A Magyar Nemzeti Tanács nem a magyar közösség érdekképviseletével foglalkozik!
Az Emberi-, kisebbségjogi és a társadalmi párbeszéd minisztériuma és az Európa Tanács szervezésében, szeptember 8-án a belgrádi Szerbia Palotában bemutatták A nemzeti kisebbségek jogainak megvalósítására vonatkozó cselekvési terv[1] (a továbbiakban: cselekvési terv) hatásának utólagos (ex-post) elemzését.[2]
Az elemzés elkészítésére nem a szerb kormány, hanem az Európa Tanács és az Európai Unió „A különbözőség és az egyenrangúság promóciója”[3]közös tervezete keretében került sor. A bemutatásán részt vettek az állami szervek, a független testületek, a nemzetközi szervezetek és a nemzeti tanácsok képviselői.
Az ülés résztvevői
Ivana Antić miniszterhelyettes bevezetőjében elmondta, hogy az elemzés elkészítésének okai a tervrendszerről szóló törvényben[4] és annak szükségében van, hogy ötévi alkalmazás után megállapítsák, megvalósult-e minden tevékenység és az előlátott célok.
– Ez az elemzés megadja egy új stratégiai dokumentum kidolgozásának az irányelveit, amely Szerbiának az Európai Unióhoz való csatlakozása haladásáról készült jelentésen, valamint a nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozó keretegyezmény Tanácsadó Bizottságának (2019. június 26-ai – B.A.) IV. véleményébe[5] foglalt ajánlásokon alapszik. Az új stratégiai dokumentum kidolgozását az Emberi-, kisebbségjogi és a társadalmi párbeszéd minisztériuma fogja koordinálni – mondta Ivana Antić.[6]
A 73 oldal terjedelmű elemzést dr. Aleksandra Vujić és Vladimir Vukčević készítették 2021 júniusában.
A szerb kormány 2016. március 3-án fogadta el a cselekvési tervet, az Európai Unióhoz való 23. csatlakozási fejezetének részeként.
Az elemzés alapvető célja, hogy „biztosítsa a cselekvési terv eredményeinek értékelését”,[7] annak érdekében, hogy „a közpolitikák előterjesztői határozatot hozhassanak a további lépések tervezéséről a nemzeti kisebbségek jogainak területén”.[8]
A szerzők néhány sarkalatos megállapítása (nem a fontossági, hanem az elemzésbe foglalt sorrend szerint):
– 2016-tól fejlődött a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsait és a nemzeti viszonyügyi (községi – B.A.) tanácsok helyzetére vonatkozó jogi keret (8. o.). (Más kérdés, hogy ezek a tanácsok működnek-e és ahol igen, mivel foglalkoznak.)
– Tekintettel arra, hogy a cselekvési terv nem tartalmaz mérhető indikátorokat/(hatás)mutatókat, a (a tevékenységekre kötelezettek által készített – B.A.) jelentések alapján nem lehet megállapítani, milyen mértékben valósult meg a stratégiai cél, „a nemzeti kisebbségek jogai és szabadságai egyenlő feltételek mellett való biztosítása a Szerb Köztársaság egész területén”, és hogy fejlődött-e a tolerancia, valamint a megkülönböztetés megakadályozása (13. o.). (Nincsen, tehát, megbízható adat arról, hogy a cselekvési terv egyáltalán mivel és mennyiben segítette a nemzeti kisebbségek helyzetének javítását Szerbiában!)
– Mivel nem fejlődtek ki új hatékony mechanizmusok a nemzeti kisebbségek demokratrikus részvételének (a döntéshozatalban – B.A.), a (cselekvési terv – B.A.) VII. fejezet stratégiai célja nem valósult meg. Erre utal a Tanácsadó Bizottság IV. véleménye is, amely felszólítja a hatalmat, vizsgálja felül azokat a rendelkezéseket, amelyek a parlamenti képviselők választására vonatkoznak, és hogy ilyen értelemben tanácskozzanak a nemzeti kisebbségek minden nemzeti tanácsának képviselőivel, ideérve a számbelileg legkisebbeket is (16-17. o.). (Továbbra nincsen tehát előrehaladás a nemzeti kisebbségek részarányos részvételében a döntéshozatali folyamatokban!)
– Nem valósult meg a stratégiai célnak az része, amely határozott intézkedések megtételére vonatkozik a nemzeti kisebbségek megfelelő képviseletének elérésére az állami szektorban és a közvállalatokban (17. o). (A foglalkoztatás területén sem valósult meg a nemzeti kisebbségek részarányos alkalmazása!)
– A cselekvési tervvel előlátott 115 tevékenység közül teljes egészében 59 (51%) valósult meg, 43 (37%) részben, vagy az indikátorok nem egészen teljesültek, 13 tevékenység (11%) pedig nem valósult meg (19. o.). (A cselekvési terv csupán félig-meddig, vagy talán még addig sem valósult meg, pedig a pedig a meghozatalától – a tervezett három helyett – több mint öt év telt el!)
A szerb kormány 2016. március 3-án fogadta el a cselekvési tervet, az Európai Unióhoz való 23. csatlakozási fejezetének részeként.
Az elemzés alapvető célja, hogy „biztosítsa a cselekvési terv eredményeinek értékelését”,[7] annak érdekében, hogy „a közpolitikák előterjesztői határozatot hozhassanak a további lépések tervezéséről a nemzeti kisebbségek jogainak területén”.[8]
A szerzők néhány sarkalatos megállapítása (nem a fontossági, hanem az elemzésbe foglalt sorrend szerint):
– 2016-tól fejlődött a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsait és a nemzeti viszonyügyi (községi – B.A.) tanácsok helyzetére vonatkozó jogi keret (8. o.). (Más kérdés, hogy ezek a tanácsok működnek-e és ahol igen, mivel foglalkoznak.)
– Tekintettel arra, hogy a cselekvési terv nem tartalmaz mérhető indikátorokat/(hatás)mutatókat, a (a tevékenységekre kötelezettek által készített – B.A.) jelentések alapján nem lehet megállapítani, milyen mértékben valósult meg a stratégiai cél, „a nemzeti kisebbségek jogai és szabadságai egyenlő feltételek mellett való biztosítása a Szerb Köztársaság egész területén”, és hogy fejlődött-e a tolerancia, valamint a megkülönböztetés megakadályozása (13. o.). (Nincsen, tehát, megbízható adat arról, hogy a cselekvési terv egyáltalán mivel és mennyiben segítette a nemzeti kisebbségek helyzetének javítását Szerbiában!)
– Mivel nem fejlődtek ki új hatékony mechanizmusok a nemzeti kisebbségek demokratrikus részvételének (a döntéshozatalban – B.A.), a (cselekvési terv – B.A.) VII. fejezet stratégiai célja nem valósult meg. Erre utal a Tanácsadó Bizottság IV. véleménye is, amely felszólítja a hatalmat, vizsgálja felül azokat a rendelkezéseket, amelyek a parlamenti képviselők választására vonatkoznak, és hogy ilyen értelemben tanácskozzanak a nemzeti kisebbségek minden nemzeti tanácsának képviselőivel, ideérve a számbelileg legkisebbeket is (16-17. o.). (Továbbra nincsen tehát előrehaladás a nemzeti kisebbségek részarányos részvételében a döntéshozatali folyamatokban!)
– Nem valósult meg a stratégiai célnak az része, amely határozott intézkedések megtételére vonatkozik a nemzeti kisebbségek megfelelő képviseletének elérésére az állami szektorban és a közvállalatokban (17. o). (A foglalkoztatás területén sem valósult meg a nemzeti kisebbségek részarányos alkalmazása!)
– A cselekvési tervvel előlátott 115 tevékenység közül teljes egészében 59 (51%) valósult meg, 43 (37%) részben, vagy az indikátorok nem egészen teljesültek, 13 tevékenység (11%) pedig nem valósult meg (19. o.). (A cselekvési terv csupán félig-meddig, vagy talán még addig sem valósult meg, pedig a pedig a meghozatalától – a tervezett három helyett – több mint öt év telt el!)
Tobias Flesenkemper, az Európa Tanács belgrádi küldöttségének vezetője kiemelte, hogy az „utólagos elemzés megnyitja a munka folytatásának lehetőségét”.
– Szükség van a nemzeti kisebbségek helyzetére vonatkozó tudás és adatok ismeretének növelésére. Ez megköveteli a 2022 októberében esedékes népszámlálás átfogó és részvételi előkészítését. […] A demokráciának gyűlöletbeszédmentes nemzeti kisebbségi környezetre van szüksége. A szerb kormánynak, mint az Európa Tanács Megfigyelő Tanácsa egyik alapítójának, külön felelőssége van a sokkultúrájú, a kultúrák közötti és a többszörös távlatok biztosításában az oktatásban, valamint a kultúrában – mondta Flesenkemper, emlékeztetve a Miniszteri Bizottság 2021. áprilisi határozatára.[9]
Dalibor Nakić, a nemzeti kisebbségi tanácsok koordinációs testülete elnökének helyettese, a Roma Nemzeti Tanács elnöke, üdvözölte az elemzés elkészítését, mondván, hogy az „iránymutatóként fog szolgálni a Szerb Köztársaság stratégiai keretének fejlesztésére azokon a területeken, amelyek fontosak a Szerbiában élő nemzeti kisebbségek jogai érvényesítése szempontjából ”.[10]
Lulić Emil, az MNT hivatalvezetője a VRTV-nek elmondta, hogy „az egyik bírálat a pénzügyi tervekre vonatkozik, amelyek már nem feleltek meg a mai szerbiai stratégiai tervezési rendszer igényeinek”.[11]
– A legnagyobb problémák az indikátorokban, azaz a mutatókban, a pénzügyi tervezésben vannak, mivel elsősorban tapasztalatlanok voltak a dokumentum szerzői, mivel ez az első ilyen dokumentum a világon. Egy nagyon kimerítő bemutatót hallottunk a mai nap folyamán. Minden egyes akciónál meg lett állapítva: melyik az, amelyik teljesen megvalósult, melyik csak részben, és melyik az, amely teljesen ellehetetlenült.Mindenféleképpen bekövetkezett az, amit már egy jó ideje hangoztatunk is, hogy ezt az akciótervet végrehajtottuk, és ideje továbblépni. Megvan a pozitív hangulat, hogy egy új dokumentumban még továbbvigyük azt a haladást, amelyet megvalósítottunk a jelenlegi dokumentum alapján – mondta Lulić.[12]
– Tekintettel arra, hogy az elemzés alapján a létező cselekvési tervet fejleszteni kell, az a kérésünk, hogy az elkövetkező időszakban folytassuk az eddigi gyakorlatot, illetve hogy a nemzeti tanácsok vegyenek része ennek a stratégiai dokumentumnak az elkészítésében, valamint az ebből eredő tevékenységek megvalósításában és követésében – mondta az elnöklő Nakić a záróbeszédében.[13]
A VRTV írása szerint „az elkövetkező időszakban fogják eldönteni, hogy egy új akciótervet készítenek-e a 23-as tárgyalási fejezet keretében, vagy ez egy stratégiai dokumentum lesz a szerbiai törvényekkel összhangban. A jelenlegi akcióterv elkészítése egy évig tartott. Annak ellenére, hogy egy középtávú stratégiai dokumentum, amelynek nincsen meghatározva az érvényességi ideje, elévültnek tekinthető, mert a benne foglalt intézkedések többségének 2018 végéig kellett volna megvalósulniuk.”[14]
– Szükség van a nemzeti kisebbségek helyzetére vonatkozó tudás és adatok ismeretének növelésére. Ez megköveteli a 2022 októberében esedékes népszámlálás átfogó és részvételi előkészítését. […] A demokráciának gyűlöletbeszédmentes nemzeti kisebbségi környezetre van szüksége. A szerb kormánynak, mint az Európa Tanács Megfigyelő Tanácsa egyik alapítójának, külön felelőssége van a sokkultúrájú, a kultúrák közötti és a többszörös távlatok biztosításában az oktatásban, valamint a kultúrában – mondta Flesenkemper, emlékeztetve a Miniszteri Bizottság 2021. áprilisi határozatára.[9]
Dalibor Nakić, a nemzeti kisebbségi tanácsok koordinációs testülete elnökének helyettese, a Roma Nemzeti Tanács elnöke, üdvözölte az elemzés elkészítését, mondván, hogy az „iránymutatóként fog szolgálni a Szerb Köztársaság stratégiai keretének fejlesztésére azokon a területeken, amelyek fontosak a Szerbiában élő nemzeti kisebbségek jogai érvényesítése szempontjából ”.[10]
Lulić Emil, az MNT hivatalvezetője a VRTV-nek elmondta, hogy „az egyik bírálat a pénzügyi tervekre vonatkozik, amelyek már nem feleltek meg a mai szerbiai stratégiai tervezési rendszer igényeinek”.[11]
– A legnagyobb problémák az indikátorokban, azaz a mutatókban, a pénzügyi tervezésben vannak, mivel elsősorban tapasztalatlanok voltak a dokumentum szerzői, mivel ez az első ilyen dokumentum a világon. Egy nagyon kimerítő bemutatót hallottunk a mai nap folyamán. Minden egyes akciónál meg lett állapítva: melyik az, amelyik teljesen megvalósult, melyik csak részben, és melyik az, amely teljesen ellehetetlenült.Mindenféleképpen bekövetkezett az, amit már egy jó ideje hangoztatunk is, hogy ezt az akciótervet végrehajtottuk, és ideje továbblépni. Megvan a pozitív hangulat, hogy egy új dokumentumban még továbbvigyük azt a haladást, amelyet megvalósítottunk a jelenlegi dokumentum alapján – mondta Lulić.[12]
– Tekintettel arra, hogy az elemzés alapján a létező cselekvési tervet fejleszteni kell, az a kérésünk, hogy az elkövetkező időszakban folytassuk az eddigi gyakorlatot, illetve hogy a nemzeti tanácsok vegyenek része ennek a stratégiai dokumentumnak az elkészítésében, valamint az ebből eredő tevékenységek megvalósításában és követésében – mondta az elnöklő Nakić a záróbeszédében.[13]
A VRTV írása szerint „az elkövetkező időszakban fogják eldönteni, hogy egy új akciótervet készítenek-e a 23-as tárgyalási fejezet keretében, vagy ez egy stratégiai dokumentum lesz a szerbiai törvényekkel összhangban. A jelenlegi akcióterv elkészítése egy évig tartott. Annak ellenére, hogy egy középtávú stratégiai dokumentum, amelynek nincsen meghatározva az érvényességi ideje, elévültnek tekinthető, mert a benne foglalt intézkedések többségének 2018 végéig kellett volna megvalósulniuk.”[14]
Dr. Aleksandra Vujić és Vladimir Vukčević a cselekvési terv megvalósításáról elégé részletes, a nemzeti kisebbségi jogérvényesítés szinte minden területére kiterjedő elemzést készítettek.
Arra a következtetésre jutottak, hogy a cselekvési tervben előlátott 115 tevékenységből/tervezet intézkedésből mindössze 59, vagyis 51 százalék valósult meg. Abból amit még kevésnek is tartottunk! Miközben nem három, hanem több mint öt év telt el!
Arra a következtetésre jutottak, hogy a cselekvési tervben előlátott 115 tevékenységből/tervezet intézkedésből mindössze 59, vagyis 51 százalék valósult meg. Abból amit még kevésnek is tartottunk! Miközben nem három, hanem több mint öt év telt el!
Mindez arra utal, hogy a szerb kormány nem túlságosan szorgalmazta, se nem követelte meg az előlátott változások érvényesítését, és hogy a nemzeti kisebbségi közösségek helyzetében a cselekvési terv nyomán szinte semmilyen lényegi változás nem történt. Egyes területeken, például a nyelvhasználat terén, még inkább rosszabbodott is. Az elemzés sem készült volna el az Európa Tanács és az Európai Unió nélkül! Ez bizony a szerb nemzeti kisebbségi politika (egyik) szégyene!
Nincs információ arról, hogy a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) ezt a rendkívül fontos anyagot megvitatta volna és véleményt, álláspontot fogalmazott volna meg ezzel kapcsolatosan. Inkább úgy néz ki, hogy ez a testület sem tulajdonított fontosságot ennek az elemzésnek, pedig a cselekvési tervtől függ(ött) a nemzeti kisebbségi jogok hatékonyabb érvényesítése, a közösségek helyzetének előremozdítása. Az MNT ismét nem azzal foglalkozott, ami a feladata: a magyar közösség jogainak érvényesítése.
A belgrádi bemutatóról is csak a VRTV és a Szabad Magyar Szó számolt be, az MNT „alapította” sajtó viszont egyáltalán nem tájékoztatott erről!
Hajnal Henő elnök és társai a magyarországi pénzek (többnyire pártalapon való) elosztásával vannak leginkább elfoglalva. Az ülésre is Lulić Emilt, a testület hivatalnokát küldte el, aki – mint a nyilatkozatából is látszik –, távolról sem találta fel magát a témában. Azt találta mondani, hogy „a legnagyobb problémák az indikátorokban, azaz a mutatókban, a pénzügyi tervezésben vannak”, és hogy „az akciótervet végrehajtották”. A cselekvési terv, tehát, végrehajtva, a helyzet viszont nem hogy javult, hanem, inkább romlott!
A belgrádi bemutatóról is csak a VRTV és a Szabad Magyar Szó számolt be, az MNT „alapította” sajtó viszont egyáltalán nem tájékoztatott erről!
Hajnal Henő elnök és társai a magyarországi pénzek (többnyire pártalapon való) elosztásával vannak leginkább elfoglalva. Az ülésre is Lulić Emilt, a testület hivatalnokát küldte el, aki – mint a nyilatkozatából is látszik –, távolról sem találta fel magát a témában. Azt találta mondani, hogy „a legnagyobb problémák az indikátorokban, azaz a mutatókban, a pénzügyi tervezésben vannak”, és hogy „az akciótervet végrehajtották”. A cselekvési terv, tehát, végrehajtva, a helyzet viszont nem hogy javult, hanem, inkább romlott!
Az MNT vezetőségének most kötelessége lenne, hogy – az új stratégiai dokumentum előkészítése keretében – a testület ülésének napirendjére tűzze az elemzést és megfogalmazza a magyar közösség szempontjából fontos észrevételeket. Erre viszont kétlem, hogy képes! Ne legyen igazam!
BOZÓKI Antal
Torda, 2021. szeptember 24.
Torda, 2021. szeptember 24.
[1] CSELEKVÉSI TERV A NEMZETI KISEBBSÉGEK JOGAINAK ÉRVÉNYESÍTÉSÉRE file:///C:/Users/bozok/AppData/Local/Temp/kisebbsegi_cselekvesi_terv_07072017.pdf
[2] Ex-post анализа о реализацији Акционог плана за остваривање права националних мањина [A nemzeti kisebbségek jogainak megvalósítására vonatkozó cselekvési terv hatásának utólagos (ex-post) elemzése]
https://www.coe.int/sr_RS/web/belgrade/-/ex-post-analysis-of-the-implementation-of-the-action-plan-for-the-realisation-of-the-rights-of-national-minorities-presented-in-belgrade?fbclid=IwAR27h9bFo6uxlOf3pJrxPlMEDV4ixGuB_sIrGO_E-9Qg9sLj-FNUzaqnOdk
[3] Promotion of diversity and equality in Serbia
https://www.coe.int/en/web/inclusion-and-antidiscrimination/hf2-serbia
[4] ZAKON O PLANSKOM SISTEMU REPUBLIKE SRBIJE [Törvényben tervrendszerről] "Sl. glasnik RS" [A SZK Hivatalos Közlönye] 2018.évi 30 száma) https://www.paragraf.rs/propisi/zakon-o-planskom-sistemu-republike-srbije.html
[5] САВЕТОДАВНИ КОМИТЕТ ОКВИРНЕ КОНВЕНЦИЈЕ ЗА ЗАШТИТУ НАЦИОНАЛНИХ МАЊИНА [A kisebbségvédelmi keretegyemény Tanácsadó Bizottsága]. Четврто мишљење о Србији [Negyedik vélemény Szerbiáról] https://ljudskaprava.gov.rs/sh/node/22333, 2019. június 26.
[6] PREDSTAVLjENA ANALIZA EFEKATA PRIMENE AKCIONOG PLANA ZA OSTVARIVANjE PRAVA NACIONALNIH MANjINA [Bemutatták a nemzeti kisebbségek jogainak megvalósítására vonatkozó cselekvési terv alkalmazásának hatásairól szóló elemzést]
https://www.minljmpdd.gov.rs/lat/aktuelnosti-vesti.php#a46, 2021. szeptember 9. és Представљена Анализа ефеката примене Акционог плана за остваривање права националних мањина [Bemutatták a nemzeti kisebbségek jogainak megvalósítására vonatkozó cselekvési terv alkalmazásának hatásairól szóló elemzést]
https://www.coe.int/sr_RS/web/belgrade/-/ex-post-analysis-of-the-implementation-of-the-action-plan-for-the-realisation-of-the-rights-of-national-minorities-presented-in-belgrade?fbclid=IwAR27h9bFo6uxlOf3pJrxPlMEDV4ixGuB_sIrGO_E-9Qg9sLj-FNUzaqnOdk, 2021. szeptember 9.
[7] Lásd a 2-es alatti elemzés bevezetőjét, 2. o.
[8] Uo.
[9] Lásd a 6-os alatti írást.
[10] Uo. és PREDSTAVLJANJE ANALIZE O REALIZACIJI AKCIONOG PLANA NACIONALNIH MANJINA U SRBIJI [A nemzeti kisebbségek jogainak megvalósítására vonatkozó szerbiai cselekvési terv alkalmazásának hatásairól szóló elemzés bemutatása] https://www.minoritynews.rs/predstavljanje-analize-o-realizaciji-akcionog-plana-nacionalnih-manjina-u-srbiji/, 2021. szeptember 10.
[11] Apró Lea: Új kisebbségi akciótervre van szükség
http://rtv.rs/hu/vajdas%C3%A1g/%C3%BAj-kisebbs%C3%A9gi-akci%C3%B3tervre-van-sz%C3%BCks%C3%A9g_1270347.html, 2021. szeptember 8. 20.28, és https://www.szabadmagyarszo.com/2021/09/09/uj-kisebbsegi-akciotervre-van-szukseg/, 2021. szeptember 9 10:50 |
[12] Uo.
[13] Lásd a 8-as alatt.
[14] A 9-es alatti írás.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése