„Egyértelmű jogsértések Szenttamáson”
Neves magyarországi közéleti személyiségek és a KJI külhoni partnereinek előadásai mellett, az előadók sorát bővítették, „a katalánoktól kezdve baszkokon át a kenyaiakig”.
A „konferenciának a nemzetközi térbe emelése” valójában eltávolodást jelent a KJI létrehozásának alapvető elképzelésétől, jórészt elvonja a figyelmet a magyarok jogvédelméről a Kárpát-medencében. A nemzeti kisebbségek nemzetközi védelme ugyanis már egy másik konferencia témája lehetne.
A konferencia anyagát vissza lehet nézni a https://www.kji.hu/ oldalon.
Az első napon magyar és külföldi előadók tartottak előadást, magyar és angol nyelven.
Csóti György az intézmény igazgatója, a szomszédos országokban élő magyarok helyzetét egy-egy szóval jellemezve, a vajdasági magyarság helyzetét „biztatónak” minősítette. Nem részletezte azonban, hogy ez valójában mit is jelent.
Szili Katalin határon túli autonómia ügyekkel megbízott miniszteri biztos megnyitó beszédében, egyebek mellett, áttekintette a környező országokban élő magyarok helyzetét.
A délvidéki/vajdasági magyarok vonatkozásában kifejtette: „Vajdaságban is parlamenti választás volt, ahol 9 képviselő jutott be a vajdasági parlamentbe a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) részéről, így kormányzópárt ma a VMSZ. Tehát, ez azt jelenti, hogy lehetőségük van arra, hogy mint kormányzati tényező is, a magyarság helyzetét még jobban elősegítsék. Azzal együtt, hogy a Vajdaságban egy széles körű kulturális autonómia létezik, hiszen az ott lévő magyar Nemzeti Tanács számára minden eszköz, gondolok itt a finanszírozási eszközökre is, adott, ahhoz hogy a kultúra, oktatás, a média ügyeiben az intézményrendszerről is döntsön, személyi kérdésekről döntsön.”[2]
A tájékozatlan hallgatóság számára Szilinek a mondatai azt a benyomást kelt(h)ették, hogy a Délvidéken/Vajdaságban a magyar közösség szinte minden problémája megoldódott, vagy legalábbis rendeződni látszik, ami azonban közel sem felel meg a valóságnak. A magyar kormányzat szintjén, tehát, továbbra is hiányzik az itteni magyarság helyzetének tárgyilagos ismerete. A kabinett(ek)ből másként látják, mint ahogy az a valóságban kinéz!
Ebbe, a második napon (november 5-én), Berecz-Gál Brigitta – Botka Csaba Kétnyelvűség a vajdasági Szenttamáson című beszámolójából kaphatott betekintést a konferencia hallgatósága.
Elhangzott, hogy Szenttamás lakosságának mintegy 20% százaléka magyar (a 2011-es adatok szerint 28%-a – B.A.),[3] de ez az elvándorlás miatt „negatív irányba változott”.[4]
Szenttamáson „az emberek nincsenek, sajnos, tisztában még az alapvető kisebbségi jogaikkal sem”. Az önkormányzat területén a magyar nyelv hivatalos használatban van ugyan, de „bölcsőde nincsen magyar nyelven. Az intézmény (is) háttérbe szorítja a magyar nyelvet. A község hivatalos honlapja csak szerb nyelvű és a médiumok is szerb nyelvűek. Az értesítések is csak szerb nyelven vannak feltüntetve, még a Covid 19 járványügyi intézkedések is. A földhivatal minden értesítése is csak szerb nyelven van kiírva. A Szenttamás városnév egyes magyar nyelvű feliratokon zárójeles formában van feltüntetve” – hangzott el az előadásban.[5]
– Az ügyintézés, az iskoláztatás, stb. során bizony lehet érezni, hogy sok mindent be kell pótolni. Megállapítottuk az egyértelmű jogsértéseket Szenttamáson. Habár számos civil szervezetnek nyilván világos volt, hogy ezek a jogsértések történnek, mégis különösebb érdeklődést nem mutattak, nem tettek abban az irányba,
hogy ez megoldásra kerüljön az elmúlt években – fogalmazott Botka Csaba helybeli ügyvéd.
„Biztatónak” lehet ezt nevezni? Egyáltalán nem. Sőt!
A Magyar Szó nevű véemeszes napilap a KJI konferenciájának csak az első napjáról közölt (MTI) összefoglalást.[6] Az is többnyire arról szól, hogy mit mondtak a Fideszes tisztviselők. Az itteni internetes média pedig egyáltalán nem is foglalkozott vele. Így tájékoztatnak a jogaink érvényesüléséről!
Szenttamáson a fiatal jogvédők megtettek egy „bátor lépést”. Példamutató módon összeírták, feltérképezték a nemzeti kisebbségi jogokat ért sérelmeket, a jogszabályok megkerülésének formáit.
Ha ilyen sanyarú a magyarok helyzete Szenttamáson, milyen lehet a többi önkormányzatban? Kihatnak-e és milyen mértékben a jogsértések az elköltözésre? Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolása (is) nyilván a Magyar Nemzeti Tanács feladata lenne, amelynek külön nyelvhasználati bizottsága és ezzel a témával megbízott végrehajtó bizottsági tagja is van. Úgy tűnik azonban, mással vannak elfoglalva!
A tartományi díjak és elismerések odaítélésével foglalkozó bizottság november 9-én közölte, hogy „az emberi és kisebbségi jogok területén a Ljudevit Mičatekről elnevezett elismerést Hajnal Jenő, az MNT elnöke kapja”.[7] Megérdemli?
BOZÓKI Antal
Újvidék, 2021. november 12.
__________
[2] Első nap. https://www.kji.hu/
[3] Szenttamás (Szerbia) https://hu.wikipedia.org/wiki/Szenttam%C3%A1s_(Szerbia)
[4] Második nap https://www.youtube.com/watch?v=qazNcRsvoBc
[5] Uo.
[6] (MTI) A nemzeti kisebbségek ügy nem belügy. Magyar Szó, 2021. 11. 6. 3.
[7] Tartományi elismerés Hajnal Jenőnek. Magyar Szó, 2021. november 10. 4.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése