Az EB „legjobb” éves jelentése

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló (256.)

Október 19.
Az EB „legjobb” éves jelentése

Jadranka Joksimović, európai integrációs miniszter, Emanuele Giaufret,
az EU belgrádi nagykövete és Ana Brnabić miniszterelnök (Fotó: Twitter / @EGiaufretEU)

Az Európai Bizottság (EB) közzétette a legújabb, a 2021-es évre vonatkozó jelentését Szerbiáról.[1] Ezzel egyidejűleg az EB a 3-as számú, a versenyképességre és a növekedésre, valamint a 4-es számú, úgynevezett zöld előírásokkal és a fenntartható együttműködésre fókuszáló klaszter megnyitását javasolta.
– Míg a szerbiai hivatalos személyek az EB „legjobb” éves jelentésről beszélnek az utóbbi néhány évben, a dokumentum az Európai Unió az intézmények demokratikus kapacitásával kapcsolatos számos komoly bírálatát fogalmazza meg – áll a Kutatási, Átláthatósági és Elszámoltathatósági Központ (Centar za istraživanje, transparentnost i odgovornost – CRTA) független civil szervezet a Mit takar az EB „legjobb” jelentése c. írásban.[2]
– Ez az EB messzemenően legjobb jelentése az utóbbi néhány évben és a haladást csaknem minden téren regisztrálták – nyilatkozta Ana Brnabić kormányfő.[3]
A szöveget, amit az EB megküldött Szerbiának, a miniszterelnök „politikai üzenetként értelmezi”, miszerint Szerbia „sokat tett a joguralom terén”, valamint, hogy „2016 óta először van haladás a médiaszabadság területén”.[4]
A jelentés záradékai[5] – a CRTA írása szerint – valóban nagyobb teret adnak az EB megállapításai „kedvezőbb” értékeléseinek, mint korábban, tekintettel arra, hogy a jelentés optimistább üzeneteket tartalmaz az előző néhány évhez viszonyítva, ideértve a két újabb klaszter megnyitását is. A helyzetleírás azonban olyan változásokra utal, amelyek inkább „papíron” történnek, mint a gyakorlatban.[6]
– Az EB zöld fénye mögött, hogy Szerbia európai csatlakozását „feloldja”, valójában éles és aggodalmat keltő kritikák vannak megfogalmazva a demokrácia és a joguralom működése viszonylatában. Egyes értékelések jelentésről jelentésre szó szerint ismétlődnek, mások pedig még élesebbek is, ami jelentős belső belső gyengeségekre utal, amelyeket évek óta nem orvosolnak vagy éppen azok elmélyülésére – írja a CRTA.[7]

A délvidéki/vajdasági magyar közösség szempontjából különösen fontosak az EB-nak a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos meglátásai.[8]
A jelentésnek erre a részére is vonatkozik, hogy többnyire (szó szerinti) átírásra került a 2019. március és 2020. június közötti beszámolóból már ismert szöveg, alig némi újításokkal.[9]
Megismétli például, hogy „a nemzeti kisebbségi cselekvési terv[10] és a mérvadó törvények alkalmazása az ország nemzeti kisebbségeihez tartozó személyek jogai hatékony megvalósításának konkrét javulását kell, hogy eredményezze.”
– Az akcióterv elemzésének utólagos (ex post) elemzése[11] 2021 júniusában befejeződött és a nyár folyamán bemutatták az érdekelt feleknek. Szerbiának válaszolnia kell az Európa Tanács Tanácsadó Bizottsága Negyedik véleményében megfogalmazott ajánlásokra. Szükséges, egyebek mellett, létrehozni az etnikumok közötti viszonyokra vonatkozó adatok begyűjtésének és a kapcsolatok felélénkítésének fenntartható keretét, valamint revitalizálni az etnikumok közötti kapcsolatokat, figyelembe véve, hogy szükséges a szerb társadalom többségének részvétele a nemzeti kisebbségek integrációjában és bekapcsolódásában – írja a jelentésben.
Az EB értékelése szerint az újonnan alakult Emberi-, kisebbségjogi és társadalmi párbeszéd minisztériuma „jó együttműködést alakított ki a nemzeti kisebbségi tanácsokkal. A Nemzeti Kisebbségi Alap a 2020. évi szinten maradt. A nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsainak működése fontos marad, ideérve a megfelelő pénzelés biztosítása általi ténykedést.”
Az önkormányzati nemzeti kisebbségi tanácsokkal kapcsolatban az EB megismétli, hogy azok „mind a 73 községben megalakultak, amelyekben ezt a törvény előírja, a teljes mandátumuknak azonban még csak ezután kellene megvalósulni, mert a tanácstagokat nem mindenhol nevezték meg, vagy a tanácsok nem ülnek össze gyakran”.
Ugyancsak ismétlődik az álláspont is, miszerint „a törvényes kötelezettség ellenére, hogy vegyék tekintetbe a lakosság nemzeti összetételét, a nemzeti kisebbségek továbbra is elégtelenül vannak képviselve az állami szervekben”. Új mozzanat viszont, hogy „az állami hivatalnokokra vonatkozó módosított törvény alapján, befejeződtek a nemzeti kisebbségeknek az állami szervekben való nyilvántartása létrehozásának előkészületei, a nemzeti hovatartozására vonatkozó önkéntes nyilatkozat lehetőségével, a rendszer azonban még nem operatív”.
Az oktatás területén az EB ugyancsak ismételten megállapítja, hogy „a középiskolai nemzeti kisebbségi nyelvű tankönyvek kiadása továbbra is korlátozott”.
A sajtóval kapcsolatos álláspont szerint „a médiaprivatizálás után a nemzeti kisebbségi nyelvű műsorok sugárzása továbbra is korlátozott”, de „fenntarthatóvá kell tenni”.
A jelentés azt is megállapítja, hogy „jelen voltak a nemzeti kisebbségek elleni gyűlöletbeszéd esetei, magas rangú kormányhivatalnokok és a parlament tagjai részéről is”.

Az EB 2021. évi jelentése szerint a nemzeti kisebbségi jogok érvényesülése területén (sem) történt Szerbiában semmilyen jelentősebb előrelépés.
Szomorú és aggasztó viszont a tény, hogy a magyar nyelvű tájékoztatási eszközök – ide értve a függetleneket is – ezzel a témával szinte egyáltalán nem, vagy csupán a hírek szintjén foglalkoznak. Annak ellenére, hogy ez is fontos részét képezi az ország uniós csatlakozási és a közösségi jogok érvényesítési folyamatának. Nincs kapacitásuk, vagy nem is érdekli őket?

Október 29.
Várhelyi elfogult?

Fotó: (1)Beta/Saša Matić; (2)BETAPHOTO/MILOŠ MIŠKOV/DS;

(3)Printscreen/youtube; (4) Beta/Milan Obradović; (5) https://www.tinekestrik.eu/

Az Európai Parlament (EP) 12 képviselője kérdést intézett az Európai Bizottsághoz (EB), hogy mikor fogja kivizsgálni a foglalkoztatottak jelentéseit és állításait, miszerint Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosa befolyásolta a jelentések hangvételét a tagjelölt országok haladásáról, különösen favorizálva Szerbiát – írja a Danas nevű belgrádi napilap.[12]
Az EP három képviselői csoportjának – a Szociáldemokraták (S), a Zöldek/Európai Szabad Szövetség (ESS) és az Újítsuk meg Európát (REG) – képviselői, Tanja Fajon, Klemen Grošelj, Tineke Strik és Thomas Waitz, választ kértek az Európai Bizottságtól: „Mikor fogja kivizsgálni a jelentéseket és állításokat, miszerint Várhelyi ignorálta a joguralomra vonatkozó kérdéseket a szomszédos országokban?”[13]
A képviselőket az is érdekli, hogyan fog viszonyulni a Bizottság „az Európai Bizottság vezetéséből eredő és belső dokumentumokhoz köthető több forráson alapuló felfedezésekhez”, és milyen intézkedéseket tesz annak érdekében, hogy „visszaszerezze a bizalmat és biztosítsa az elfogulatlanságot, valamint a bővítési folyamat integritását”.[14]
A Bizottságtól garanciákat is kértek, hogy a Szerbia haladásáról az integrációban készül legújabb (október 19-ei – B. A.) felmérés tárgyilagos kritériumok alapján készült.[15]
– Ha igen, hogyan magyarázzák a Bizottság és a kredibilis tényezők értékelése közötti összhangtalanságot, továbbá a Bizottság magas rangú vezetőnek levelezése között, amelyekben azt állítják, hogy Várhelyi biztos és a kabinetje politikai befolyást gyakoroltak a jelentésre – kérdezik a képviselők.[16]
 

Brüsszeli Politiko nevű lap már október 5-én azzal vádolta Várhelyit, hogy „forszírozza Szerbia belépését az Európai Unióba, a kritériumok teljesítése nélkül, más tagjelöltek kárára, és hogy ezzel állítólag nem az Európai Bizottság, hanem a főnöke, Orbán Viktor magyar miniszterelnök politikáját követi”.[17]
A lap forrásai szerint, Várhelyi kabinetje „megpróbálta enyhíteni az Európai Bizottság idei szerbiai jelentésében a joguralomra vonatkozó negatív értékeléseket, annak ellenére, hogy Szerbiát rosszul jegyzik a különböző nemzetközi jelentések indexeiben.”[18]
A Politiko akkor azt írta, „amennyiben az Európai Bizottság értékeléseit a szerbiai állapotokról enyhítik, nem ez lenne az első alkalom, hogy Várhelyi kabinetje megpróbálja megkerülni a Szerbiával kapcsolatos szakmai véleményt”.[19]
Vladimir Medak, a Szerbia Európai Mozgalma nevű szervezet elnöke az EWB-nek azt nyilatkozta, hogy Szerbia csatlakozási folyamatának „kulcsfontosságú területein lényegi előrelépés nincsen”, valamint hogy „ezt a tagországok figyelembe veszik a csatlakozási folyamat további alakulásával kapcsolatos döntéskor”.[20]

Várhelyi Olivér biztosi kinevezése már a kezdetén nem jól alakult. – Nem ment át elsőre (a 2019. november 14-ei – B.A.) parlamenti meghallgatásán a magyar biztosjelölt, miután nem sikerült megszereznie az EP külügyi bizottságának kétharmados támogatását.
A brüsszeli szakemberek úgy látták, hogy a magyar jelölt nagy valószínűség szerint inkább lesz hű Orbánhoz és a magyar kormányhoz, mint a bizottság elnökéhez, Ursula von der Leyenhez – aminek ellenkezőjét Várhelyi igyekezett folyamatosan hangsúlyozni – írta akkor a sajtó.[21]
Bölcs dolog volt-e egyáltalán Várhelyit, aki tisztségét 2019. december 1-je óta tölti be, [22] forszírozni a szomszédságpolitikai és bővítési felelős biztos posztján? Nem-e okosabb lett volna inkább egy másik országnak átengedni ezt a helyet?
Amennyiben a magyar biztos meg akarja őrizni tisztségét, ügyelnie kell a Szerbiával kapcsolatos állásfoglalásaira, mivel már magára irányította az EP képviselők egy csoportjának figyelmét.
Várhelyi posztja azért is érzékeny, mivel összefüggésben van a délvidéki/vajdasági magyar közösség jogainak érvényesítésével. Elvárható-e egyáltalán a biztostól, hogy Szerbiától számon kérje a nemzeti kisebbségi jogoknak az alkotmánnyal, a belső jogszabályokkal és a nemzetközi egyezményekkel összhangban való érvényesítését, amikor a magyar külpolitika az ország feltétel nélküli felvételét szorgalmazza az Európai Unióba?

BOZÓKI Antal
Újvidék, 2021. november 5. 

__________
[1] (EWB) Šta su ključni nalazi izveštaja Evropske komisije o Srbiji? [Melyek az Európai Bizottság jelentésének kulcsfontosságú leltei?] https://europeanwesternbalkans.rs/sta-su-kljucni-nalazi-izvestaja-evropske-komisije-o-srbiji/, 2021. október 20., és Годишњи извештаји ЕК. PАДНИ ДОКУМЕНТ КОМИСИЈЕ. Република Србија Извештај за 2021. годину. Стразбур, 19. 10. 2021. године. SWD(2021) 288 коначна верзија [Az EB éves jelentései. A BIZOTTSÁG MUNKADOKUMENTUMA. Szerb Köztársaság. 2021. évi jelentés. Strasbourg, 2021. október 19. SWD(2021) 288 végső változat] https://www.mei.gov.rs/srp/dokumenta/eu-dokumenta/godisnji-izvestaji-ek
[2] Šta se krije iza „najboljeg“ izveštaja Evropske komisije? [Mi rejtőzik az Európai Bizottság „legjobb” jelentése mögött?]https://crta.rs/sta-se-krije-iza-najboljeg-izvestaja-evropske-komisije/
[3] Premijerka Srbije: Daleko najbolji izveštaj EU u poslednjih nekoliko godina [Szerbia miniszterelnöke: Az EU-nak az utóbbi évek messze legjobb jelentése] https://www.slobodnaevropa.org/a/srbija-eu-izvestaj-brnabic/31519585.html, 2021. október 19.
[4] Uo.
[5] Godišnji izveštaj o Srbiji 2021 [2021. évi szerbiai jelentés] https://europa.rs/godisnji-izvestaj-o-srbiji-2021/
[6] Lásd a 2-es alatti írást.
[7] Uo.
[8] Годишњи извештаји ЕК… [Az EB éves jelentései…] 43-44 Lásd az 1-es jegyzetben.
[9] Lásd Az EB szerbiai országjelentése (1.) c. írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=13198, 2021. január 1.
[10] CSELEKVÉSI TERV A NEMZETI KISEBBSÉGEK JOGAINAK ÉRVÉNYESÍTÉSÉRE file:///C:/Users/bozok/AppData/Local/Temp/kisebbsegi_cselekvesi_terv_07072017.pdf
[11] Ex-post анализа о реализацији Акционог плана за остваривање права националних мањина [A nemzeti kisebbségek jogainak megvalósítására vonatkozó cselekvési terv hatásának utólagos (ex-post) elemzése]
https://www.coe.int/sr_RS/web/belgrade/-/ex-post-analysis-of-the-implementation-of-the-action-plan-for-the-realisation-of-the-rights-of-national-minorities-presented-in-belgrade?fbclid=IwAR27h9bFo6uxlOf3pJrxPlMEDV4ixGuB_sIrGO_E-9Qg9sLj-FNUzaqnOdk
[12] (Beta) Više poslanika EP traži odgovore o navodnoj pristrasnosti Varhejija u korist Srbije [Több képviselő válaszokat kér Várhelyi Szerbia javára való állítólagos elfogultságával kapcsolatban] https://www.danas.rs/vesti/politika/vise-poslanika-ep-trazi-odgovore-o-navodnoj-pristrasnosti-varhejija-u-korist-srbije/, 2021. október 29. 17:33
[13] Uo.
[14] Uo.
[15] Uo.
[16] Uo.
[17] (EWB) Više poslanika EP traži odgovor na navode o Varheljijevoj pristrasnosti u korist Srbije [Több képviselő válaszokat kér Várhelyi Szerbia javára való állítólagos elfogultságával kapcsolatban]
https://europeanwesternbalkans.rs/vise-poslanika-ep-trazi-odgovor-na-navode-o-varheljijevoj-pristrasnosti-u-korist-srbije/, 2021. október 30.
[18] P.D.: Kabinet komesara Varheljia pokušao da ublaži ocene? [Várhelyi kabinetteje megpróbálta enyhiteni az értékelést?] Danas, 2021. október 19. 4.
[19] Uo.
[20] Uo.
[21] Megbukott Várhelyi Olivér a brüsszeli vizsgán https://hirklikk.hu/kozelet/megbukott-varhelyi-oliver-a-brusszeli-vizsgan/356879?fb_comment_id=2613408975417078_2613758962048746 , 2019. november 14. 15:06, és Nem ment át Várhelyi Olivér a brüsszeli vizsgán https://www.portfolio.hu/unios-forrasok/20191114/nem-ment-at-varhelyi-oliver-a-brusszeli-vizsgan-407119, 2019. november 14. 14:53
[22] Várhelyi Olivér https://www.google.com/search?client=firefox-b-d&q=V%C3%A1rhyeli+oliv%C3%A9r