a megállapítás olvasható, hogy a szerbiai törvények jók, ám az alkalmazás terén hiányosságok jellemzőek”.[2]
A miniszter asszony „az eddig elért sikerek közül kiemelte, hogy a nemzeti tanácsokkal tavaly folytatott tárgyalásnak, illetve az ezt követően az illetékes minisztériummal kezdett egyeztetésnek köszönhetően a tervekkel ellenben az idén nem csökkent a nemzeti tanácsok finanszírozására előirányzott keret”.[3]
A nemzeti kisebbségi jogok fejlesztése terén, ezek szerint, már az is siker, hogy „a tervekkel ellenben” nem csökkent a nemzeti tanácsok működésére szánt költségvetési pénz! Anyagiakban nem szűkölködik, tehát, az MNT, így banánra és földieperre is jutott – ahogy az a fotón is látszik.
A miniszter asszony „az eddig elért sikerek közül kiemelte, hogy a nemzeti tanácsokkal tavaly folytatott tárgyalásnak, illetve az ezt követően az illetékes minisztériummal kezdett egyeztetésnek köszönhetően a tervekkel ellenben az idén nem csökkent a nemzeti tanácsok finanszírozására előirányzott keret”.[3]
A nemzeti kisebbségi jogok fejlesztése terén, ezek szerint, már az is siker, hogy „a tervekkel ellenben” nem csökkent a nemzeti tanácsok működésére szánt költségvetési pénz! Anyagiakban nem szűkölködik, tehát, az MNT, így banánra és földieperre is jutott – ahogy az a fotón is látszik.
Hajnal Jenő, az MNT elnöke felszólalásában utalt Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) parlamenti frakcióvezetőjének a Szerbiai képviselőházban két nappal korábban, az alkotmány módosítására vonatkozó javaslat vitája során elhangzó felvetésére, miszerint „a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény, illetve a különböző ágazati törvények között esetenként jellemző eltérések okán indokolt lenne sarkalatos törvényben szabályozni a nemzeti kisebbségek helyzetét”.[4]
A nemzeti kisebbségek jogait és szabadságait a Szerb alkotmány,[5] a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságainak védelméről[6] és a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsiról szóló, de több más, például a nyelvhasználati, a művelődési és az oktatási törvény is rendezi.[7]
A nemzetközi szervezetek és intézmények is azt mondják, hogy nem a törvényekkel van a baj, hanem azok gyakorlati alkalmazásával.
Az ifjú Pásztor – ahelyett hogy a törvények alkalmazását kérte volna számon a parlamentben – most (a figyelem elterelése céljából) kitalálta, hogy „sarkalatos törvényben” kellene szabályozni a nemzeti kisebbségek helyzetét! Hajnal Jenő ezt az ötletet – jó (párt)hivatalnokként – azonnal támogatta.
Nem az a gond, hogy a nemzeti kisebbségi jogokat milyen törvény rendezi (sarkalatos, vagy nem), hanem hogy alkalmazzák vagy nem azokat! Már Teng Hsziao-ping egykori kínai vezető is megmondta: „Mindegy, hogy a macska fekete vagy fehér; ha megfogja az egeret, jó macska.”
A „sarkalatos törvény” egyébként „olyan törvény, amelynek elfogadásához és módosításához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges”.[8]
Dura lex sed lex, vagyis „a törvény kemény, de ez a törvény” – tartja a latin mondás, ami azt jelenti, hogy a törvényt alkalmazni kell, ha tetszik, ha nem! Mit számít az, hogy egy törvényt milyen többséggel fogadták el? Semmit. Éppen olyan, mint a többi.
Ami pedig „a különböző ágazati törvények között esetenként jellemző eltéréseket” illeti, erre ez a két szabály vonatkozik: lex priori derogat legi posteriori (a későbbi törvény hatálytalanítja/„lerontja” a korábbit) és lex specialis derogat legi generali (a különös/speciális rendelkezés hatályon kívül helyezi az általánost).
Hajnal Jenőtől, persze – a (magyartanári) foglalkozásánál fogva – nem kell feltétlenül elvárni, hogy ezt tudja, a junior I. Pásztornak viszont – jogász lévén – ezeket a régi szabályokat ismernie kellene. Vagy nem volt ott az órán, amikor ezekről volt szó?
Semmi szükség, tehát, a nemzeti kisebbségek helyzetét egy új, „sarkalatos törvényben” rendezni, törvényre törvényt hozni, ezzel „szórakoztatni a közösséget”, miközben a meglévőket sem alkalmazzák! Egyébként is tudjuk, milyen „eredményesen” egyeztette a VMSZ és a Szerb Haladó Párt (SZHP/SNS) a rehabilitálási és vagyon-visszaszármaztatási törvényeket! Éppen a II. Pásztor által.
A „sarkalatos törvény” egyébként „olyan törvény, amelynek elfogadásához és módosításához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges”.[8]
Dura lex sed lex, vagyis „a törvény kemény, de ez a törvény” – tartja a latin mondás, ami azt jelenti, hogy a törvényt alkalmazni kell, ha tetszik, ha nem! Mit számít az, hogy egy törvényt milyen többséggel fogadták el? Semmit. Éppen olyan, mint a többi.
Ami pedig „a különböző ágazati törvények között esetenként jellemző eltéréseket” illeti, erre ez a két szabály vonatkozik: lex priori derogat legi posteriori (a későbbi törvény hatálytalanítja/„lerontja” a korábbit) és lex specialis derogat legi generali (a különös/speciális rendelkezés hatályon kívül helyezi az általánost).
Hajnal Jenőtől, persze – a (magyartanári) foglalkozásánál fogva – nem kell feltétlenül elvárni, hogy ezt tudja, a junior I. Pásztornak viszont – jogász lévén – ezeket a régi szabályokat ismernie kellene. Vagy nem volt ott az órán, amikor ezekről volt szó?
Semmi szükség, tehát, a nemzeti kisebbségek helyzetét egy új, „sarkalatos törvényben” rendezni, törvényre törvényt hozni, ezzel „szórakoztatni a közösséget”, miközben a meglévőket sem alkalmazzák! Egyébként is tudjuk, milyen „eredményesen” egyeztette a VMSZ és a Szerb Haladó Párt (SZHP/SNS) a rehabilitálási és vagyon-visszaszármaztatási törvényeket! Éppen a II. Pásztor által.
A találkozón Hajnal Jenő – az országos médiastratégia kapcsán is elmondta sérelmét:
– Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy egy ilyen fontos dokumentum előirányozza, hogy törvényben kell eltörölni a nemzeti tanácsok döntéshozatali jogát, még azoknak a kérdéseknek a tekintetében is, amelyek kapcsán az alkotmánybíróság évekkel ezelőtt megállapította, hogy a nemzeti tanácsi felhatalmazások összhangban állnak az alkotmánnyal. Hamarosan eljön a pillanat, amikor a szerbiai parlament képviselői elé kerül a vonatkozó törvényjavaslat, amelyik vagy törvényellenesen előirányozza a nemzeti kisebbségek szerzett jogainak a csorbítását, vagy a stratégiával ellenben lesz – fogalmazott Hajnal Jenő.[9]
– Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy egy ilyen fontos dokumentum előirányozza, hogy törvényben kell eltörölni a nemzeti tanácsok döntéshozatali jogát, még azoknak a kérdéseknek a tekintetében is, amelyek kapcsán az alkotmánybíróság évekkel ezelőtt megállapította, hogy a nemzeti tanácsi felhatalmazások összhangban állnak az alkotmánnyal. Hamarosan eljön a pillanat, amikor a szerbiai parlament képviselői elé kerül a vonatkozó törvényjavaslat, amelyik vagy törvényellenesen előirányozza a nemzeti kisebbségek szerzett jogainak a csorbítását, vagy a stratégiával ellenben lesz – fogalmazott Hajnal Jenő.[9]
Mi is rejlik az MNT elnöknek a sajtóban közölt, homályos/burkolt fogalmazása mögött?
A szerb kormány 2020. decembert 4-én,[10] az európai követelményekhez is igazodva – bár kényszeredetten, de – elfogadta a médiafejlesztési stratégia 2020-2022-ig terjedő akciótervet is.[11]
Az akcióterv a közszolgálati tájékoztatásról és a médiáról szóló törvény olyan módosítását látja elő amely, egyebek mellett:
– biztosítja a médiák független szerkesztési politikáját, azoknál a kiadóknál, amelynek az alapítói a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsai, olyan mechanizmus létrehozása által, amely védi a szerkesztési politikát az alapító befolyásától és szankciókat alkalmaz ezekkel a garanciákkal szembeni eljárások esetére;
– amely szerint a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsainak tagjai nem lehetnek azon média igazgatási szervének tagjai, amelynek az alapítói;
– az igazgató-bizottságok a médiában, amelynek alapítói a nemzeti tanácsok, kötelesek teljes tiszteletben tartás mellett megvitatni a szerkesztőség véleményét a fő- és felelős szerkesztők megválasztásánál, stb.
Az MNT alapította médiák az adófizetők pénzéből valójában nem az anyanyelvű közszolgálati tájékoztatás, hanem a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) politikájának és az SZHP vezette hatalmi koalíció szolgálatában állnak. Ez pedig ellehetetleníti a magyar közösség tárgyilagos anyanyelvű tájékoztatását, a sajtó ellenőrző szerepének az érvényesítését, az oknyomozó, tényfeltáró és társadalomkritikai újságírást! Akadályozza a társadalmi párbeszédet és tönkreteszi a közösség szellemi életét! A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) ezt egyenesen a „magyar nyelvű média brutális kisajátításának” nevezi.[12]
A médiatörvény és a köztársasági médiastratégia szerint a jelenlegi helyzetet meg kell változtatni és biztosítani a sajtó, a szerkesztőségek függetlenségét. El kell végre választani a közszolgálati médiát az MNT-től! Ez viszont a VMSZ-nek és az MNT-nek nem felel meg, mert elveszítenék az általuk irányított média feletti monopóliumukat, egyeduralmukat! Nem kell, tehát, csodálkozni, hogy Hajnal Jenő „tiltakozik” a változások ellen, hiszen megszűnik a média feletti hatalma!
Az MNT elnöke mindent el fog követni, hogy a jelenlegi szerencsétlen, káros állapot minél tovább tartson! – írtam a médiastratégiával kapcsolatos korábbi írásomban.[13]
A szerb kormány 2020. decembert 4-én,[10] az európai követelményekhez is igazodva – bár kényszeredetten, de – elfogadta a médiafejlesztési stratégia 2020-2022-ig terjedő akciótervet is.[11]
Az akcióterv a közszolgálati tájékoztatásról és a médiáról szóló törvény olyan módosítását látja elő amely, egyebek mellett:
– biztosítja a médiák független szerkesztési politikáját, azoknál a kiadóknál, amelynek az alapítói a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsai, olyan mechanizmus létrehozása által, amely védi a szerkesztési politikát az alapító befolyásától és szankciókat alkalmaz ezekkel a garanciákkal szembeni eljárások esetére;
– amely szerint a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsainak tagjai nem lehetnek azon média igazgatási szervének tagjai, amelynek az alapítói;
– az igazgató-bizottságok a médiában, amelynek alapítói a nemzeti tanácsok, kötelesek teljes tiszteletben tartás mellett megvitatni a szerkesztőség véleményét a fő- és felelős szerkesztők megválasztásánál, stb.
Az MNT alapította médiák az adófizetők pénzéből valójában nem az anyanyelvű közszolgálati tájékoztatás, hanem a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) politikájának és az SZHP vezette hatalmi koalíció szolgálatában állnak. Ez pedig ellehetetleníti a magyar közösség tárgyilagos anyanyelvű tájékoztatását, a sajtó ellenőrző szerepének az érvényesítését, az oknyomozó, tényfeltáró és társadalomkritikai újságírást! Akadályozza a társadalmi párbeszédet és tönkreteszi a közösség szellemi életét! A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) ezt egyenesen a „magyar nyelvű média brutális kisajátításának” nevezi.[12]
A médiatörvény és a köztársasági médiastratégia szerint a jelenlegi helyzetet meg kell változtatni és biztosítani a sajtó, a szerkesztőségek függetlenségét. El kell végre választani a közszolgálati médiát az MNT-től! Ez viszont a VMSZ-nek és az MNT-nek nem felel meg, mert elveszítenék az általuk irányított média feletti monopóliumukat, egyeduralmukat! Nem kell, tehát, csodálkozni, hogy Hajnal Jenő „tiltakozik” a változások ellen, hiszen megszűnik a média feletti hatalma!
Az MNT elnöke mindent el fog követni, hogy a jelenlegi szerencsétlen, káros állapot minél tovább tartson! – írtam a médiastratégiával kapcsolatos korábbi írásomban.[13]
Čomić – tisztségénél fogva – a törvényhozási vitában a már elfogadott álláspontokat, nem pedig az MNT (pontosabban Hajnal Jenő és a VMSZ elképzeléseit) kell, hogy képviselje!
Ezek lennének „a magyar nemzeti közösség számára prioritást élvező és megoldandó problémák”? Mi késztet valakit arra, hogy olyan tisztséget/munkát vállaljon el, ami nem neki való?
Ezek lennének „a magyar nemzeti közösség számára prioritást élvező és megoldandó problémák”? Mi késztet valakit arra, hogy olyan tisztséget/munkát vállaljon el, ami nem neki való?
Gordana Čomić (1958) a Demokrata Párt (DS) volt alelnöke. – A belépése az autokrata Aleksandar Vučić kormányába mindazoknak az elveknek az elárulását jelenti, amelyekért annak idején kiállt – olvasható a Danas c. belgrádi napilap írásában, annak kapcsán, hogy elvállalta a nemzeti kisebbségügyi minisztérium vezetését.[14]
Čomićka (ahogyan nevezik) a minisztersége alatt a nemzeti kisebbségi ügyekben éppen semmi említésre valót nem tett, mint ahogyan Hajnal Jenő sem állt ki a közösségi jogokért. Jól kiegészítik egymást. Még egy oldalon, egymás mellet is ültek a találkozón – a viselkedési szabályokkal ellentétben, miszerint a házigazdának szembe kellene ülnie a vendéggel –, ami szintén azt látszik igazolni, hogy mennyire egyforma, egybehangzó (koalíciós) politikát képviselnek.
A miniszter látogatása „sarkalatos” (átvitt értelemben: döntő jelentőségű, alapvetően fontos)[15] is lehetett volna, csak éppen nem volt. Tájékoztató jellegűnek is alig nevezhető!
Hajnal Jenőnek ugyanis eszébe nem jutott, hogy a magyar közösséget ért/érintő jogsértésekre, a jogszabályok gyakorlati alkalmazásában tapasztalt hiányosságokra felhívja a regnáló miniszter figyelmét és a megfelelő intézkedések megtételét követelje! Hogy közösségi érdekeket közvetítsen! Az alkalom adva volt, de neki fontosabb volt a vendégeket banánnal és a földieperrel várni!
Čomićka (ahogyan nevezik) a minisztersége alatt a nemzeti kisebbségi ügyekben éppen semmi említésre valót nem tett, mint ahogyan Hajnal Jenő sem állt ki a közösségi jogokért. Jól kiegészítik egymást. Még egy oldalon, egymás mellet is ültek a találkozón – a viselkedési szabályokkal ellentétben, miszerint a házigazdának szembe kellene ülnie a vendéggel –, ami szintén azt látszik igazolni, hogy mennyire egyforma, egybehangzó (koalíciós) politikát képviselnek.
A miniszter látogatása „sarkalatos” (átvitt értelemben: döntő jelentőségű, alapvetően fontos)[15] is lehetett volna, csak éppen nem volt. Tájékoztató jellegűnek is alig nevezhető!
Hajnal Jenőnek ugyanis eszébe nem jutott, hogy a magyar közösséget ért/érintő jogsértésekre, a jogszabályok gyakorlati alkalmazásában tapasztalt hiányosságokra felhívja a regnáló miniszter figyelmét és a megfelelő intézkedések megtételét követelje! Hogy közösségi érdekeket közvetítsen! Az alkalom adva volt, de neki fontosabb volt a vendégeket banánnal és a földieperrel várni!
BOZÓKI Antal
Torda, 2021. június 20.
Torda, 2021. június 20.
[1] P.E.: Kihívásokról és megoldásokról a miniszterrel. Magyar Szó, 2021. június 10. 1. és 4.
Lásd még N. E.: Nemzeti tanácsi és minisztériumi együttműködés az oktatás és művelődés területén https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/26631/Nemzeti-tanacsi-es-miniszteriumi-egyuttmukodes-az-oktatas-es-muvelodes-teruleten.html, 2021. június 9. 20:40
[2] Uo. 1.
[3] Uo.
[4] Uo. 4. és P.E.: Az alkotmánymódosításról a parlamentben. Magyar Szó, 2021. június 8. 4.
[5] A SZERB KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA Az SZK Hivatalos Közlönye, 98/2006. szám https://www.mnt.org.rs/sr-latn/node/83
[6] TÖRVÉNY A NEMZETI KISEBBSÉGEK JOGAINAK ÉS SZABADSÁGAINAK VÉDELMÉRŐL A JSZK Hivatalos Lapja, 11/02. szám, Szerbia és Montenegró Államközösség Hivatalos Lapja, 1/03. szám – Alkotmányos Alapokmány és a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye, 72/09. szám – másik törvény, 97/13. szám – AB és 47/2018. szám https://www.mnt.org.rs/sr-latn/node/83
[7] TÖRVÉNY A NEMZETI KISEBBSÉGEK NEMZETI TANÁCSAIRÓL A Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye, 72/2009., 20/2014 – AB határozat, 55/2014. és 47/2018. szám https://www.mnt.org.rs/sr-latn/node/83
[8] Ezek a sarkalatos törvények https://24.hu/belfold/2011/04/25/ezek_sarkalatos_torvenyek/
[9] Lásd a 9-es alatti írást.
[10] Vlada usvojila akcioni plan o javnom informisanju u Srbiji https://www.cenzolovka.rs/drzava-i-mediji/vlada-usvojila-akcioni-plan-o-javnom-informisanju-u-srbiji/
[11] АКЦИОНИ ПЛАН ЗА СПРОВОЂЕЊЕ СТРАТЕГИЈЕ РАЗВОЈА СИСТЕМА ЈАВНОГ ИНФОРМИСАЊА У РЕПУБЛИЦИ СРБИЈИ ЗА ПЕРИОД 2020-2025. ГОДИНА, У ПЕРИОДУ 2020-2022. ГОДИНА [A Szerb Köztársaság közszolgálati tájékoztatása 2020-2025. évi fejlesztési stratégiája megvalósításának akcióterve]
https://www.kultura.gov.rs/tekst/sr/5745/akcioni-plan-za-sprovodjenje-strategije-razvoja-sistema-javnog-informisanja-u-republici-srbiji-za-period-2020-2025-godina.php
[12] VMDK-közlemény: A magyar nyelvű média brutális kisajátítása http://bozokiantal.blogspot.com/search/label/VMDK, 2020. december 11.
[13] A MÉDIASTRATÉGIA ALKALMAZÁSA (2.) https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=13235, 2021. január 14.
[14] Miloš D. Miljković: Čomić izdala principe i poslala poruku „svi su isti” [Čomić elárulta az elveket és azt az üzenetet küldte, hogy „mindannyian egyformák”] Danas, 2020. október 27. 2.
[15] Sarkalatos szó jelentése https://wikiszotar.hu/ertelmezo-szotar/Sarkalatos
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése