A „Szerb Világ” alakítása

 (Nagy)szerb nemzetegyesítés

Szeptember 15-én Szerbia nem egy, hanem két lépést is tett a „Szerb Világ” kialakítása felé, a (nagy)szerb nemzetegyesítés irányába:
Második alkalommal ünnepelték meg Szerbiában és a boszniai Szerb Köztársaságban (RS) „a szerb egység, szabadság és a nemzeti zászló” napját.
Ennek az új állami ünnepnek a bevezetésére a két kormány döntése alapján került sor, annak megünneplésére, hogy 1918-ban az első világháborúban a szerb, az angol, a francia, a görög, stb. egyesült erők áttörték a szaloniki frontot.[1]
Olyan ellenzéki vélemények is elhangzottak, hogy „az állami ünnepeket az alkotmánnyal, nem pedig a politikai vezetők egyezségével kell rendezni”,[2] meg hogy logikus lett volna ezt a napot „a szaloniki harcosok napjaként ünnepelni”.[3]

A Szabad Polgárok Mozgalma (PSG) szerint „a hamis ünneplés mögött a Szerb Világ megalakítása rejtőzik”.
– Aleksadar Vučić összes kliensének folklórszerű gyülekezetével a térségből Stefan Nemanja (aki 1166 és 1196 között nagyzsupánként uralkodott – B. A.) új lépést jelent a Szerb Világ létrehozása felé és a Nyugat Balkán bevezetése irányába a nemzeti feszültségek fejezetébe és a szomszédokkal való feszültségekbe.
A nyolcvanas és a kilencvenes évek végi, egyazon sablonok ismétlésével, a szerb nép állítólagos fenyegetettségről és a nemzeti egység szükségességéről, ismét visszaélnek a szerb néppel a térségben és Szerbiában, Slobodan Milošević és Vojislav Šešelj legjobb diákjai bűnöző rendszerének érdekében.
Úgyszintén úgy tartjuk, hogy a már meglévő szerb államiság napja a zászlónak, mint a felszabadulás szimbóluma ápolásának és tiszteletének van szentelve, és hogy ez az új ünnep ennek mindenben az ellentéte – áll a PSG közleményében.[4]
– Szerbia szabadsága a PSG számára a szabad intézmények, a demokrácia, az együttélés és a különbözőségek tiszteletében jelenik meg, nem pedig az üres állítólagos egység hirdetésében, ami mögött Vučićnak, mint minden szerb vezetőjének a támogatása rejtőzik. Az ő célja a nemzeti „gyülekezés” [sabornost]/tömörülés és a környező országok szuverenitásának a tagadása, amelyekben a szerbek élnek, és amelyeket a sajátjukként kellene építeniük, mindenekelőtt Bosznia és Hercegovinát, valamint Montenegrót – közölte a PSG.
Szerbia és a boszniai Szerb Köztársaság tisztségviselői korábban „felszólították a szerb nemzethez tartozókat, hogy (az ünnep alkalmából – B.A.) tűzzék ki otthonukra a nemzeti zászlót, lakjanak bárhol is”.[5]
Ezt a felhívást Andrej Plenković horvát miniszterelnök „provokációnak nevezte, amelyiknek nem ülnek fel”.[6] Mindez a két szomszédos ország kapcsolatainak a további élezéshez is vezethet.

Forrás: https://youtu.be/gnJNJbviqXs

Ugyanezen a napon a szerb parlament törvényt fogadott el a „szerb nyelv használatáról a közéletben és a cirill írásmód védelméről, valamint megőrzéséről”.[7]
Az ülésen 191 képviselő volt jelen (a 250 közül) és mindegyik a törvény elfogadására szavazott. Ez azt jelenti, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) frakciójának minden tagja is igennel voksolt.
A törvényt „gyorsított eljárással” fogadták el, mert „a kezdeményezés Aleksandar Vućićtól és Milorad Dodiktól ered”.[8] (Az előbbi szerb elnök az utóbbi pedig a boszniai Szerb Köztársaság képviselője Bosznia és Hercegovina Elnökségében).
Maja Gojković, radikálisból lett haladó művelődési miniszter, előterjesztésében a törvény lényegét így fogalmazta meg: „A cirill írásmód kötelező használatával ugyan a közhasználatban levő nyelv- és írásmód használatáról szóló törvény foglalkozik már, így az állami, tartományi és önkormányzati intézmények már cirill írásmódot alkalmaznak, ahogy a közvállalatok és a közszolgálatok is, az adott törvényjavaslat ugyanakkor azoknak a körét bővíti, akiket a cirill írásmódra köteleznék a hivatalos kommunikációban. Vagyis az adott törvényjavaslat felölel mindenkit, aki közhasznú tőkével üzletel vagy szolgáltatásokat nyújt. Így a gazdasági tevékenységekkel foglalkozó intézményeket, ahol az állami, tartományi vagy önkormányzati tulajdon többségben van, sőt a közszolgálati médiumok esetében is. A törvényjavaslat felöleli a kulturális és más jellegű rendezvényeket is, amelyek közpénzű támogatást kapnak, így az adott logót is cirill írásmóddal kell feltüntetni.”[9]
Ebből – akárhogy is tagadják a vémeszes képviselők – a törvény „bővíti azoknak a körét a akiket a cirill írásmódra köteleznek a hivatalos kommunikációban”.

A kisPásztor három – a törvény lényegét nem érintő, kozmetikázó – módosítási indítványt nyújtott be a törvényjavaslatra, amelyeket a szerb kormány elfogadott és a törvény részévé lettek, de a szerzett jogok intézményre nem hivatkozott. (Bővebben „A VMSZ végzi a dolgát!” – de kinek a javára? c. írásomban: https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=13893, 2021. szeptember 14.)
A Junior hozzáállása a tyirilicás/kockabetűs törvényhez, hogy „a szerbek úgy használják nyelvüket, ahogy jónak látják, de a kisebbségi nyelvhasználat nem szenvedhet kárt!”[10]  
Ez a viszonyulás jól kifejezi  a VMSZ struccpolitikáját és még valótlan is, mivel a törvény egyformán vonatkozik/kötelező mindenkire! A nemzeti kisebbségekre és a latin írásmódot használó szerbekre is!
A Magyar Szó nevű (Pásztor) Pistalap a VMSZ-nek ezt viszonyulását olyan írásokkal támogatta, miszerint „Nem csorbulnak a kisebbségi jogok”,[11] meg hogy „A kisebbségeknek nem kötelező a cirill írásmód”.[12] Félre tájékoztatva ezzel a magyar közösség tagjait. Varjú Márta, a lap főszerkesztője még gratulált is a „sikerhez” a Junior Facebook oldalán!
A Magyar Nemzeti Tanács (MNT) még a hangját sem hallatta a retrográd törvénnyel kapcsolatosan, annak ellenére, hogy a nyelvhasználat a hivatalos jogköréhez tartozik!

A kisebbségi jogok már eddig is sérültek. 

Újvidéken, például, de bizonyára Vajdaság szerte, a közjegyzők már eddig sem fogadtak el latin betűs és kisebbségi nyelven megfogalmazott beadványt. Sőt olyan ismerősöm is van, akinek nem hitelesítették – a (még) hatályos jogszabályok ellenére – a magyar nyelvű aláírását, „mert az aláírás alatt van egy magyar nyelvű szöveg” és „utasítást kaptak arról, hogy csak szerb nyelvű és cirill betűs szövegeket hitelesíthetnek”.   

Újabban az útjelző táblákat is csupa cirill betűs felirattal helyezik, illetve cseréli ki, stb.

Az MNT-nek és Pásztor Bálintnak ezt tudni kellene, vagy csak nem akarják tudomásul venni?

Moamer Zukorlić, a szerb parlament alelnöke, az Igazság és Megbékélés Pártjának (bosnyákul Stranka pravde i pomirenja) képviselője, kommentálva a törvény rendelkezéseit, azt mondta, hogy „a törvény nem hoz eredményt, mivel az ország lakosságának több mint 30 százaléka nemzeti kisebbségi, az alkotmány pedig garantálja az egyenlőséget”.[13]
Gojković a vita utáni zárszavában elismeréssel szólt a VMSZ képviselőinek felszólalásáról, mondván, hogy ők „adták a legjobb értékelést, miszerint a nemzeti kisebbségeket nem kell a többségi nemzet javaslataitól védeni”, és így „a legjobb választ adták azoknak, akik rendkívül aggódnak a latinica és más népek jogai miatt”.[14]
Azt is hangoztatta, hogy a törvény bírálói mögött, akik között megemlítette a Szerbiai Helsinki Emberi Jogi Bizottságot (HO) is, „az a probléma rejtőzködik, hogy Szerbia politikailag, gazdaságilag, erkölcsileg és nemzetileg erős és felvilágosult ország lesz”, és hozzátette, hogy a bírálókat zavarja „Vučić, mint az állam erősödésének motorja”.

A belgrádi Helsinki Bizottság szeptember 8-án felszólította a parlamenti képviselőket, hogy vessék el a törvényjavaslatot, rámutatva, hogy „mindkét írásmód használatának biztosítása terjeszti a szabadságot, lehetővé teszi a nagyobb választékot, hozzájárul az egyenlőséghez és a kulturális gazdagság megőrzéséhez”.
– Szerbiának nincsen szüksége megkülönböztető és olyan törvényre, amelyik megosztja a polgárokat, olyan módon, hogy a közéletből kitiltja a latinicát és adókedvezményeket kínál azoknak, akik a cirill betűt használják.
Helsinki Bizottság úgy véli, hogy az állami szervek, a gazdasági társaságok, a közvállalatok, szakmai egyesületek, és mindenki más, akit a törvényjavaslat felsorol, sikeresen működhetnek mindkét írás használatával.
Nem létezik egyetlen ok sem arra, hogy a cirill betűt védeni kellene azoktól szerbektől, akik a latin írásmódot választották, mint ahogy nem létezik egyetlen ok sem a nemzeti identitás védelmére a latinicától – áll a Helsinki Bizottság közleményében
A Helsinki Bizottság rámutatott, hogy a cirillica az egyetlen autochton írásként való hirdetése „az erős nacionalista mobilizáció tényezője és a polgárok kényszerítő, valamint megfélemlítő eszköze lett mindannak, ami meghaladja a szűk etnikai határokat és összeköti az embereket”.
A szervezet szerint a cirillica kérdését a szerb kormány „politikai nem pedig művelődési kérdésként kezeli”.
– A politikai elit, amelynek fontos Szerbia polgári és művelődési fejlődése, a szerb nyelv két írásmódjában művelődési értéket lát, amit őrizni és fejleszteni kell. Nincsen olyan törvény és büntetés, amely a polgárokat erősebben kötné valamely írásmódhoz, mint az önkéntes és  szabad választás – értékelte a Helsinki Bizottság.[15]
– Veszélyeztetett-e a cirill írás, vagy a latin írás lesz az? – tette fel a kérdést a Danas ugyancsak belgrádi napilap.

– A kilencvenes évek óta elvileg két hozzáállás alakult ki. Egyesek azt állítják, hogy a cirillicát veszély fenyegeti, míg mások egyformán értékelik mindkét írásmódot, a környező országokban élő népekkel való közösség érdekében és elvetik a cirill betű veszélyeztetettségéről szóló tézist, az ilyen törvényeket nemzeti színezetűnek tekintve – írja a lap.[16]

A szerb parlament olyan törvényt fogadott el – amihez a véemesz képviselői is hatékonyan hozzájárultak –, amely egy komoly alkotmánybíróság előtt nem jutna túl az alkotmányossági és törvényességi vizsgálaton. Kötelezővé teszi a cirill írást a  hivatalos használatban és a közéletben egyaránt, megvonva a polgároktól a szabad írásválasztás jogát!
Az elfogadása a Vučić vezette Szerb Haladó Párt (SNS) nacionalista politikájának egy újabb mérföldköve a (nagy)szerb nemzetállam kialakításának útján, amelyben a nemzeti kisebbségi közösségek tagjai többé nem lesznek egyenrangú polgárok.
A törvény – nagyon furfangosan – úgy rendelkezik, hogy a Hivatalos Közlönyben való megjelenése utáni nyolcadik naptól számított hat hónap elteltével kezdik el alkalmazni, vagyis éppen a – Vučić által –„2022. április 3-ára, vagy 17-ére” bejelentett választások idejére időzítették.
Így, a polgároknak addig nem lesz alkalma megismerkedni azzal, hogy a törvény milyen változásokat hoz majd a nyelv- és íráshasználati gyakorlatban. Azután viszont, Sövény Ferencnek, a Magyar Mozgalom elnökének szavait idézve: BEKÖSZÖNT A „SZERB VILÁG”?! – GYAKOROLJÁTOK A CIRILLT![17]
A választásokon tömegesen kell részt venni, hogy a megalkuvó VMSZ tovább ne képviselhesse a délvidéki/vajdasági magyar közösséget!

BOZÓKI Antal
Torda, 2021. szeptember 18.

---

[1] Šta se slavi 15. septembra, na Dan srpskog jedinstva, slobode i nacionalne zastave? [Mit ünneplünk szeptember 15-én, a szerb egység, szabadság és a nemzeti zászló napján?]
https://www.danas.rs/drustvo/sta-se-slavi-15-septembra-na-dan-srpskog-jedinstva-slobode-i-nacionalne-zastave/, 2021. szeptember 15. 07:21
[2] Dan srpskog jedinstva, slobode i nacionalne zastave: Uvod u kasni početak nacionalnog osvešćivanja [A szerb egység, szabadság és a nemzeti zászló napja: Bevezetés a késúi nemzeti tudatosodásba] https://www.danas.rs/drustvo/dan-srpskog-jedinstva-slobode-i-nacionalne-zastave-uvod-u-kasni-pocetak-nacionalnog-osvescivanja/,2021. szeptember 13:00
[3] Uo.
[4] Iza lažnog praznovanja krije se formiranje Srpskog sveta [A hamis ünneplés mögött a Szerb Világ megalakítása rejtőzik]. Danas, 2021. szeptember 15. 7.
[5] Snežana Čongradin: Vlast skriva afere bujanjem nacionalizma [A hatalom a botrányokat a nacionalizmus duzzasztásával rejtegeti]. Danas, 2021. szeptember 3. 2., és Plenković provokációnak nevezte a felhívást, hogy tűzzék ki a szerb zászlót. https://www.vajma.info/cikk/szerbia/30552/Plenkovic-provokacionak-nevezte-a-felhivast-hogy-tuzzek-ki-a-szerb-zaszlot.html, 2021. szeptember 15. 16:13
[6] Lásd a Vajdaság Ma délvidéki hírportál írását, az 5-ös alatt, és P.D.: Plenković; provokacija na koju nećemo nasesti [Provokáció, amelynek nem fogunk felülni]. Danas.2021. szeptember 16. 5.
[7] Narodna skupština Republike Srbije [A Szerb Köztársaság Népképviselőháza]. Doneti zakoni [Elfogadott törvények]. З А К О Н О УПОТРЕБИ СРПСКОГ ЈЕЗИКА У ЈАВНОМ ЖИВОТУ И
ЗАШТИТИ И ОЧУВАЊУ ЋИРИЛИЧКОГ ПИСМА http://www.parlament.gov.rs/Закон о употреби српског језика у јавном животу и заштити и очувању ћириличког писма
[8] M. R. Milenković. Gojković: Nije namera da se latinica diskriminiše [A szándék nem a latinica diszkriminálása]. Danas, 2021. szeptember 14. 6.
[9] mh: Nem csorbulnak a kisebbségi jogok, Magyar Szó, 2021. szeptember 14. 4
[10] https://www.facebook.com/drpasztorbalint, 2021. szeptember 13. 11:33
[11] Lásd a 9-es bejegyzést.
[12] mh: A kisebbségeknek nem kötelező a cirill írásmód. Magyar Szó, 2021. szeptember 16. 1. és 4.
[13] Lásd a 8-as alatti írást. [14] (AP/Beta) Završena rasprava o zakonu o ćirilici, glasanje u sredu https://www.espreso.co.rs/vesti/drustvo/870953/gojkovic-zakon-o-zastiti-cirilice-stupa-na-snagu-15-
septembra, 2021. szeptember 13. 18:10
[15] (FoNet) Helsinški odbor za ljudska prava: Odbaciti zakon o ćirilici https://www.danas.rs/drustvo
/helsinski-odbor-za-ljudska-prava-odbaciti-zakon-o-cirilici/, 2021. szeptember 8. 13:12
[16] Sövény Ferenc: Videó. https://youtu.be/gnJNJbviqXs és https://www.facebook.com/sovenyferenc
[17] M.M. Stevanović: Da li je ćirilica ugrožena ili će to postati latinica [Veszélyeztetett-e a cirill írás, vagy a latin írás lesz az?] Danas, 2021. szeptember 13. 16-17.